Kiemelt Hírek

Mezei János: Harminc év után ismét rendszert váltunk

arrow_forward

Mezei János képviselte az MPP-t a MÁÉRT plenáris ülésén

arrow_forward

Együttes elnökségi ülést tartott az MPP és az EMNP

arrow_forward

Legfrissebb

Az összefogás hiányára utalnak a választási eredmények

Az összefogás hiányára utalnak a választási eredmények

Bővebben...
Elégedetlen az RMDSZ és a PNL együttműködési megállapodásával a két kis erdélyi magyar párt

Elégedetlen az RMDSZ és a PNL együttműködési megállapodásával a két kis erdélyi magyar párt

Bővebben...
Kormányalakítás: közös közleményben vádolja kétszínűséggel az RMDSZ-t az EMNP és az MPP elnöke

Kormányalakítás: közös közleményben vádolja kétszínűséggel az RMDSZ-t az EMNP és az MPP elnöke

Bővebben...
MPP: az RMDSZ most végre tehetne valamit Bekéék szabadulásáért

MPP: az RMDSZ most végre tehetne valamit Bekéék szabadulásáért

Bővebben...
Egyesülni akar az MPP az EMNP-vel – Kizárták Biró Zsoltot a polgári pártból

Egyesülni akar az MPP az EMNP-vel – Kizárták Biró Zsoltot a polgári pártból

Bővebben...
Méltó emléket állítottak a székely-örmény származású honvédtábornoknak

Méltó emléket állítottak a székely-örmény származású honvédtábornoknak

Bővebben...
Csak egységesen, erős vezetéssel, kitartó és fegyelmezett munkával lehet eredményeket elérni

Csak egységesen, erős vezetéssel, kitartó és fegyelmezett munkával lehet eredményeket elérni

Bővebben...
Kizárta a szervezet tagságából Rákossy Botond Józsefet és Gálfi Árpádot a Magyar Polgári Párt Országos Elnöksége

Kizárta a szervezet tagságából Rákossy Botond Józsefet és Gálfi Árpádot a Magyar Polgári Párt Országos Elnöksége

Bővebben...
Együttműködési megállapodás született a szolnoki FIDESZ és az MPP Maros megyei szervezete között

Együttműködési megállapodás született a szolnoki FIDESZ és az MPP Maros megyei szervezete között

Bővebben...
Új ügyvezető elnököt választott az MPP országos elnöksége

Új ügyvezető elnököt választott az MPP országos elnöksége

Bővebben...
Vegyünk részt minél többen az úzvölgyi megemlékezésen!

Vegyünk részt minél többen az úzvölgyi megemlékezésen!

Bővebben...
Az MPP frakció kezdeményezésére évek óta elhúzódó probléma oldódhat meg Csíkszeredában

Az MPP frakció kezdeményezésére évek óta elhúzódó probléma oldódhat meg Csíkszeredában

Bővebben...
Hírek

Székházat nyitott Nyárádszeredában a Magyar Polgári Párt (MPP). A helyi szervezet képviselői a Tűzoltó utca 2. szám alatti ingatlanban hamarosan állandó nyitva tartással várják mindazokat a Nyárád-menti polgárokat, akik megoldást keresve gondjaikra, segítségre, tanácsra, útbaigazításra várnak – mondta a szerdai székházavatón Kátai Attila, az MPP országos alelnöke, nyárádszeredai városi tanácsos.
Az iroda munkatársaként Szűcs Péter rámutatott, a székházban helyet kap a Nyárádszeredai Székely Tanács, a Nyárádszeredáért Egyesület és az Erdélyi Magyar Ifjak, így – szavai szerint – a nyárádszeredai jobboldal központja lesz az iroda.

A Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezete képviseltében Berki Ferenc megyei elnök gratulált nyárádszeredai kollégáinak az új székházhoz. A sajtónak nyilatkozva kiemelte, erősödik, építkezik az MPP Maros megyében. Hamarosan újra alakul a gyulakutai és a szovátai helyi szervezet, és őszig további négy településen alapít képviseletet a polgári alakulat.

