Hírek

 

Az úzvölgyi magyar honvédtemetőben tavaly román állami segédlettel, a legszégyenletesebb módon és a kegyeletsértés eszközeivel végrehajtott tömeges magyarellenes provokáció az elmúlt három évtized legsúlyosabb hasonló cselekménye. A tragikus emlékű marosvásárhelyi pogrom óta közösségünk nem szenvedett el hasonló megaláztatást. Mára egyre világosabban látszik, hogy a 2019-es európai parlamenti választások hajrájára kitervelt eset lezárta Bukarest magyarokkal kapcsolatos nemzetközi kirakatpolitikáját. Ugyanakkor az Úz-völgyében történtek egyfajta főpróbává is váltak, hiszen az is kiderült számunkra, a világra szóló botrány és jogtiprás ellenére is valamennyi, más emberjogi esetekkel kapcsolatban oly hangos nemzetközi fórum néma maradt.

Tényként könyvelhetjük el, hogy az elkövetők, a szervezők nem csupán az elmúlt egy évet úszták meg felelősségre vonás nélkül, hanem több mint biztos, hogy a jövőben sem vár rájuk semmilyen büntetés, ehelyett modernkori román nemzeti hősökként vonhatják ki magukat továbbra is az ország törvényei alól.

Ezt láthattuk a napokban is, amikor a tavalyi eset elkövetői büntetés és akadályoztatás nélkül szervezhettek ismét „megemlékezést” hősi emlékhelyünkön. Miközben a magyarság a fennálló járványügyi korlátozások miatt példás önfegyelemmel viseli, hogy legfontosabb egyházi és közösségi eseményén, a csíksomlyói pünkösdi búcsún idén nem vehet részt, a bukaresti főhatalom ismét kettős mércével mér, és cinkos módon, közbeavatkozása elmulasztásával bátorítja az újabb, a román ortodox egyház és a dormánfalvi önkormányzat segítségével korábann nyilvánosan meghirdetett magyarellenes eseményt. Hogyan is fest a kettős mérce 2020 Romániájában? A csíksmolyóiak pünkosdszombaton kirívó és zavaró karhatalmi mozgósítást tapasztalhattak, azzal együtt is, hogy a szervező egyházi és világi intézmények korábban félreérthetetlenül leszögezték: a híveket az otthonmaradásra kérik.

Ahogyan egy évvel korábban is tettük az akkori bűncselekmények kapcsán, a mostani, a járványügyi megkötésekre fittyet hányó cselekmények kapcsán is büntetőfeljelentést teszünk.

Tisztában vagyunk azzal, hogy ahogyan az egy évvel korábbi esetet is következmények nélkül hagyták a hatóságok, ettől eltérő eredményre ezúttal sem számíthatunk. Ugyanakkor kötelességünk a szükséges eljárások kezdeményezésével újból és újból megmutatni, hogy a romániai hatóságok a magyar közösséget ért sérelmek kapcsán általános érvénnyel, az élet majd minden területén és folyamatosan kettős mércével mér.

Egyúttal emlékeztetünk arra, hogy ez év március elején kaptuk kézhez a moinesti bíróság ügyészeinek egy évvel ezelőtti feljelentésünkre adott válaszát, melyben tudatták, a nyomozást bűncselekmény hiányában lezárták, továbbá az indoklás szerint a „Ki a magyarokkal az országból!” és az ehhez hasonló jelmondatok skandálása nem minősül uszításnak és nem bűncselekmény.

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke

Mezei János, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke, a Magyar Polgári Párt elnöke 

Erdély-szerte több mint száz településen emlékeznek meg a trianoni békediktátum századik évfordulójáról az Erdélyi Magyar Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács vezetői, tagjai és szimpatizánsai. Június 4-én 17:30-kor (helyi idő szerint) egyidőben kerül sor a koszorúk, virágok elhelyezésére.

A három szervezet képviselői az elmúlt időszak óvintézkedéseire való tekintettel kis létszámú csoportokban helyezik el koszorúikat az Erdély-szerte megtalálható, jelentős nemzeti emlékhelyeknél. (A kezdeményezésben szereplő települések és emlékhelyek listája IDE kattintva tekinthető meg.)

