Következetlen nyilatkozatai és intézkedései miatt egyértelművé vált, hogy Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke pártlappá kívánja „átszervezni” a Hargita Népét. Nem tudunk elmenni az utóbbi hetek történései mellett úgy, hogy ne ismernénk fel azok között egyértelmű összefüggéseket. Ugyanakkor aggodalommal figyeljük, hogy a sajtószabadság és a közszolgálatiság elvei alapján szerkesztett, több mint negyven éves Hargita Népét átszervezés cím alatt politikai ambíciók szolgálatába kívánják állítani. 
– A folyamatot tavaly nyáron kezdtük el, amikor több rendellenességet is tapasztaltunk – nyilatkozta Borboly Csaba több országos magyar lapnak is.
A magunk részéről hozzá kell tennünk, hogy a helyi RMDSZ-es politikai elit ugyanazokban az időkben kezdte hangoztatni, hogy lapunk „eltávolodott az RMDSZ-től”. Ennél fogva számunkra egyértelmű: az RMDSZ-es megyei tanácsvezetés tulajdonképpen a párt ellenőrzése alá kívánja beszervezni a Hargita Népét. A tevékenység fedőneve: Vizsgálóbizottság. Amit ráadásul Hajdu Gábor, a Csíkszeredai RMDSZ elnöke vezet.
– Én azt látom, a lapnak közszolgálatinak kell lennie. (…) Nem hiszek abban, hogy a Hargita Népe bulvárlappá kellene váljon. (…) Modern, hagyományokra épülő lapot kellene csinálni – nyilatkozta a tanács elnöke nemrég egy interjúban.
Számunkra ez a kijelentés vád és sértés lenne, ha egyetlen betűjét is hitelesként el tudnánk fogadni. Nem fogadhatunk el hitelesnek egy közszolgálatiságra vonatkozó törekvést attól a közéleti szereplőtől, aki egy, a bulvármédiában is elutasított műfaj aktív szereplője nap mint nap. Egy tipikusan az on-line médiára jellemző – de minősíthetetlen módon a nyomtatott sajtóban is meghonosított – műfajról van szó, ami a legtöbb esetben névtelenül küldött üzenetekből áll össze és válik fórummá. Ezen a felületen Borboly Csaba nap mint nap ír, válaszol, egyszóval aktív szereplő, státusával és renoméjával hitelt adva egy, a bulvár kereteibe sem illeszkedő műfajnak. Hát ezért nem hiteles mindaz, amit a közszolgálatiságról mond Borboly Csaba.
– Nekünk eszünkbe sem jut ilyesmi, nem akarunk politikai komisszárcsapatot beültetni a lap szerkesztősége fölé – nyilatkozta ugyanabban az interjúban Borboly Csaba.
Mi viszont nem tudunk elmenni szó nélkül az utóbbi idők történései között fennálló összefüggések mellett. Az egyik internetes portál botrányt rendezett az egyik, lapunkban megjelent publicisztika kapcsán. Az benne a furcsa, hogy csupán néhány nappal azelőtt történt, hogy megkezdődött volna Borboly Csaba nyilatkozathulláma a Hargita Népével kapcsolatosan.
Az internetes portál uszítással vádolt bennünket, amit arra használt fel, hogy egy független lapra rászabadítsa a politika hatalomkoncentrációs törekvéseit.
És az sem mellékes, hogy egy országos, magyar nyelvű pártlap anyagi gondokkal küzd. A leépítések miatt Bukarestben felszabaduló udvari krónikások hada pedig „megbízhatóbban” szerkesztené a Hargita Népét, mint a jelenlegi szerkesztőgárda, amely a szakmai szempontokat a politikai érdekek elé helyezve, a lap hasábjait nem szolgáltatta ki egyetlen politikai pártnak sem, ehelyett mindig igyekezett érvényesíteni a „halgattassék meg a másik fél is” elvét.
