Kiemelt Hírek

Az összefogás elkerülhetetlen: nemzeti kerekasztalhoz várnak minden magyar szervezetet

arrow_forward

Magyarnak lenni Istentől kapott küldetés – nemzetstratégiáról az EMI-táborban

arrow_forward

Úzvölgye tanulsága: változnia kell a politizálásnak

arrow_forward

Legfrissebb

Vegyünk részt minél többen az úzvölgyi megemlékezésen!

Vegyünk részt minél többen az úzvölgyi megemlékezésen!

Bővebben...
Az MPP frakció kezdeményezésére évek óta elhúzódó probléma oldódhat meg Csíkszeredában

Az MPP frakció kezdeményezésére évek óta elhúzódó probléma oldódhat meg Csíkszeredában

Bővebben...
Kiállnak a román-magyar megbékélési kezdeményezés mellett az erdélyi magyar pártok és szervezetek

Kiállnak a román-magyar megbékélési kezdeményezés mellett az erdélyi magyar pártok és szervezetek

Bővebben...
Mezei János Tusványoson: A cselekvéshez keres szövetségeseket a Mgyar Polgári Párt

Mezei János Tusványoson: A cselekvéshez keres szövetségeseket a Mgyar Polgári Párt

Bővebben...
Kulcsár-Terza József: Az autonómia ügyét napirenden kell tartani

Kulcsár-Terza József: Az autonómia ügyét napirenden kell tartani

Bővebben...
Kulcsár-Terza József: A politikusok és a közösség részéről is erősebb fellépésre van szükség

Kulcsár-Terza József: A politikusok és a közösség részéről is erősebb fellépésre van szükség

Bővebben...
A Magyar Polgári Párt képviselői Tusványoson

A Magyar Polgári Párt képviselői Tusványoson

Bővebben...
A Magyar Polgári Párt szombattól a Partiumban és Hargita megyében is elindította az aláírásgyűjtést az SZNT európai polgári kezdeményezéséhez

A Magyar Polgári Párt szombattól a Partiumban és Hargita megyében is elindította az aláírásgyűjtést az SZNT európai polgári kezdeményezéséhez

Bővebben...
Sokadjára változik a földtörvény

Sokadjára változik a földtörvény

Bővebben...
Módosítani kell a tanügyi törvényt

Módosítani kell a tanügyi törvényt

Bővebben...
Közelebb a polgárokhoz – székházavató Nyárádszeredában

Közelebb a polgárokhoz – székházavató Nyárádszeredában

Bővebben...
Salamon Zoltán: A honfoglalás számunkra nem fejeződött be

Salamon Zoltán: A honfoglalás számunkra nem fejeződött be

Bővebben...
Hírek

Nem lehet politikai hovatartozás kérdése hangot emelni a magyarsággal szemben elkövetett jogsértések, megfélemlítési kísérletek ellen. Közös fellépésre van szükség minden olyan megnyilvánulás és intézkedés esetén, amik megkeserítik az erdélyi magyarok életét, fenyegetik a magyar megmaradást – fogalmazta meg ma, közösen tartott sajtótájékoztatóján Katona Mihály, Korond község polgármestere, Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, Bíró Barna Botond, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke, és Ravasz Ferenc, Korond alpolgármestere. A sóvidéki község polgármesteri hivatalában összehívott sajtótájékoztatón elsősorban az anyanyelv-használati jogok megsértése ellen emeltek szót az elöljárók. Apropót szolgáltatott erre annak a több mint 1400 aláírásnak az átadása, amellyel Korond község lakói hozzájárultak a Magyar Polgári Párt által indított, Stop Tanasă! címet viselő petíció sikerre juttatásához.

Amint arra Mezei János emlékeztette a jelenlévőket, magyarellenes uszítás, fejbujtás és gyűlöletkeltés vádjával a Magyar Polgári Párt idén februárban bűnvádi panaszt nyújtott be a gyergyószentmiklósi ügyészségre a magyarellenes akcióiról elhíresült Dan Tanasă blogger és a közösségi médiában vele együttműködő Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma ellen. Ezzel egyidőben petíciót indított a szervezet, lehetőséget nyújtva a polgároknak, hogy aláírásukkal fejezhessék ki egyetértésüket a beadvánnyal kapcsolatosan. A panasz benyújtása óta közel öt hónap telt el, ám az ügyben azóta semmilyen fejleményről nem értesítették a Magyar Polgári Pártot, annak ellenére, hogy a szervezet beadványban kért tájékoztatást az eljárás helyzetéről. „Az ügy folyamatban van, és a támogató alárások gyűjtése is folytatódik” – mondta Mezei. Hozzátette, az igazságszolgáltatásban alkalmazott kettős mérce látszik érvényesülni a panasz kivizsgálásának esetében is. Hangsúlyozva a petíció fontosságát rámutatott, az aláírások nyomatékot adnak a párt által benyújtott panasznak, és adott esetben nemzetközi színtereken is felmutatható ezek által a közösségi igény.