Az avatóünnepségen részt vevő Mezei János országos elnök hozzászólásában kiemelte, cselekvő politikát folytatva, a Magyar Polgári Párt arra törekszik, hogy megismerje a polgárok gondjait, és ezekre valós megoldást találjon. A problémák összegyűjtésére alkalmas helyszín az irodahálózat, amelynek bővítésén folyamatosan dolgozik a szervezet. „Le szeretnénk bontani a politika és a választópolgárok között húzódó falat. Tudni akarunk azokról a problémákról, amikkel az emberek küzdenek, hogy orvoslatot nyújthassunk ezekre. Szavakból, ígéretekből nem tudunk megélni, cselekvésre van szükség. Ne a kilátástalanság, a félelem legyen úrrá az erdélyi magyarságon! Azért dolgozunk, hogy hitet, bizalmat adjunk az embereknek” – jelentette ki a pártelnök.

A Magyar Polgári Párt hivatalosan is elindítja Maros megyében az aláírásgyűjtést a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezésének támogatásáért – jelentette be a székházavatón Mezei János. Ismertetve az indítványozás célját, arra biztatta a jelenlévőket, adják hírül az aláírás lehetőségeit. Maros megyében a marosvásárhelyi és a nyárádszeredai irodában támogathatják kézjegyükkel a kezdeményezést a polgárok, aláírhatnak ugyanakkor az Magyar Polgári Párt választott tisztségviselőinél, illetve különböző rendezvényeken, az MPP sátraiban. Ugyanezeket a lehetőségeket kell keresniük azonak, akik a Stop Tanasă! elnevezésű petíciót szeretnék aláírni – tájékoztatott az elnök. A magyarellenes megnyilvánulásairól híres blogger és a hasonló tevékenységeket folytató személyek ellen demokratikus úton kell felvenni a harcot – emelte ki. „Nem vezet jóra, ha szítjuk az ellentéteket. Az együttműködés a megoldás a békés román-magyar együttélésre Erdélyben” – fogalmazott.

Nyárádszereda, 2019. július 10.

2019. július 11., csütörtök

Módosítani kell a tanügyi törvényt

Az utóbbi évek érettségijegyeinek tükrében, de különösen az idei vizsga eredményeit tekintve egyértelmű, hogy a magyar diákok többsége a román nyelv és irodalom vizsga miatt bukott el, illetve az ebből a tárgyból kapott jegy gyengíti médiájukat. Vitathatatlan, hogy a román nyelv oktatásának módszereiben gyökeredzik a hiba, de alapvetően az ró terhet a magyar diákokra, hogy – román társaikhoz képest – egy tantárggyal többől kötelesek vizsgázni. A hátrányos megkülönböztetés tényére hívta fel a figyelmet a tavalyi érettségi után a Magyar Polgári Párt, ugyanakkor a diszkrimináció megszüntetése céljával a tanügyi törvény módosítására nyújtott be tervezetet a román parlamentbe.

„A magyar gyerekek életben való boldogulását nagyban segítené, ha idegen nyelvként tanulhatnák a román nyelvet az iskolában, de ez, a különböző kötelező vizsgák, így az érettségi szempontjából is csak félmegoldást jelentene. A magyar diákok csak akkor fogják tudni egyenlően felvenni a versenyt román társaikkal, hogyha ugyanannyi és ugyanolyan jellegű vizsgát tesznek, azaz ha nem kellene román nyelvből és irodalomból is vizsgázzanak. A Magyar Polgári Párt ezt szeretné elérni” – mutat rá Mezei János pártelnök. Bízva abban, hogy az idei abszolválóvizsga és az érettségi eredményei elgondolkodtatják úgy a romániai magyar döntéshozókat mint a szakmai szervezeteket, illetve a szülők és a diákok szövetségeit, Mezei reményét fejezi ki, hogy az MPP törvénymódosító javaslatai kellő támogatottságot nyernek mind a politikusok, mind a civil szféra részéről. „A tanügyi vizsgarendszerben alkalmazott diszkrimináció megszüntetésével nem más a cél, minthogy a román fiatalokéval egyenlővé tegyük a magyar fiatalok esélyeit a továbbtanuláshoz, az életben való boldoguláshoz” – hangsúlyozza Mezei János.