Az EMSZ, az EMNT és az SZNT vezetői arra kérik az emlékezni vágyókat és mindazokat, akik szintén szeretnék elhelyezni az emlékezés virágait, hogy azt a vonatkozó szabályok betartása mellett, önálló csoportokban tegyék meg.

A szervezők a kezdeményezéssel a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetben is szeretnék felhívni a figyelmet a magyar történelem száz évvel ezelőtti, sorsfordító és tragikus eseményére. A felkeresendő emlékhelyek nem csupán az első világháború történéseire, hanem a magyarság 1100 éves Kárpát-medencei jelenlétére is emlékeztetnek.

A három erdélyi szervezet együttműködésének, valamint az egységes nemzeti oldal közös emlékezésének különösen fontos jelentősége van Trianon századik évfordulóján, hiszen az új magyar egység a közös jövőépítés és megmaradás alapfeltétele. Ezen ígéretes együttműködés által lehet sikeres az erdélyi magyarság az önrendelkezés felé vezető úton.

Az EMSZ, az EMNT és az SZNT vezetői és tagjai a „Voltunk, vagyunk, leszünk!” jelmondat jegyében készülnek a méltóságteljes emlékezésre, hangsúlyozva, hogy június 4-e a nemzetben gondolkodó erdélyi magyarok számára változatlanul gyásznap – bármilyen törvényt is hozzon erről a magyarellenességet már számtalanszor politikai haszonszerzésre felhasználó bukaresti vezetés.

Támogatásunkról biztosítjuk és helyi szervezeteink révén több helyszínen is csatlakozunk a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség kezdeményezéséhez, az Összetartozásunk Tüze programhoz. A felhívás célja, hogy mindenütt a világon, ahol magyarok élnek, az ezeresztendős államiságra, a százéves tragédiára és a tízéves állampolgársági törvényre emlékező látványos tüzek gyúljanak június 4-én, erdélyi idő szerint 21 óra 20 perckor. A már meghirdetett tűzhelyekről a világhálón a gyujtsukmeg.ma/tuzhelyek oldalon, interaktív térkép segítségével lehet tájékozódni. Ugyanitt új tűzhelyeket is be lehet jelenteni, rövid regisztrációt követően. A kezdeményezéshez május végéig már több mint száz erdélyi helyszín csatlakozott.

Az Erdélyi Magyar Szövetség sajtóirodája

Ludovic Orban miniszterelnöknek és Monica Anisie oktatásügyi miniszternek címzett beadványban kérte Mezei János, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) társelnöke, hogy vegyék ki a magyar tagozaton tanuló diákok idei érettségi programjából a román nyelv és irodalom vizsgát.

Mezei János, az EMSZ-t létrehozó Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke egy online sajtótájékoztatón beszélt erről csütörtökön. Kijelentette: diszkriminatívnak tartja, hogy a magyar tannyelvű iskolák végzőseinek eggyel több tantárgyból kell érettségizniük, mint a román iskolát végző társaiknak.

Különösen indokoltnak tartotta a kérést a küszöbönálló érettségi vizsga esetében, amikor a román nyelv és irodalom vizsga nemcsak nagyobb erőfeszítést igényel a magyar diákok részéről, hanem nagyobb egészségügyi kockázatnak is kiteszi őket.

Újságírói kérdésre az elnök elmondta: azt tartaná igazságosnak, ha mind a magyar, mind a román fiatalok az anyanyelvükből vizsgáznának. Hozzátette: ha Szerbiában ez lehetséges, Romániában is lehetségesnek kell lennie. Azt is megjegyezte, hogy a kérés nem jelentené a román nyelv tanulásának az elhanyagolását. Mezei János elismerte, szükség van a román nyelv ismeretére, de szerinte ezt azzal is lehetne biztosítani, ha a magyar iskolákban tanuló diákok számára a másodfokú román nyelvvizsga megszerzését írnák elő. Mint megállapította: ezt a diákok akár már évekkel korábban megszerezhetnék.