Nem tudunk elvonatkoztatni attól a telefonhívástól sem, melynek során az említett lap egyik munkatársa megkérdezte munkatársunktól: „Mi van nálatok, milyen „új” Hargita Népét indít Borboly, ahová átigazolt a legjobb olvasószerkesztőnk?” Föltehető a kérdés, hogy Borboly Csaba miért kívánja egy hitelességét és piaci pozícióját vesztett sajtótermék munkatársainak „importálásával” átalakítani azt a Hargita Népét, amely a folyamatos jobbításokra való törekvésével önerőből elérte, hogy a gazdasági válság közepette példányszáma nem csökken, hanem növekszik.
Egy ilyen alapossággal megtervezett „átszervezés” után a komisszárcsapat beültetése is csupán egy ilyen véletlenen múlik. Különben üdvözöljük Isán István Csongort és kitartó toborzómunkáját, irigyeljük, hogy erre a tevékenységre jut finanszírozás.
Tudomásunkra jutott, hogy Borboly Csaba ennél is jobban belemélyült sajtótermékünk szakmai átszervezésébe. Úgy hírlik, hogy a megyei tanács 12 oldalnál nagyobb terjedelemben, új arculattal kívánja a standokon látni a Hargita Népét.
A Hargita Népe jelenleg önfenntartó intézmény, ezt maga Borboly Csaba is elismerte. Állítjuk: ahhoz, hogy nagyobb terjedelemben jelenjen meg az újság, a saját bevételeinket meghaladó forrásokra lenne szükség. Korábban is voltak próbálkozások arra, hogy a megyei tanács bizonyos „fejlesztéseket” finanszírozzon a Hargita Népénél, azonban a szerkesztőség mindig felismerte, hogy ilyen finanszírozás elfogadásával tulajdonképpen feláldozza függetlenségét, hiszen a közméltóságok mindig is benyújtották a számlát annak, akinek adtak a közpénzből. Úgy értékeljük, hogy a megyei tanács fejlesztési áltörekvése csupán újabb próbálkozás arra, hogy kilóra megvegye a Hargita Népe függetlenségét.
A fentiek tükrében ismételten aggodalmunknak adunk hangot. A Hargita Népe újkori történetében olvasóival együtt arra lehetett büszke, hogy olyan irányvonalat tudott fenntartani, amely egyrészt a közösség nyilvánosságának egyik legfontosabb, politikailag nem ellenőrzött fóruma, ahol a szólás szabadságát a legnagyobb tiszteletben tartják, ahol a sokszínűség az információk ellenőrizhetőségének legfontosabb garanciája, illetve ahol az újságírói függetlenség szavatolja azt, hogy a közösség nem manipulált üzenetek révén alkot képet a közügyekről és a közéleti döntések tisztaságáról. Mert alapvetően hitelességről, demokráciáról és sajtószabadságról beszélünk.

Vizsgálatot érdemlő bizottság
A vizsgálóbizottság tevékenysége kapcsán a következőket pontosítanánk: azt Hargita Megye Tanácsának 2008. szeptember 18-án keltezett 163-as számú határozatával hozták létre 2 hetes mandátummal, azaz tevékenységét szeptember 30-ig be kellett volna fejeznie, úgy ahogy azt meghagyta a szóban forgó határozat 3-as szakasza. Ezt a határidőt a bizottság nem tartotta be, amiért távolról sem okolható a Hargita Népe Lapkiadó igazgatója. Itt jegyeznénk meg, hogy a megbízatás lejárta után gyakorlatilag szükséges lett volna a szóban forgó megbízatás meghosszabbítása. (Annak okán, hogy annak mandátuma egy adott időszakra vonatkozott.) A bizottság egyébként utólag egészült ki olyan tagokkal, akiket nem nevesítettek a 163/2008-as határozatban. Ami a tevékenységét illeti: testületileg egyetlen alkalommal sem folytatott vizsgálódást, azt gyakorlatilag egyedül Hajdú Gábor tanácsos végezte igen rapszodikusan. A vele folytatott tárgyalások során a kért adatokat, információkat, a kért tájékoztatást az igazgatótól megkapta. Úgyszintén a háromtagú bizottságnak közös találkozón részletes tájékoztatót nyújtott a kiadó igazgatója, illetve olvasott fel.