Utalva a Tanasă feljelentése nyomán Korond polgármesterére kirótt hatalmas összegű bírságra, illetve a magyarság elleni jogsértő intézkedésekre, Mezei úgy fogalmazott: „Ma Korond, holnap más település... Nagyon szomorúak azok a lépéssorozatok, amik ellenünk indultak. Megmaradásunk szempontjából visszafordíthatatlanok lesznek, hogyha nem lépünk fel határozottan minden egyes ilyen esetben. Cselekedni kell. Jogorvoslatot kell kérni. Egyértelműen közösen kell fellépni. Félre kell tenni a politikai hovatartozást, a politikai célokat. Minden békés, demokratikus eszközt meg kell ragadnunk megmaradásunkért.”

Hasonló gondolatokat osztott meg az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke is. „Akik magyarként gondolkodunk, magyarként kell cselekedjünk. Fel kell mutassunk minden olyan eszközt, amit a jog a demokrácia keretein belül kezünkbe ad” – fogalmazott Bíró Barna Botond. Rámutatott, a magyar elöljárók elleni intézkedések az egész közösség ellen irányulnak.

Megköszönve a Magyar Polgári Pát által indított tiltakozás lehetőségét, Katona Mihály polgármester hangsúlyozta, fontos, hogy minél többen aláírják a petíciót. A sajtón keresztül kéréssel fordult polgármester kollégáihoz. „Minél többen írjuk alá! Nem hiszem, hogy Székelyföldön lennének olyan polgármesterek, akik ne karolnák fel ezt az ügyet. Akkor tudunk érvényt szerezni a tiltakozásnak, ha minél nyomatékosabban hangot adunk véleményünknek” – fogalmazott a korondi községvezető.

Korond, 2019. július 1.

A 907-es pozsonyi csatára emlékeztek ma délután a Kárpátok Őre csíkcsomortáni szobránál. Az eseményen részt vettek a történelmi egyházak, civil szervezetek és az erdélyi magyar politikai alakulatok képviselői. A Magyar Polgári Párt képviseletében Salamon Zoltán ügyvezető elnök mondott ünnepi beszédet.


A dicsőséges ütközetnek, amelyben a magyarság megsemmisítésére törő egyesült nyugati seregek fölött arattak győzelmet őseink, örök érvényű üzenete van; a honfoglalás számunkra nem fejeződött be – emelte ki hozzászólásában Salamon Zoltán. Rámutatott, a magyarellenes erők és kirendelt ügynökei ma is dolgoznak. A Csíkcsomortánban 2013-ban felavatott Kárpátok Őre emlékmű is célpont azok számára, akik az erdélyi magyarság ellehetetlenítését szeretnék elérni. „Ez a szobor is felkerült az ügynökök listájára. Aki azt gondolja, hogy egy kis székely faluban ez nem látszik, az téved. Pontosan tudják, ahogy mi is, mit jelent és mit jelképez ez az alkotás” – mondta Salamon. A megfélemlítési, ellehetetlenítési kísérleteket honfoglalási csatáknak nevezte, amelyeket napi gyakorisággal meg kell vívnia az erdélyi magyarságnak. „Hogy a nagy csatát, az autonómiáért folytatott küzdelmünket, hon-visszafoglalásunk kétségtelen szimbólumát mikor sikerül megnyernünk, az mindannyiunkon múlik” – jelentette ki. Rámutatott ugyanakkor, „megannyi piciny csatát nyerünk valahányszor egy gyermek magyarul szaval, egy polgármester magyarul szól a közösséghez, valahányszor egy pap magyarul köszönti és buzdítja hitre híveit, egy tanító magyar ábécére tanítja a gyermekeket, és valahányszor egybegyűlünk megemlékezni őseink hőstetteiről.”