Azt is jó megoldásnak találná – válaszolta egy újságírói felvetésre –, ha az erdélyi román diákok számára is bevezetnék be a magyar nyelv tanítását, és előírnák legalább az alapfokú magyar nyelvvizsga megszerzését. Úgy vélte, egymás nyelvét ismerve szebb jövőt lehetne teremteni Erdélyben. Az Erdélystat.ro erdélyi statisztikai portál februárban közzétett elemzése szerint a magyar nyelven tanuló diákok tavalyi érettségi eredményei elsősorban a román nyelv és irodalom vizsga miatt maradtak el jelentősen az országos átlagtól. A román és a magyar anyanyelvűek számára azonos feltételeket támasztó román nyelv és irodalom vizsgán a magyar iskolákban végzett diákok 29 százaléka bukott meg, a jegyek átlaga pedig 5,6 volt. Ezzel szemben országosan a vizsgázóknak csupán 9 százaléka nem érte el a román vizsgán az átmenő jegyet, az osztályzatok országos átlaga pedig 7,2 volt. Romániában idén június 22-25. között tartják az érettségit, amely idén csak írásbeli vizsgákat fog tartalmazni.

[MTI]

Mint ismert, az Európai Bizottság zöld utat adott a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezéséhez kapcsolódó aláírásgyűjtés meghosszabbításához. Bár a döntést még az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is meg kell erősítenie, bízunk benne, hogy az EU intézményei, valamint a magyarellenes erők nem gördítenek akadályt a határidő meghosszabbítása elé, így az elkövetkező hat hónapban összegyűlhet a kellő mennyiségű szignó az eddig hiányzó országokból is.

Az Erdélyi Magyar Szövetség vezetőiként arra buzdítunk mindenkit, aki eddig még nem írta alá a nemzeti régiók védelméről szóló kezdeményezést, hogy tegye meg, hiszen minél több kézjegyet sikerül összegyűjtenünk, kezdeményezésünk annál nagyobb súllyal jelenhet meg a nemzeti érdekérvényesítés európai színterén! Meggyőződésünk, ha sikerülne akár kétmillió aláírást is összegyűjtenünk, az az európai döntéshozók problématérképére hangsúlyosan és megkerülhetetlenül helyezhetné fel a nemzeti régiók tudatos elsorvasztására törekvő állampolitikákat, valamint ugyanezen régiók megvédésének halaszthatatlan szükségszerűségét.

Az előttünk álló hat hónapban – miként eddig is – minden rendelkezésünkre álló eszközzel támogatni fogjuk a kezdeményezést, hiszen meggyőződésünk, hogy az az erdélyi magyar önrendelkezési törekvések egyik fontos mérföldköve.

Korábban szinte példa nélküli összmagyar mozgósításnak lehettünk szemtanúi, hiszen alig néhány nap leforgása alatt több százezer támogató csatlakozott a kezdeményezéshez. Mindezek fényében bizakodással tekintünk az előttünk álló időszakra. Ugyanakkor már korábban is egyértelművé tettük: az Erdélyi Magyar Szövetség által meghirdetett új magyar egység főpróbájának is tekinthető siker bebizonyította, hogy az önös pártérdekek mellőzésével és az erdélyi magyarságra erőltetett egypárti gondolkodás megkerülésével eredményes magyar összefogás teremthető Erdélyben.

Folytatjuk a megkezdett munkát!

Hajrá Erdély! Hajrá Székelyföld! Hajrá Partium!

Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke

 

Az Erdélyi Magyar Szövetség megdöbbenéssel veszi tudomásul a román parlamenti pártok újabb szélsőségesen magyarellenes lépését: a parlament június 4-ét, a trianoni kényszerszerződés aláírásának napját romániai ünnepnappá nyilvánította.

A törvény nyilvánvaló célja az erdélyi és az összmagyarság intézményesített megalázása a békeparancs megkötésének százéves évfordulóján. A döntés sajnálatos módon illeszkedik az elmúlt hetek magyarellenes kirohanásainak sorába. Megütközéssel vesszük tudomásul: újra az állampolitika szintjére emelt magyargyűlölet lett a nemzetstratégia Romániában. A 21. századi Európában érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy a román parlament egy ilyen sovén, továbbá az ország legnagyobb őshonos népcsoportját és egyik legfontosabb kereskedelmi partnerét, Magyarországot egyaránt megalázó törvényt fogad el.

A törvény arra kötelezi az Erdélyben élő magyar és székely közösségeket is, hogy megünnepeljék nemzetünk legtragikusabb történelmi eseményét. Tegyük világossá: magyarok vagyunk, ezért június 4-én gyászolunk, illetve visszafogottan emlékezünk meg a nemzeti összetartozás napjáról. Magyarok vagyunk, tehát nem ünnepelünk. Felhívjuk a román parlamenti pártok figyelmét, hogy sem ez a törvény, sem pedig az elmúlt időszakban tapasztalt hazug magyarellenes uszítások nem szolgálják a népcsoportjaink közötti békés együttélést és együttműködést.