Gyergyószentmiklós, 2019. július 11.

2019. július 12., péntek

Sokadjára változik a földtörvény

Ismét ellehetetlenülhet a házak körüli udvarok, gazdasági épületek visszaszolgáltatása, ha Klaus Johannis aláírja az 1991-ben elfogadott 18-as sorszámú földtörvény legújabb módosítását, az ugyanis ismét pontatlanul határozza meg a „házhoz tartozó terület” fogalmát – figyelmeztetett Rákossy Botond-József, a Magyar Polgári Párt (MPP) Hargita Megyei Szervezetének elnöke tegnapi, csíkszeredai sajtótájékoztatóján. A kataszteri és telekkönyvi törvényről is szó esett.

Salamon Zoltán, az MPP ügyvezető elnöke elmondta: fontosnak tartják, hogy a meglehetősen gyakran változó földtörvényről szakszerű tájékoztatást nyújtsanak, a megfelelő ismeretek hiánya a jog szerint járó földtulajdonok elveszítéséhez vezethet. Rákossy Botond-József ugyanakkor elmondta: hiába törölték el korábban a visszaigénylés benyújtására megszabott határidőt és érkezett be több ezer igénylés az önkormányzatokhoz, mégis egyet sem hagytak eddig jóvá.

Jogszabályok útvesztőjében


A polgári foglalkozását tekintve földmérő mérnök Rákossy Botond-József kifejtette: a 2018-as keltezésű 231-es törvény érvénybe lépése után hiába nyújtották be sokan visszaigénylési kérésüket, a polgármesteri hivatalok egyszerűen nem tudják, hogy mit kell tenni. A jogszabály ugyanis nem határozta meg egész pontosan, hogy mit kell érteni „házhoz tartozó terület” alatt. Ezt a gondot orvosolta 2019-ben 105-ös sorszámmal elfogadott törvény, amely már konkrétan tartalmazta, hogy ez alatt a házak körüli udvart, gazdasági épületeket kell érteni. Ez például sokak számára megoldás lett volna a Gyimesekben. Kérdésünkre, mi lehet az oka annak, hogy ismét a korábbi, rossz törvényszöveghez tért vissza a törvényhozó hatalom, úgy vélekedett: inkább a hozzá nem értés, mint az ártó szándék a döntés oka.
– Nagyobb mértékben van jelen életünkben az inkompetencia, mint a rosszindulat – fogalmazott Rákossy Botond-József.

Öröm az ürömben


Hozzáfűzte: a fent említett 2019/105-ös törvény a kataszteri és telekkönyvi jogszabályt is módosítja, immár 49. alkalommal. A javasolt módosítások között ugyanakkor néhány hasznosnak is bizonyulhat. Mint részletezte: fontos változtatás, hogy ezután a közigazgatási egységek – önkormányzatok – is kezdeményezhetnek kataszteri munkálatokat, az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség (ANCPI) finanszírozni fogja. Lényeges az is, hogy a 2015 után átvett munkálatokat is kifizetik a szerződéskötés dátumától függetlenül. Továbbá az is, hogy a házak és a körülöttük levő gazdasági épületek, az udvarok, a kertek 6000 négyzetméter nagyságig telekkönyvezhetők az önkormányzatok által kibocsátott hatósági bizonylat birtokában is.

Bírál a pártvezető


Rákossy Botond-József ugyanakkor szóvá tette, hogy a csíkszeredai telekkönyvi iroda félreértelmezi azt az előírást, miszerint azokat a területeket, amelyek esetében 1981 után is történt telekkönyvi bejegyzés, nem lehet visszaszolgáltatni, szemben a székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi és maros­hévízi telekkönyvi irodákkal. Kifogásolta ugyanakkor azt is, hogy a csíkpálfalvi polgármesteri hivatal nem indította el a kataszteri munkálatokat a meghatározott ütemterv szerint. Továbbá azt is, hogy a térségben több polgármester nem állít ki igazolást a tényleges birtoklás bejegyzéséhez. Úgy vélte: nem a polgármesterek rosszindulatáról van szó, hanem a településvezetők egyszerűen félnek, mert nincsenek tisztában azzal, hogy a törvények milyen lehetőségeket biztosítanak számukra.