A 907-es pozsonyi csatát, a Kárpát-medencei sikeres honfoglalás utolsó ütközetét, az ellenség túlerejének dacára, a magyar hadtörténet legsikeresebb ütközeteként tartjuk számon. Ahogy a pozsonyi csata legjelentősebb hozadéka a törzsszövetség megerősítése volt, ma – nemzetpolitikai szinten – minden magyarok szövetségére van szükségünk – hangsúlyozta Salamon Zoltán.
Zárszóként úgy fogalmazott: „Emlékezzünk hát méltón azokra, akik megfélemlítették Európát, akik a Kárpát-medencét magyar földdé tették és ne hagyjuk abba soha az aktuális túlerő ostromát, hisz ez a föld 1112 éve a miénk, a Kárpátok őreié.”

Csíkcsomortán, 2019. július 5.

Székházat nyitott Nyárádszeredában a Magyar Polgári Párt (MPP). A helyi szervezet képviselői a Tűzoltó utca 2. szám alatti ingatlanban hamarosan állandó nyitva tartással várják mindazokat a Nyárád-menti polgárokat, akik megoldást keresve gondjaikra, segítségre, tanácsra, útbaigazításra várnak – mondta a szerdai székházavatón Kátai Attila, az MPP országos alelnöke, nyárádszeredai városi tanácsos.
Az iroda munkatársaként Szűcs Péter rámutatott, a székházban helyet kap a Nyárádszeredai Székely Tanács, a Nyárádszeredáért Egyesület és az Erdélyi Magyar Ifjak, így – szavai szerint – a nyárádszeredai jobboldal központja lesz az iroda.

A Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezete képviseltében Berki Ferenc megyei elnök gratulált nyárádszeredai kollégáinak az új székházhoz. A sajtónak nyilatkozva kiemelte, erősödik, építkezik az MPP Maros megyében. Hamarosan újra alakul a gyulakutai és a szovátai helyi szervezet, és őszig további négy településen alapít képviseletet a polgári alakulat.

Az avatóünnepségen részt vevő Mezei János országos elnök hozzászólásában kiemelte, cselekvő politikát folytatva, a Magyar Polgári Párt arra törekszik, hogy megismerje a polgárok gondjait, és ezekre valós megoldást találjon. A problémák összegyűjtésére alkalmas helyszín az irodahálózat, amelynek bővítésén folyamatosan dolgozik a szervezet. „Le szeretnénk bontani a politika és a választópolgárok között húzódó falat. Tudni akarunk azokról a problémákról, amikkel az emberek küzdenek, hogy orvoslatot nyújthassunk ezekre. Szavakból, ígéretekből nem tudunk megélni, cselekvésre van szükség. Ne a kilátástalanság, a félelem legyen úrrá az erdélyi magyarságon! Azért dolgozunk, hogy hitet, bizalmat adjunk az embereknek” – jelentette ki a pártelnök.

A Magyar Polgári Párt hivatalosan is elindítja Maros megyében az aláírásgyűjtést a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezésének támogatásáért – jelentette be a székházavatón Mezei János. Ismertetve az indítványozás célját, arra biztatta a jelenlévőket, adják hírül az aláírás lehetőségeit. Maros megyében a marosvásárhelyi és a nyárádszeredai irodában támogathatják kézjegyükkel a kezdeményezést a polgárok, aláírhatnak ugyanakkor az Magyar Polgári Párt választott tisztségviselőinél, illetve különböző rendezvényeken, az MPP sátraiban. Ugyanezeket a lehetőségeket kell keresniük azonak, akik a Stop Tanasă! elnevezésű petíciót szeretnék aláírni – tájékoztatott az elnök. A magyarellenes megnyilvánulásairól híres blogger és a hasonló tevékenységeket folytató személyek ellen demokratikus úton kell felvenni a harcot – emelte ki. „Nem vezet jóra, ha szítjuk az ellentéteket. Az együttműködés a megoldás a békés román-magyar együttélésre Erdélyben” – fogalmazott.

Nyárádszereda, 2019. július 10.