Az Erdélyi Magyar Szövetség arra bátorít mindenkit, hogy a polgári engedetlenség összes eszközével, békés, de határozott módon tagadja meg ennek a magyarellenes törekvésnek a megvalósulását. Felszólítjuk az erdélyi magyarságot képviselő összes városvezetőt, helyi, országos és európai képviselőinket, hogy tegyenek meg mindent, hogy hasonló sovén támadások ne érhessék közösségünket! Választott vezetőink kötelessége közösségünk megvédelmezése, amit a magunk részéről maradéktalanul vállalunk is.

 Mezei János, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke

A Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezéséhez egy nappal a határidő lejárta előtt összegyűlt a szükséges egymillió támogató aláírás, így várhatóan a korábbi, Minority Safepack kezdeményezés támogatói számát tudjuk majd az autonómiatörekvések sikerre vitele érdekében indított mozgósítás eredményeként felmutatni.

Ugyanakkor még most sem szabad hátradőlnünk, hiszen a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetben – amikor a papír alapú gyűjtés lehetetlenné vált –, valamint az elektronikus aláíró felület sorozatos leállásai közepette négy európai országból még nem gyűlt össze a kellő mennyiségű kézjegy. Ezért az SZNT-vel együtt kérjük és elvárjuk az Európai Bizottságtól, hogy hosszabbítsák meg az aláírásgyűjtésre adott időszakot!

Az autonómiaküzdelem fontos csatáját sikerült megnyerni, és annak ellenére, hogy akadtak kétkedők is, az elmúlt napokban szinte példa nélküli összmagyar mozgósításnak lehettünk szemtanúi, ugyanis alig néhány nap leforgása alatt mintegy nyolcszázezren mozdultak meg azért, hogy aláírásukkal támogassák a nemzeti régiók védelméről szóló erdélyi kezdeményezést.

A sikerre az Erdélyi Magyar Szövetség által meghirdetett új magyar egység főpróbájaként tekintünk, hiszen ismét bebizonyosodott, az önös pártérdekek mellőzésével és a reánk erőltetett egypárti gondolkodás megkerülésével valódi, igaz és eredményes magyar összefogás teremthető Erdélyben.

Ugyanakkor a felmutatott magas aláírásszámmal közösségünk fontos és egyértelmű választ adott az erősödő bukaresti magyarellenességre, annak fő hangadói számára világossá tettük, nemet mondunk a magyar közösség és történelmi régióink ellehetetlenítésére, Székelyföld és a Partium tudatos gazdasági elsorvasztására, és igent mondunk a magyar közösség területi autonómiájára.

Tény, hogy az Izsák Balázs elnök vezette Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Szövetséget létrehozó Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács együttműködése példaértékű. Ugyanakkor fontos eredmény, hogy a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezés össznemzeti sikerré tudott válni, és azt pártállástól és politikai meggyőződéstől függetlenül  valamennyi fontos Kárpát-medencei magyar szervezet támogatta.

Joggal lehetünk büszkék arra, hogy közös célunk érdekében úgy sikerült több mint egymillió európai polgárt mozgósítanunk, hogy a kezdeményezést sem Bukarest, sem Budapest, sem pedig Brüsszel nem támogatta anyagilag.

Fontos újból hangsúlyoznunk, hogy az SZNT kezdeményezése nem kizárólag a székely autonómia ügyét szolgálja, hanem Erdély más történelmi régióinak gazdasági önállósodási törekvéseit is segíti, hiszen a korábbi, hasonló indítványokhoz képest ezúttal a nyelvi és kulturális jogokon túl, földrajzi területről és pénzügyi forrásokról is szól, melyek elengedhetetlenek a valódi regionális önrendelkezés megteremtéséhez.

Ezúton is köszönjük mindenkinek, aki önkéntes munkával, vagy kézjegyével támogatta a kezdeményezést, egyúttal fontosnak tartjuk, hogy az előttünk álló időszakban is az eddigi lelkesedéssel folytassuk a még szükséges aláírások összegyűjtést, hogy a kezdeményezés minden hivatalos feltételnek megfelelhessen!