Kiss Előd-Gergely/Hargita Népe

 

A hét elején Maros megyében, szombaton újabb két térségben indította el hivatalosan az aláírásgyűjtést a történelmi régiókról szóló európai polgári kezdeményezéshez a Magyar Polgári Párt (MPP). A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésének támogatási részleteit a Hargita megyei Kápolnásfaluban Mezei János pártelnök, a Szatmár megyei Kaplonyban pedig Mosdóczi Vilmos, országos alelnök jelentette be.

A kezdeményezés sikerességéért teljes appartátusát bevonja az aláírásgyűjtésbe a Magyar Polgári Párt – a vállalt 80 ezer aláírás összegyűjtésében szerepet vállalnak az MPP-s választott tisztségviselők, ugyanakkor a szervezet irodáiban is lehetőség van aláírni, illetve az egyes települések tömegrendezvényein is elérhetővé teszik a szükséges formanyomtatványokat.

„Szülőföldünkön való megmaradásunk záloga a gazdaságilag erős Székelyföld, a jog- és létbiztonságban való élet. Az SZNT, a polgári kezdeményezés által békés, demokratikus úton kíván érvényt szerezni mindezeknek. Itt a lehetőség, hogy a történelmi régiók, így Székelyföld is erős kontúrral jelenjen meg a térképen. Minden kisebbségi létben élő európai polgárnak, nekünk erdélyi magyaroknak is támogatnunk kell a kezdeményezést” – hangsúlyozta Mezei János.

Kápolnásfalu, 2019. július 14.

 

Az elmúlt egy év sajátosan megélt történéseiről számoltak be, a várható politikai és közösségi kihívásokat vetítették előre a Kárpát-medencei magyar pártok, szervezetek, a Nyugat-európai magyar diaszpóra, illetve a magyar kormány képviselői a péntek délelőtti nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen, Tusványoson.

A beszélgetésen Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke kifejtette, a magyar megmaradás záloga nem más, mint az, ami a történelem során megtartotta ezt a nemzetet: a közös nyelv és kultúra, a közös gondolkodás, az összetartás szándéka. A magyar jövő is csak ezekkel az „eszközökkel” tehető biztossá – fogalmazott Mezei. Hozzátette, Európának is szerepe van szülőföldünkön való megmaradásunkban, ehhez viszont előbb tudatnunk kell igényeinket. Békében tartani Európát, az unió tagállamainak minden lakóját, legalább annyira erős igény, mint a különböző régiókban a szülőföldön való megmaradás gazdasági, társadalmi feltételeinek megteremtése. Ennek tudatában kell együttműködniük a régióknak.

Az említettek mellett, az erdélyi magyarság tekintetében a cselekvés az, ami a 30 évnyi tunyaság után előrejutást eredményezhet; a Magyar Polgári Párt a cselekvő politikát tűzte zászlajára, ehhez keres szövetségeseket itthon és az egész Kárpát-medencében – hívta fel a figyelmet a pártelnök. „Harminc év után az erdélyi magyarság elért a falhoz. Ha nem cselekszünk, felmorzsolódunk. Arra kell fókuszálni, ami a közösségünket erősíti, javát szolgálja” – fogalmazott Mezei. Az erdélyi magyar pártokat, szervezeteket közös cselekvésre szólította fel, felelősségteljes politizálásra kérte. „Egymás felszámolásával felszámoljuk az erdélyi magyarságot. Ha bármelyikünk elesik, az a magyarságnak veszteség. Politikai téren azok fognak megerősödni, akik valós megoldásokat nyújtanak a közösség problémáira. Ebben a gondolkodásmódban próbáljunk cselekedni” – fogalmazott.