2019. július 11., csütörtök

Módosítani kell a tanügyi törvényt

Az utóbbi évek érettségijegyeinek tükrében, de különösen az idei vizsga eredményeit tekintve egyértelmű, hogy a magyar diákok többsége a román nyelv és irodalom vizsga miatt bukott el, illetve az ebből a tárgyból kapott jegy gyengíti médiájukat. Vitathatatlan, hogy a román nyelv oktatásának módszereiben gyökeredzik a hiba, de alapvetően az ró terhet a magyar diákokra, hogy – román társaikhoz képest – egy tantárggyal többől kötelesek vizsgázni. A hátrányos megkülönböztetés tényére hívta fel a figyelmet a tavalyi érettségi után a Magyar Polgári Párt, ugyanakkor a diszkrimináció megszüntetése céljával a tanügyi törvény módosítására nyújtott be tervezetet a román parlamentbe.

„A magyar gyerekek életben való boldogulását nagyban segítené, ha idegen nyelvként tanulhatnák a román nyelvet az iskolában, de ez, a különböző kötelező vizsgák, így az érettségi szempontjából is csak félmegoldást jelentene. A magyar diákok csak akkor fogják tudni egyenlően felvenni a versenyt román társaikkal, hogyha ugyanannyi és ugyanolyan jellegű vizsgát tesznek, azaz ha nem kellene román nyelvből és irodalomból is vizsgázzanak. A Magyar Polgári Párt ezt szeretné elérni” – mutat rá Mezei János pártelnök. Bízva abban, hogy az idei abszolválóvizsga és az érettségi eredményei elgondolkodtatják úgy a romániai magyar döntéshozókat mint a szakmai szervezeteket, illetve a szülők és a diákok szövetségeit, Mezei reményét fejezi ki, hogy az MPP törvénymódosító javaslatai kellő támogatottságot nyernek mind a politikusok, mind a civil szféra részéről. „A tanügyi vizsgarendszerben alkalmazott diszkrimináció megszüntetésével nem más a cél, minthogy a román fiatalokéval egyenlővé tegyük a magyar fiatalok esélyeit a továbbtanuláshoz, az életben való boldoguláshoz” – hangsúlyozza Mezei János.

Gyergyószentmiklós, 2019. július 11.

2019. július 12., péntek

Sokadjára változik a földtörvény

Ismét ellehetetlenülhet a házak körüli udvarok, gazdasági épületek visszaszolgáltatása, ha Klaus Johannis aláírja az 1991-ben elfogadott 18-as sorszámú földtörvény legújabb módosítását, az ugyanis ismét pontatlanul határozza meg a „házhoz tartozó terület” fogalmát – figyelmeztetett Rákossy Botond-József, a Magyar Polgári Párt (MPP) Hargita Megyei Szervezetének elnöke tegnapi, csíkszeredai sajtótájékoztatóján. A kataszteri és telekkönyvi törvényről is szó esett.

Salamon Zoltán, az MPP ügyvezető elnöke elmondta: fontosnak tartják, hogy a meglehetősen gyakran változó földtörvényről szakszerű tájékoztatást nyújtsanak, a megfelelő ismeretek hiánya a jog szerint járó földtulajdonok elveszítéséhez vezethet. Rákossy Botond-József ugyanakkor elmondta: hiába törölték el korábban a visszaigénylés benyújtására megszabott határidőt és érkezett be több ezer igénylés az önkormányzatokhoz, mégis egyet sem hagytak eddig jóvá.

Jogszabályok útvesztőjében


A polgári foglalkozását tekintve földmérő mérnök Rákossy Botond-József kifejtette: a 2018-as keltezésű 231-es törvény érvénybe lépése után hiába nyújtották be sokan visszaigénylési kérésüket, a polgármesteri hivatalok egyszerűen nem tudják, hogy mit kell tenni. A jogszabály ugyanis nem határozta meg egész pontosan, hogy mit kell érteni „házhoz tartozó terület” alatt. Ezt a gondot orvosolta 2019-ben 105-ös sorszámmal elfogadott törvény, amely már konkrétan tartalmazta, hogy ez alatt a házak körüli udvart, gazdasági épületeket kell érteni. Ez például sokak számára megoldás lett volna a Gyimesekben. Kérdésünkre, mi lehet az oka annak, hogy ismét a korábbi, rossz törvényszöveghez tért vissza a törvényhozó hatalom, úgy vélekedett: inkább a hozzá nem értés, mint az ártó szándék a döntés oka.
– Nagyobb mértékben van jelen életünkben az inkompetencia, mint a rosszindulat – fogalmazott Rákossy Botond-József.