Hajrá Erdély! Hajrá Székelyföld! Hajrá Partium!

Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke

2020. május 04., hétfő

Johannis nem a mi elnökünk!

Miután a múlthéten példa nélküli és brutális magyarellenes megnyilatkozásokat tett, Klaus Iohannis román államelnök ma folytatta a gyűlöletkeltést és az uszítást. Úgy tűnik, az államelnöknek a romániai válság közepette is van ideje arra, hogy újra és újra kijátssza a magyar kártyát, ezzel próbálva meg kétségbeesetten leplezni a román kormányzat és saját döntéseinek kudarcait.

Mint ismeretes, április 8-án a szenátus – hallgatólagosan – egy olyan tervezetet fogadott el, melynek értelmében ott is megmaradnának a magyarság nyelvhasználati jogai, ahol közösségünk számaránya 20% alatt van, továbbá szankciókat ír elő azokra az esetekre, amikor a közintézmények nem tartják be a nyelvhasználati jogokat. A tervezet továbbá törvénybe foglalná a szimbólumhasználati jogokat, valamint a megyei rendőrségekre is kiterjesztené a nyelvhasználati jogokat. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a tervezetről – döntő házként – a képviselőháznak kell szavaznia.

Mindezek kapcsán Klaus Iohannis hétfőn újabb magyarellenes nyilatkozatokat tett. Az államelnök azzal riogatott, hogy a tervezet elfogadása esetén a magyar nyelv szabadon használható lesz Erdély bizonyos megyéiben, továbbá kijelentette: az autonómiatörekvéseket alkotmányellenesnek tekinti, és semmilyen esetben sem támogatja azokat.

A fentiek fényében hangsúlyozzuk: a szabad nyelvhasználat, mellyel az államelnök riogat, nem veszélyforrás, hanem Románia által elfogadott nemzetközi dokumentumokban is biztosított jogunk. (Ennek értelmében a mostani tervezet egyébként semmivel sem biztosít több jogot, mint amit Románia a nemzetközi dokumentumok ratifikálásával már elfogadott.) Megértjük, hogy a szász gyökereiről, kultúrájáról és nyelvéről lemondott Iohannisnak az anyanyelv mit sem jelent, mi azonban semmilyen körülmények között nem vagyunk hajlandóak feladni abbéli szándékunkat, hogy nyelvhasználati jogainkat a lehető legszélesebb körben kiterjesszük. Ugyanígy nem mondunk le önrendelkezési törekvéseinkről sem, melyek eredményeként – az államelnök egyre kétségbeesettebb nyilatkozatai ellenére is – élhető jövőt biztosíthatunk az erdélyi magyarságnak.

Ahelyett, hogy bocsánatot kért volna korábbi, otromba és uszító megnyilatkozásáért, Klaus Iohannis most még mélyebbre süllyedt, végleg kiírva ezzel magát a civilizált, európai politikusok sorából, s méltatlanná vált tisztsége betöltésére. Klaus Iohannis bebizonyította: nem kíván – az egyébként korábban rá nagy számban szavazó – erdélyi magyar közösség államelnöke lenni. Döntését tudomásul vesszük, s immár kijelenthetjük: Iohannis nem a mi elnökünk!

Végezetül arra kérjük mindazokat, akik hozzánk hasonlóan elítélik az államelnök uszítását, hogy aláírásukkal támogassák a nemzeti régiók védelméről szóló európai polgári kezdeményezést!

Ne hagyjuk, hogy Iohannis nevessen a végén!

Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke

 

Levelet írt az Európai Néppárt (European People's Party, EPP) elnökének, Donald Tusknak, Csomortányi István és Mezei János, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnökei. A dokumentumban arra kérik az EPP vezetőjét, hogy határozottan és késlekedést nem tűrően lépjen fel a Klaus Iohannis román államelnök által gyakorolt gyűlöletbeszéd ellen, mely súlyosan rombolja a román–magyar kapcsolatokat. 