Hozzászólásában a magyar kormánynak mondott köszönetet azért a biztonságérzetért, amelyet Magyarország nemzetpolitikája keretében működtetett programok teremtenek a Kárpát-medence magyarlakta területein.

 

Tusnádfürdő, 2019. július 26.

Bár az autonómia fogalma egyre inkább kiürül, az erdélyi magyarság részéről az önrendelkezés iránti igény még mindig erős; Székelyföld autonómiájának statútumtervezetét újra és újra a román parlament elé kell terjeszteni – értettek egyet a Székelyföldi autonómia-kerekasztal beszélgetőpartnereti pénteken, Tusványoson. A beszélgetésen részt vevő Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt parlamenti képviselője abban is egyetértett, hogy az autonómiaügyben addig nem igazán várható pozitív eredmény, amíg a román politika mellett a társadalom is meg nem érti a magyarság jogos igényét. Ezért párbeszédet kell kezdeményezni a politikai és a közéleti szereplőkkel is.

A panel meghívottjai az erdélyi magyar autonómiaharc 30 évéről beszélgettek, felelevenítve a törekvés eddigi fontosabb állomásait. Ezek egyikének fontos szereplője, a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetét a román parlament elé terjesztő Kulcsár-Terza József hozzászólásában hangsúlyozta, az ügyben – ha csak érintőlegesen is – van előrelépés. Tapasztalatát megosztva mondta el, hogy a statútum beterjesztése miatt személyét sem szidalmazás, sem fenyegetés nem érte annak ellenére, hogy ezek bekövetkeztét jósolták többen is politikus társai közül. Előrelépésnek könyveli el azt is, hogy a parlament emberi jogi bizottságában akadt képviselő, aki nem a statútum ellen szavazott, hanem tartózkodott a szavazáson. „Az ügyet vinni kell előre. Az autonómiastatútumot ismét be kell nyújtani” – jelentette ki Kulcsár-Terza József. Úgy fogalmazott: „jelen pillanatban mindegy, hogy melyik változatát nyújtjuk be a statútumnak. A lényeg egyelőre az, hogy kezdődjön el egy egészséges párbeszéd a témában.”

A politikus reményét fejezte ki, hogy az autonómia ügyét is segíteni fogja az az általa indított kezdeményezés, amely a román-magyar megbékélést hívatott elősegíteni. „Ha a javaslatom kapcsán elindul a párbeszéd, bízom benne, hogy európai módra fogunk tudni tárgyalni. Remélem erre már idén szeptemberben sor kerül” – fejtette ki Kulcsár-Terza.

Tusnádfürdő, 2019. július 26.

A politikusok és a közösség határozottabb kiállására van szükség ahhoz, hogy ne legyenek újabb Beke-Szőcs ügyek – hangsúlyozta Kulcsár-Terza József a Tusványos táborban pénteken. A Magyar Polgári Párt parlamenti képviselője a Beke István és Szőcs Zoltán 1 éve börtönben című panelbeszélgetésen Lomnici Zoltán (az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke), Bajkai István (képviselő, Fidesz-KDNP) és Fejér László Ödön (szenátor, RMDSZ) társaságában osztotta meg gondolatait a Tőke Ervin (önkormányzati képviselő EMNP) által moderált beszélgetésen.

A felszólalók mindegyike egyetértett abban, hogy a terrorizmus vádjával elítélt Beke István és Szőcs Zoltán egy, a kommunizmus legsötétebb időszakát idéző koncepciós per áldozata. Elítélésüknek kettős célja van. Egyrészt, hogy az erdélyi magyarság ne is merjen autonómiáról gondolkozni, ki se merje nyitni a száját jogaiért. Másrészt, hogy Románia megmutassa: bármit megtehet, amit csak akar a magyar kisebbség tagjaival.

Kulcsár-Terza József leszögezte, egy normális jogállamban lehetetlen lenne elítélni bárkit is néhány petárda és csillagszóró birtoklásáért. Nehezményezi, hogy Bekéék letartóztatásakor az akkor kezdődött tüntetéseken sem, de egyébként sem az RMDSZ nem állt ki a kézdivásárhelyi férfiak mellett.