Öröm az ürömben


Hozzáfűzte: a fent említett 2019/105-ös törvény a kataszteri és telekkönyvi jogszabályt is módosítja, immár 49. alkalommal. A javasolt módosítások között ugyanakkor néhány hasznosnak is bizonyulhat. Mint részletezte: fontos változtatás, hogy ezután a közigazgatási egységek – önkormányzatok – is kezdeményezhetnek kataszteri munkálatokat, az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség (ANCPI) finanszírozni fogja. Lényeges az is, hogy a 2015 után átvett munkálatokat is kifizetik a szerződéskötés dátumától függetlenül. Továbbá az is, hogy a házak és a körülöttük levő gazdasági épületek, az udvarok, a kertek 6000 négyzetméter nagyságig telekkönyvezhetők az önkormányzatok által kibocsátott hatósági bizonylat birtokában is.

Bírál a pártvezető


Rákossy Botond-József ugyanakkor szóvá tette, hogy a csíkszeredai telekkönyvi iroda félreértelmezi azt az előírást, miszerint azokat a területeket, amelyek esetében 1981 után is történt telekkönyvi bejegyzés, nem lehet visszaszolgáltatni, szemben a székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi és maros­hévízi telekkönyvi irodákkal. Kifogásolta ugyanakkor azt is, hogy a csíkpálfalvi polgármesteri hivatal nem indította el a kataszteri munkálatokat a meghatározott ütemterv szerint. Továbbá azt is, hogy a térségben több polgármester nem állít ki igazolást a tényleges birtoklás bejegyzéséhez. Úgy vélte: nem a polgármesterek rosszindulatáról van szó, hanem a településvezetők egyszerűen félnek, mert nincsenek tisztában azzal, hogy a törvények milyen lehetőségeket biztosítanak számukra.

Kiss Előd-Gergely/Hargita Népe

 

A hét elején Maros megyében, szombaton újabb két térségben indította el hivatalosan az aláírásgyűjtést a történelmi régiókról szóló európai polgári kezdeményezéshez a Magyar Polgári Párt (MPP). A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésének támogatási részleteit a Hargita megyei Kápolnásfaluban Mezei János pártelnök, a Szatmár megyei Kaplonyban pedig Mosdóczi Vilmos, országos alelnök jelentette be.

A kezdeményezés sikerességéért teljes appartátusát bevonja az aláírásgyűjtésbe a Magyar Polgári Párt – a vállalt 80 ezer aláírás összegyűjtésében szerepet vállalnak az MPP-s választott tisztségviselők, ugyanakkor a szervezet irodáiban is lehetőség van aláírni, illetve az egyes települések tömegrendezvényein is elérhetővé teszik a szükséges formanyomtatványokat.

„Szülőföldünkön való megmaradásunk záloga a gazdaságilag erős Székelyföld, a jog- és létbiztonságban való élet. Az SZNT, a polgári kezdeményezés által békés, demokratikus úton kíván érvényt szerezni mindezeknek. Itt a lehetőség, hogy a történelmi régiók, így Székelyföld is erős kontúrral jelenjen meg a térképen. Minden kisebbségi létben élő európai polgárnak, nekünk erdélyi magyaroknak is támogatnunk kell a kezdeményezést” – hangsúlyozta Mezei János.

Kápolnásfalu, 2019. július 14.

 

Az elmúlt egy év sajátosan megélt történéseiről számoltak be, a várható politikai és közösségi kihívásokat vetítették előre a Kárpát-medencei magyar pártok, szervezetek, a Nyugat-európai magyar diaszpóra, illetve a magyar kormány képviselői a péntek délelőtti nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen, Tusványoson.

A beszélgetésen Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke kifejtette, a magyar megmaradás záloga nem más, mint az, ami a történelem során megtartotta ezt a nemzetet: a közös nyelv és kultúra, a közös gondolkodás, az összetartás szándéka. A magyar jövő is csak ezekkel az „eszközökkel” tehető biztossá – fogalmazott Mezei. Hozzátette, Európának is szerepe van szülőföldünkön való megmaradásunkban, ehhez viszont előbb tudatnunk kell igényeinket. Békében tartani Európát, az unió tagállamainak minden lakóját, legalább annyira erős igény, mint a különböző régiókban a szülőföldön való megmaradás gazdasági, társadalmi feltételeinek megteremtése. Ennek tudatában kell együttműködniük a régióknak.