A bizottság kiegészült a 682/2008-as tanácselnöki rendelet alapján két taggal, pontosabban annak alapján a Hargita Népe Lapkiadó gazdasági-pénzügyi tevékenységét és vagyonkezelését elemző bizottság jött létre, amelynek jelentését 2008. október 31-ig kellett elkészítenie. Ez a bizottság jelentését elkészítette, és a szóban forgó tevékenységi területeken nem talált kifogásolnivalót. (Visszásnak és furának tartjuk, hogy a 163/2008-as határozattal létrehozott bizottság jelentéstételre szeptember 30-ig kötelezett, a 682/2008-as elnöki rendelettel létrehozott bizottság pedig október 30-ig. Ez ellentmondás.)
A tanácsosi bizottság tevékenysége során kérdéseket nem fogalmazott meg, ahogy az normális lett volna egy ilyen jellegű vizsgálódás esetén, csupán számadatokat igényelt.
A sajtóban megjelent különböző nyilatkozatok kapcsán utalni kell arra is, hogy az 175/2005-ös megyei tanácsi határozat 3-as szakasza értelmében a Hargita Népe Lapkiadó tevékenységének koordinálása Hargita Megye Tanácsának elnökére hárul, összhangban a helyi közigazgatási törvény előírta hatáskörökkel anélkül, hogy beavatkozna a szerkesztőség kiadói politikájába. Tekintettel a határozat ezen szakaszának előírásaira, joggal kérdezhető, miként gyakorolta a megyei tanács egykori és jelenlegi elnöke ezt a szerepkört 2006 és 2009 között. Továbbá, ha valóban rendellenességek mutatkoztak volna az intézmény, az intézményvezető tevékenységében, akkor miként élt ezzel a szerepkörrel a megyei tanács mindenkori elnöke?
A főszerkesztő kinevezése tekintetében sem egyértelmű a helyzet: az 505/2005-ös megyei tanácselnöki rendelet 1-es szakasza értelmében a kiadó igazgatójának jogában áll időlegesen megbízni egy szerkesztőt ezen feladatkör ellátásával az állás versenyvizsgával való elfoglalásáig, megfelelően a törvénynek. Ez áll a szóban forgó rendelet 1-es szakaszában anélkül, hogy pontosították volna, hogy kire hárul ennek a versenyvizsgának a megszervezése.
Visszatérve a kiadó tevékenységére, hangsúlyozandó, hogy a megyei tanácshoz benyújtott költségvetéstervezetek, illetve az éves, negyedéves pénzügyi mérlegek tartalmazták mindazon adatokat, amelyeket előír a törvény. Úgyszintén az azokhoz csatolt jelentések elegendő információt tartalmaztak. Idetartozik az is, hogy a Hargita Népe Lapkiadó többször is szorgalmazta a köztulajdonban levő ingatlanok ügykezelésének tisztázását, annak jogi szempontból történő rendezését. Hogy ez nem rendeződött érdemben, az nem a kiadón múlott, hanem a megyei tanács illetékesein. Ugyanakkor 2006–2007 folyamán a kiadó részéről javaslat fogalmazódott meg arra vonatkozóan, hogy a megyei tanács tanulmányozza a jogállás megváltoztatásának a lehetőségét, nevezetesen kereskedelmi társasággá, mert az adott gazdasági-piaci körülmények között eredményesebbnek ígérkezett a lapkiadás kereskedelmi társaság keretében történő folytatása. Erre a felvetésre a megyei tanács nem válaszolt.
A fentiek tükrében úgy véljük, hogy túlzott az a meglátás, miszerint a Hargita Népe Lapkiadó vezetősége nehézségeket gördített volna a bizottság tevékenysége elé, mint ahogy az is, hogy a megyei tanács jelenlegi elnöke tisztázatlannak találja a kiadó jogi helyzetét. (Ami pedig a pénzügyi helyzetet illeti, az könnyen tisztázható a költségvetés, pénzügyi mérleg alapján.) Állítjuk ezt, mert a jogi helyzettel kapcsolatos határozatokat és rendeleteket Hargita Megye Tanácsa hozta meg, illetve a mindenkori tanácselnök.