Elmondta, elvárható volna, hogy az RMDSZ képviselői, szenátorai gyakran meglátogassák a börtönben az elítélteket és számon kérjék az ott tapasztalható körülményeket, amire tisztségükből fakadóan lehetőségük volna. Ugyanis, ha hivatalos minőségükben érdeklődnek a tisztségviselők, az nyomást jelent a fegyintézetre, és a fogvatartottak élete valamivel könnyebb lesz. Így sikerült elérni például azt, hogy a poloskáktól hemzsegő 50 éves matracok helyett újakat kapjanak – mutatott rá az MPP képviselője, aki eddig 17 alkalommal látogatta meg az elítélteket a börtönben.
Nem csak a tisztségviselőktől, hanem az egész közösségtől határozottabb, erősebb kiállásra volna szükség ebben az ügyben és más, hasonló, a magyarságot érintő kérdésekben is, hiszen nem Beke István és Szőcs Zoltán személye ellen irányul a romániai hatalom elnyomása, hanem az egész közösség a célpont

„Legnagyobb bűnünk az, hogy a megmozdulásokon kétszázan, vagy jó esetben ezren vagyunk jelen, és ezzel a románok azt látják, hogy hátra dőlhetnek, hogy célt értek” –fogalmazott Kulcsár-Terza József.
Ha nem mutatunk erőt, akkor holnap Beke és Szőcs után bárki hasonló helyzetbe, a rácsok mögé kerülhet bármiféle bűncselekmény elkövetése, bármiféle erre utaló bizonyíték nélkül is – hangzott el.

Tusnádfürdő, 2019. július 26.

 

A Magyar Polgári Párt (MPP) üdvözi az Erdélyi Magyar Autonómia Kerekasztal réztvevőinek (a három erdélyi magyar politikai szervezet, valamint a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács) július 26-án, Tusnádfürdőn kiadott nyilatkozatát, amelyben többek között kiállásukat fogalmazzák meg szervezetünk azon kezdeményezése mellett, amely a román-magyar békés együttélést hívatott elősegíteni Romániában egy megbékélési nyilatkozat megfogalmazásával és elfogadásával. Ezen kezdeményezésről Kulcsár-Terza József, MPP-s parlamenti képviselő levélben már értesítette képviselőkollégáit, javasolva, hogy a nyilatkozat megfogalmazásában vegyen részt minden parlamenti párt képviselője a képviselőház emberi jogi, egyházi és nemzeti kisebbségügyi bizottsága keretén belül. Ugyanakkor javasolta, hogy az egyeztetések kezdődjenek el a parlament őszi ülésszakának elején, és a folyamat záruljon le folyó év végéig a dokumentum aláírásával.


A kezdeményezésről szóló levelet az MPP-s politikus eljuttatta Klaus Johannis államelnöknek, Viorica Dăncilă miniszterelnöknek és a képviselőház elnökének, Marcel Ciolacunak is.

A Magyar Polgári Párt számára nyilvánvaló, hogy az utóbbi időben gyakorivá vált magyarellenes megnyilvánulások, megfélemlítési kísérletek hátterében nem a közemberek állnak – a román és a magyar közösség között elmérgesedő viszony miatt a politikai vezetők a felelősek. Meggyőződésünk, hogy a kialakult helyzetet a demokrácia eszközeivel, politikai szinten lehet és kell orvosolni. Ezt szolgálja a román-magyar megbékélési nyilatkozat kidolgozására és elfogadására tett kezdeményezésünk.

 

Gyergyószentmiklós, 2019. július 31.

 

A Magyar Polgári Párt Hargita megyei frakciójának kezdeményezésére évek óta elhúzódó probléma oldódhat meg a csíkszeredai Lina-kanyarban – tájékoztat Salamon Zoltán frakcióvezető. Sor kerülhet a városból Székelyudvarhely irányába vezető út melletti, magántulajdonban lévő omladozó házak lebontására. A romos ingatlanok látványa szégyenteljes látványt nyújt a megyeszékhelyre érkezőknek, ezt az állapotot javasolja felszámolásra az MPP frakció.