Az említettek mellett, az erdélyi magyarság tekintetében a cselekvés az, ami a 30 évnyi tunyaság után előrejutást eredményezhet; a Magyar Polgári Párt a cselekvő politikát tűzte zászlajára, ehhez keres szövetségeseket itthon és az egész Kárpát-medencében – hívta fel a figyelmet a pártelnök. „Harminc év után az erdélyi magyarság elért a falhoz. Ha nem cselekszünk, felmorzsolódunk. Arra kell fókuszálni, ami a közösségünket erősíti, javát szolgálja” – fogalmazott Mezei. Az erdélyi magyar pártokat, szervezeteket közös cselekvésre szólította fel, felelősségteljes politizálásra kérte. „Egymás felszámolásával felszámoljuk az erdélyi magyarságot. Ha bármelyikünk elesik, az a magyarságnak veszteség. Politikai téren azok fognak megerősödni, akik valós megoldásokat nyújtanak a közösség problémáira. Ebben a gondolkodásmódban próbáljunk cselekedni” – fogalmazott.

Hozzászólásában a magyar kormánynak mondott köszönetet azért a biztonságérzetért, amelyet Magyarország nemzetpolitikája keretében működtetett programok teremtenek a Kárpát-medence magyarlakta területein.

 

Tusnádfürdő, 2019. július 26.

Bár az autonómia fogalma egyre inkább kiürül, az erdélyi magyarság részéről az önrendelkezés iránti igény még mindig erős; Székelyföld autonómiájának statútumtervezetét újra és újra a román parlament elé kell terjeszteni – értettek egyet a Székelyföldi autonómia-kerekasztal beszélgetőpartnereti pénteken, Tusványoson. A beszélgetésen részt vevő Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt parlamenti képviselője abban is egyetértett, hogy az autonómiaügyben addig nem igazán várható pozitív eredmény, amíg a román politika mellett a társadalom is meg nem érti a magyarság jogos igényét. Ezért párbeszédet kell kezdeményezni a politikai és a közéleti szereplőkkel is.

A panel meghívottjai az erdélyi magyar autonómiaharc 30 évéről beszélgettek, felelevenítve a törekvés eddigi fontosabb állomásait. Ezek egyikének fontos szereplője, a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetét a román parlament elé terjesztő Kulcsár-Terza József hozzászólásában hangsúlyozta, az ügyben – ha csak érintőlegesen is – van előrelépés. Tapasztalatát megosztva mondta el, hogy a statútum beterjesztése miatt személyét sem szidalmazás, sem fenyegetés nem érte annak ellenére, hogy ezek bekövetkeztét jósolták többen is politikus társai közül. Előrelépésnek könyveli el azt is, hogy a parlament emberi jogi bizottságában akadt képviselő, aki nem a statútum ellen szavazott, hanem tartózkodott a szavazáson. „Az ügyet vinni kell előre. Az autonómiastatútumot ismét be kell nyújtani” – jelentette ki Kulcsár-Terza József. Úgy fogalmazott: „jelen pillanatban mindegy, hogy melyik változatát nyújtjuk be a statútumnak. A lényeg egyelőre az, hogy kezdődjön el egy egészséges párbeszéd a témában.”

A politikus reményét fejezte ki, hogy az autonómia ügyét is segíteni fogja az az általa indított kezdeményezés, amely a román-magyar megbékélést hívatott elősegíteni. „Ha a javaslatom kapcsán elindul a párbeszéd, bízom benne, hogy európai módra fogunk tudni tárgyalni. Remélem erre már idén szeptemberben sor kerül” – fejtette ki Kulcsár-Terza.

Tusnádfürdő, 2019. július 26.

A politikusok és a közösség határozottabb kiállására van szükség ahhoz, hogy ne legyenek újabb Beke-Szőcs ügyek – hangsúlyozta Kulcsár-Terza József a Tusványos táborban pénteken. A Magyar Polgári Párt parlamenti képviselője a Beke István és Szőcs Zoltán 1 éve börtönben című panelbeszélgetésen Lomnici Zoltán (az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke), Bajkai István (képviselő, Fidesz-KDNP) és Fejér László Ödön (szenátor, RMDSZ) társaságában osztotta meg gondolatait a Tőke Ervin (önkormányzati képviselő EMNP) által moderált beszélgetésen.