„Meggyőződésünk, hogy az Európai Néppártnak világosan ki kell állnia az európai értékek mellett, és nem szabad tolerálnia az EPP politikai családjába tartozó állami vezetők gyűlöletbeszédét” – áll a társelnökök levelében. A politikusok rávilágítottak: Klaus Iohannist egyértelműen magyarellenes megnyilatkozásakor több cél is vezethette, ám azok mindegyike összeegyeztethetetlen az európai értékekkel. Csomortányi és Mezei kifejtették: nyilatkozatával a román államelnök vagy a PSD-s ellenzéket akarta támadni, vagy pedig a román–magyar ellentét újbóli lángra lobbantására, valamint ezzel egyidőben egyfajta hadiállapot bevezetésére törekszik, ezzel is bizonyítva, hogy az ország területi integritása veszélyben van, de az is elképzelhető, hogy így próbálja meg felkészíteni az országot arra, hogy mindazokat az ellenzéki vezetőket, akik – véleménye szerint – nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, letartóztathatják. A társelnökök elmondták: azzal, hogy Iohannis magyar nyelven szólította meg a román szociáldemokratákat, azt sugallta, hogy magyar nyelven csak az ország árulóihoz lehet szólni. „Klaus Iohannis ezen megnyilvánulásával megalázta a Romániában egyébként őshonos nemzeti közösségként élő magyarságot, mely büszke anyanyelvére és toleráns, multikulturális történelmi hagyományaira” – hangsúlyozzák a társelnökök. 

Levelük végén az Erdélyi Magyar Szövetség vezetői rámutattak: Romániában komoly hagyománya van az állami szintre emelt magyarellenes politikának, mely számos hasonlóságot mutat a rasszista, antiszemita, romaellenes és más gyűlöletbeszédekkel és cselekedetekkel. „Ezek alkalmazásakor a cél mindig a politikai haszonszerzés, akár olyan áron is, hogy etnikai konfliktusokat szítsanak. Ez a fajta gyakorlat az Európai Néppárt elnöksége szerint elfogadható? Ha nem, kérjük, haladéktalanul cselekedjen!” – zárják Donald Tusknak küldött levelüket a társelnökök. 

A tomboló koronavírus-járvány idején, amikor a döntéshozók részéről elvárható lenne, hogy minden létező erőforrásukat és figyelmüket a válságkezelésre fordítsák, Klaus Johannis államfő szerda délben példa nélküli magyarellenes kirohanást engedett meg magának élő bejelentkezésében. 

Az államelnök megszólalásában nehezményezte, hogy a parlament alsóházában hallgatólagosan, vagyis vita és szavazás nélkül, elfogadták a Magyar Polgári Párt képviselője által benyújtott autonómiastatútumot. Ennek kapcsán Klaus Johannis a néhai Vadim Tudort is megszégyenítő stílusban nyilatkozott, azzal próbálva meg riogatni sokakat, hogy a magyarellenességéről szintén jól ismert PSD „eladta Erdélyt a magyaroknak”. 

Egyértelmű, hogy a romániai válságkezelésbe egyre látványosabban belebukó kormányzat és Klaus Johannis államelnök egy régi, jól bevált trükkel – a magyar kártya újbóli kijátszásával – igyekszik elfedni mindazokat a válságkezelési kudarcokat. A kormány „eredményei” a karantén alá vont kórházak sorai, az egyre fenyegetőbb gazdasági csőd, a több százezer munkanélküli, a romokban lévő egészségügy és általában véve az a káosz, melyet Romániában a koronavírus-járvány okozott. 

Johannis államelnöki működésének évei alatt – néhány protokolláris húsvéti üzenettől eltekintve – képtelen volt a mintegy másfélmilliós erdélyi magyarsághoz anyanyelvén szólni. Felháborító, hogy pártpolitikai játszmái során most mégis a magyar nyelvvel gúnyolódik, így próbálva meg ismételten a PNL számára kedvezően befolyásolni a választások kiírását. Nem meglepő: a liberálisok számára ez a legfontosabb cél az elmúlt hónapok válsághelyzetének ellenére is.

Közösségünk tagjait korábban fenyegették már meg akasztással szabad szimbólumhasználatunk jogos igénye miatt, támadtak már ránk botokkal hősi katonatemetőnkben, ellehetetlenítették a magyar nyelvű orvosképzést, Klaus Johannis mostani megszólalásával azonban ismét szintet lépett a romániai magyarellenesség. Jól látható, hogy a komoly titkosszolgálati háttérrel rendelkező államelnök uszít és gyűlöletet kelt, pillanatnyi politikai hasznot remélve. Az államelnök képtelen összeesküvés-delíriuma résztvevőként említi a PSD-t és Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét. Ezzel azonban nemzeti közösségünkből – 20. századi módszerekkel – oly módon gyárt ellenségképet egy, a járvány miatt egyébként is felfokozott helyzetben, melynek következményei beláthatatlanok. 