Hargita Megye Tanácsa augusztusi rendes ülésén Borboly Csaba tanácselnök bejelentette, hogy a szóban forgó ingatlanok tulajdonosait sikerült beazonosítani, és hogy a jogi helyzetet megteremtették a romos épületek lebontásához. A munkálat 6 000 lejbe kerül, de mivel magántulajdonról van szó, a szükséges pénzt az intézmény nem tudja biztosítani, a tulajdonosoknak pedig nem áll módjukban. A bontáshoz szükséges dokumentációt a megyei tanács elnöke átadta a kezdeményező Csillag Péter MPP-s tanácsosnak, és biztosította, hogy kaláka szervezésével besegít a munkálatokba.


„Ez egyelőre félsiker, hisz a városképromboló állapotok felszámolásához a pénz nem áll rendelkezésünkre, azt elő kell teremteni. Nem várható el az MPP-s tanácsosoktól, hogy a teljes összget kifizessék egy olyan ügy miatt, amelyet tulajdonképpen Csíkszereda város kellene orvosoljon. Ettől függetlenül természeteesn hozzájárulunk a bontás költségeihez és a kalákában is részt vállalunk” – mondja Csillag Péter. A teljes megoldást a csíkszeredai polgármestertől és a helyi önkormányzattól várja; abban reménykedik, hogy sikerül megoldást találniuk, és még az ősz folyamán lebontásra kerülnek a romos épületek. Hogyha a város mégsem segítené a kezdeményezést, az MPP megyei frakciójának tagjai alapítványokhoz, civil szervezetkehez fordulnak majd a hiányzó összegért.

 

Csíkszereda, 2019. augusztus 9.

Szimbolikus helyszínen, a sepsiszentgyörgyi könyvtár Gábor Áron termében kötött szerdán választási együttműködésről szóló megállapodást Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselőjelöltje, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke és Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke.

 

A felek elmondása szerint hosszú hetek egyeztetése előzte meg az egyezséget, amely szerint az MPP cselekvő szerepet vállal a közelgő európai parlamenti választási kampányban, a polgári párt országos és önkormányzati vezetői jelenlétükkel segítik Vincze Lorántot mandátumot szerezni az Európai Parlamentben. Az RMDSZ jelöltje, a FUEN elnöke pedig azt vállalja, hogy az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjeként is elkötelezett marad az MPP által is képviselt célok mellett, és megválasztása esetén azokat az Európai Parlamentben is megjeleníti.

Az RMDSZ-es és MPP-s parlamenti képviselők és önkormányzati vezetők jelenlétében megkötött megállapodásában az áll, hogy Mezei János MPP elnök vállalja, hogy támogat minden erőfeszítést, amely a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezést sikerre juttatja, ugyanakkor fontosnak tartja a székelyföldi autonómia ügyének felvállalását a romániai parlament mellett az Európai Parlamentben is. Az MPP továbbá cselekvő szerepet vállal a FUEN-ben az SZNT nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésének ismertetése és az egymillió aláírás összegyűjtése érdekében.

Vincze Loránt azt vállalta, hogy megválasztása esetén munkakapcsolatot alakít ki a Magyar Polgári Párttal, és lehetőséget biztosít számára az Európai Parlamentben az erdélyi autonómiaformák, illetve a különböző tájegységek bemutatására. FUEN-elnökként és megválasztott képviselőként képviseli a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezését, és aktívan támogatja annak sikerre vitelét, hiszen a Minority SafePack és az SZNT kezdeményezése kölcsönösen erősítik egymást.

Így kívánják európai szintre vinni az autonómia ügyét

Vincze Loránt megköszönte az MPP elnökének, Mezei Jánosnak a bölcsességet és rugalmasságot, hiszen ezzel a megállapodással is bebizonyosodott, hogy Erdélyben a felelősségteljes politikai alakulatok a nemzeti érdekeket első helyre helyezik. Rámutatott, hogy a megállapodás aláírásának helye, a sepsiszentgyörgyi könyvtár Gábor Áron terme szimbolikus helyszín, mert Háromszéken hagyományai vannak az RMDSZ, MPP és FUEN együttműködésének, hiszen mindannyian ugyanazt gondolják: minél erősebb magyar képviseletre van szükség az Európai Parlamentben. Ehhez pedig maximalizálni kell a szavazatok számát.