A felszólalók mindegyike egyetértett abban, hogy a terrorizmus vádjával elítélt Beke István és Szőcs Zoltán egy, a kommunizmus legsötétebb időszakát idéző koncepciós per áldozata. Elítélésüknek kettős célja van. Egyrészt, hogy az erdélyi magyarság ne is merjen autonómiáról gondolkozni, ki se merje nyitni a száját jogaiért. Másrészt, hogy Románia megmutassa: bármit megtehet, amit csak akar a magyar kisebbség tagjaival.

Kulcsár-Terza József leszögezte, egy normális jogállamban lehetetlen lenne elítélni bárkit is néhány petárda és csillagszóró birtoklásáért. Nehezményezi, hogy Bekéék letartóztatásakor az akkor kezdődött tüntetéseken sem, de egyébként sem az RMDSZ nem állt ki a kézdivásárhelyi férfiak mellett.

Elmondta, elvárható volna, hogy az RMDSZ képviselői, szenátorai gyakran meglátogassák a börtönben az elítélteket és számon kérjék az ott tapasztalható körülményeket, amire tisztségükből fakadóan lehetőségük volna. Ugyanis, ha hivatalos minőségükben érdeklődnek a tisztségviselők, az nyomást jelent a fegyintézetre, és a fogvatartottak élete valamivel könnyebb lesz. Így sikerült elérni például azt, hogy a poloskáktól hemzsegő 50 éves matracok helyett újakat kapjanak – mutatott rá az MPP képviselője, aki eddig 17 alkalommal látogatta meg az elítélteket a börtönben.
Nem csak a tisztségviselőktől, hanem az egész közösségtől határozottabb, erősebb kiállásra volna szükség ebben az ügyben és más, hasonló, a magyarságot érintő kérdésekben is, hiszen nem Beke István és Szőcs Zoltán személye ellen irányul a romániai hatalom elnyomása, hanem az egész közösség a célpont

„Legnagyobb bűnünk az, hogy a megmozdulásokon kétszázan, vagy jó esetben ezren vagyunk jelen, és ezzel a románok azt látják, hogy hátra dőlhetnek, hogy célt értek” –fogalmazott Kulcsár-Terza József.
Ha nem mutatunk erőt, akkor holnap Beke és Szőcs után bárki hasonló helyzetbe, a rácsok mögé kerülhet bármiféle bűncselekmény elkövetése, bármiféle erre utaló bizonyíték nélkül is – hangzott el.

Tusnádfürdő, 2019. július 26.

 

A Magyar Polgári Párt (MPP) üdvözi az Erdélyi Magyar Autonómia Kerekasztal réztvevőinek (a három erdélyi magyar politikai szervezet, valamint a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács) július 26-án, Tusnádfürdőn kiadott nyilatkozatát, amelyben többek között kiállásukat fogalmazzák meg szervezetünk azon kezdeményezése mellett, amely a román-magyar békés együttélést hívatott elősegíteni Romániában egy megbékélési nyilatkozat megfogalmazásával és elfogadásával. Ezen kezdeményezésről Kulcsár-Terza József, MPP-s parlamenti képviselő levélben már értesítette képviselőkollégáit, javasolva, hogy a nyilatkozat megfogalmazásában vegyen részt minden parlamenti párt képviselője a képviselőház emberi jogi, egyházi és nemzeti kisebbségügyi bizottsága keretén belül. Ugyanakkor javasolta, hogy az egyeztetések kezdődjenek el a parlament őszi ülésszakának elején, és a folyamat záruljon le folyó év végéig a dokumentum aláírásával.


A kezdeményezésről szóló levelet az MPP-s politikus eljuttatta Klaus Johannis államelnöknek, Viorica Dăncilă miniszterelnöknek és a képviselőház elnökének, Marcel Ciolacunak is.

A Magyar Polgári Párt számára nyilvánvaló, hogy az utóbbi időben gyakorivá vált magyarellenes megnyilvánulások, megfélemlítési kísérletek hátterében nem a közemberek állnak – a román és a magyar közösség között elmérgesedő viszony miatt a politikai vezetők a felelősek. Meggyőződésünk, hogy a kialakult helyzetet a demokrácia eszközeivel, politikai szinten lehet és kell orvosolni. Ezt szolgálja a román-magyar megbékélési nyilatkozat kidolgozására és elfogadására tett kezdeményezésünk.

 

Gyergyószentmiklós, 2019. július 31.

1. oldal / 4