Épp ezért a leghatározottabban elítéljük az államelnök nyilatkozatát, azonnali bocsánatkérésre és lemondásra szólítjuk fel. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem közösségünk jogos autonómiaigénye jelent veszélyt Romániára és annak állampolgáraira nézve, hanem az a csődös válságkezelés, melynek naponta emberéletek és egzisztenciák százai esnek áldozatul.

Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke

A teljes erdélyi közvélemény értesülhetett már arról, hogy Szabó Timea, a balliberálisok országgyűlési képviselője parlamenti felszólalásban rontott neki a határon túli magyar közösségeknek. Megrökönyödve hallgattuk, ahogyan követelőzve kérte számon a nemzeti összetartozás jegyében a külhoniaknak juttatott maszkokat és védőfelszereléseket. Szabó Timeától és elvi társaitól nem is várhatunk egyebet: a magyar–magyar kapcsolatok lelki és történelmi vonatkozásait nem értik, értékrendjükből adódóan nem is érthetik. Elképesztő azonban, hogy a félretájékoztatáshoz és gyűlölködéshez hathatós erdélyi segítség érkezett.

A képviselőt ugyanis a magát „függetlennek” tartó, de alig titkoltan az RMDSZ egyik szócsövének számító Transindex portál a botrányos felszólalást követően exkluzív megkereséssel szólaltatta meg.  A nyilvánvaló mosdatás szándékával készített anyagban a képviselő homlokegyenest az ellenkezőjét mondhatja háborítatlanul az erdélyi közönségnek, mint amit az Országgyűlésben összehordott. „A magyar kormány gyakorlatilag mindennel foglalkozik a járványban, csak az egészségügyi helyzettel, az életüket kockáztató egészségügyi dolgozókkal és az emberekkel nem törődik” – így talál a szó a keresztény-konzervatív értékeket következetesen támadó portál és interjúalanya között.

A kimagyarázás és mentegetőzés „szakmai színvonaláról” hadd érveljenek a továbbiakban Szabó Timea transindexes sorai: „én magam is kifejezetten büszke vagyok arra, hogy négy nagyszülőmből hárman erdélyiek, rengeteget időt töltöttem ott gyerekként. Kifejezetten bosszant, amikor a fideszesek akarnak ebből kioktatni, bármikor leénekelném őket például erdélyi népdalokból.” Melyik erdélyi magyar ne hallotta volna a román sovénok klasszikus érvelését, amikor a „vannak magyar barátaink, szomszédaink” indítással ravaszkodnak, hízelegnek, így vezetvén fel a magyarellenes gyűlölködést?

Nemrégiben Fekete Győr András RMDSZ-es meghívásán rökönyödhettünk meg. A Momentum-vezér egy társult ifjúsági szervezet konferenciáján szónokolhatott a nemzeti kormány leváltásának fontosságáról. Hova tovább a nemzetpolitika iránt érzéketlen baloldali haverkodással? Az is beszédes tény,  hogy Kelemen Hunor 2019-es államelnöki kampányát a néhai Gyurcsány-kormány egyik miniszterelnöki főtanácsadója is segítette. Mindezt a sajtó célzott kérdésére maga Kelemen sem cáfolta. Így nem meglepő, hogy hasonló „tanácsok” – a képviselő állítólagos erdélyi népdaltudása – segítik a pártot és sajtós udvartartását a szerecsenmosdatásban.

Nyilvánvaló: az RMDSZ vezérkarának befolyásos személyei Erdély és Magyarország kötelékének meggyengítésében érdekeltek. Ezzel keresik Bukarest kegyét. Így kerül hát egy platformra a budapesti román nagykövettől kezdve a szervilis pártsajtóig számtalan rejtőzködő partner. Máskülönben nem adnának teret rendszeresen a mérgező (félre)tájékoztatásnak az általuk birtokolt és irányított hírfelületeken.

 Az Erdélyi Magyar Szövetség közleménye

1. oldal / 9