Mezei János, az MPP elnöke rámutatott, hogy cselekvő pártként kívánnak részt venni az erdélyi politikában, és minden eszközt fel szeretetnének használni a célok elérése érdekében, így fontosnak tartják, hogy elképzeléseik eljussanak az európai színtérre is. Emlékeztetett, hogy az MPP-nek az RMDSZ listán két képviselője van a bukaresti parlamentben, ez lehetőséget biztosít, hogy indítványaikat eljuttassák a román törvényhozásba, és Vincze Loránt támogatásával ugyanezt szeretnék tenni az Európa Parlamentben is. A polgári párt elnöke emlékeztetett, hogy eredetileg szerették volna, hogy az MPP saját jelöltje befutó helyet kapjon az RMDSZ jelöltlistán, majd volt egy koalíciós ajánlatuk is az RMDSZ-nek. Végül a harmadik változatot fogadták el, vagyis Vincze Loránt személyét kívánják támogatni a mandátumszerzésben. „Fontos volt számunkra a kívülről jövő nemzetpolitikai gondolat is, amelyet Orbán Viktor továbbított felénk” – mutatott rá Mezei János.

A megállapodás csak a kezdet

A megállapodás aláírását követő felszólalásában Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke elmondta: Erdélyben, Székelyföldön és a Kárpát-medencében csak igenekre lehet jövőt építeni. Emlékeztetett, hogy Háromszék már 2008 óta igent mond az RMDSZ és MPP közti együttműködéseknek, hiszen először a sepsiszentgyörgyi önkormányzatban, majd 2015-ben, a megyei önkormányzatban is együttműködtek a Kulcsár Terza József által vezetett polgári párttal, ami 3 MPP-s polgármesteri tisztséget is eredményezett, majd 2016-ban innen indult a kezdeményezés, amely az MPP számára két parlamenti képviselői tisztséget hozott.

Tamás Sándor arra hívta fel a felek figyelmét, hogy a megállapodás aláírását követően nem lehet hátradőlni, május 26-ig dolgozni kell ahhoz, hogy Vincze Loránt reálisan bejusson az Európa Parlamentbe. Az RMDSZ háromszéki elnöke rámutatott, hogy ha az EP választásokon az RMDSZ 5 százalékot szerez, az csak Winkler Gyula mandátumára elegendő, ahhoz, hogy a lista második helyén lévő Vincze Loránt is bejusson, 7 százalékra van szükség, és ahhoz, hogy három RMDSZ képviselő kerüljön az EP-be, 9 százalékos eredményt kell elérni, ami nem lehetetlen, hiszen volt már ilyen.

Az EMNP akadályozni próbálja a kampányt?

Vincze Loránt az MPP-vel kötött megállapodás aláírását követően újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: „a megállapodás nyitva áll minden más erdélyi szervezet és párt számára is, amelyek komolyan gondolják a nemzeti együttműködést”. Hozzátette: az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fele is nyitottak a párbeszédre, hiszen nemzeti ügyekben nyitva kell hogy álljanak az ajtók. Vincze Loránt leszögezte: ha az EMNP részéről érkezik megkeresés, szívesen tárgyalnak, viszont azt érzik, és ennek vannak jelei, hogy a néppárt akadályozni próbálja a kampányt. A jelölt közölte: azt kéri, hogy minden erdélyi szervezet és párt álljon be a magyar jelöltlista mögé, hiszen közös érdek, hogy maximalizálják az európai parlamenti képviseletet.

Forrás:
https://www.maszol.ro/index.php/belfold/110755-megallapodtak-az-mpp-tamogatja-vincze-lorant-rmdsz-es-ep-jeloltet

 

3. oldal / 6