Hírek


Molnár Tibor, Szentegyháza polgármestere, közösségi oldalán tette közzé a település főjegyzőjének közleményét, melyből kiderül: Hargita megye prefektusa felfüggesztette a város elöljáróját tisztségéből, egy 2014-es összeférhetetlenségi ügyre hivatkozva. Mint ismeretes, a polgármester 2011 és 2014 között, alpolgármesteri működése alatt, azzal egyidőben a Tamási Áron Általános Iskola vezetőtanácsi tagja is volt, s e két betöltött tisztsége miatt jöhetett létre az akkori, úgynevezett összeférhetetlenség.

Mindenekelőtt fontosnak tartjuk leszögezni: a 2014 óta módosult és jelenleg is hatályos törvények értelmében Molnár Tibor ügye mára már elévültnek tekinthető, egy előző mandátum során megállapított összeférhetetlenség pedig nem hat ki egy újabb (jelenlegi) mandátumra. Ennek megfelelően Molnár Tibor felfüggesztését nem tudjuk másnak tekinteni, mint ami: egy magyar elöljáró elleni újabb nyílt és brutális támadásnak.

Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a korábbi években megkezdődött, államilag segített magyarellenes lépések sorozata folytatódik, ugyanakkor egyértelművé kell tennünk, hogy semmilyen megfélemlítési kísérletnek nem fogunk engedni, s célunkat, hogy az új magyar egység megteremtésével erősebb közösségeket és hatékonyabb magyar képviseletet hozzunk létre, a bukaresti főhatalom ellenében is elérjük!

Épp ezért kiállunk Molnár Tibor mellett, s minden rendelkezésünkre álló eszközzel azon leszünk, hogy igazát jogi úton is bizonyítani tudja. Meggyőződésünk, hogy ezen újabb magyarellenes esetet – a közelgő önkormányzati választásokra való tekintettel – jelzésértékűnek is szánták, s ezzel együtt le kell szögeznünk: mindennemű megfélemlítési kísérlet csak újra és újra megerősíti hitünket abban, hogy az egységes erdélyi magyar nemzeti oldal gondolata és gyakorlata az egyetlen valós önvédelmi lehetőség.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a Molnár Tibor polgármester mandátumának felfüggesztésére vonatkozó prefektusi döntés, egy olyan 2014-es feljelentés következménye, melyet a nyilvánvaló politikai leszámolás szándékával egy, az akkori RMDSZ-frakcióban tevékenykedő tanácsos és társai láttak el kézjegyükkel. Az Erdélyi Magyar Szövetség vezetőiként számunkra felfoghatatlan, hogy magukat magyarnak valló politikusok, ártó szándékkal, pillanatnyi politikai haszonlesésből feljelentést tesznek településünk egy ártatlan, köztiszteletnek örvendő magyar elöljárójával szemben.


Végezetül arról biztosítjuk a román állami segédlettel, a korábbi RMDSZ-es polgármester érdekei szerint, kollégáinak kezdeményezésre indított eljárás tetteseit, hogy Molnár Tibor polgármester mögött felkészült, elkötelezett és erős csapat áll, mely minden körülmények között biztosítani fogja Szentegyháza elmúlt években elindult fejlődésének folyamatosságát.

Az Erdélyi Magyar Szövetség nevében,

Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke

 

Csíkszeredában tartotta Országos Küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Néppárt és Országos Tanácsát a Magyar Polgári Párt. A két politikai szervezet legfőbb döntéshozó fórumai külön-külön is elsöprő többséggel fogadták el a két párt politikai szövetségének létrehozását, mely az Erdélyi Magyar Szövetség néven szerepel a továbbiakban, valamint a Néppárt és az MPP fúzióját. A küldöttgyűlések határozatait az együttes ülés résztvevői szintén egyértelmű és kimagasló többséggel támogatták, és szavazataikkal megerősítették.

„Öt évvel ezelőtt, ezen a napon koholtak vádat ellenem, és akadályoztak meg abban, hogy az önrendelkezés elkötelezettségében végezhessem a munkám. Az eltántorítás manővere természetesen nem az én kudarcom, hiszen azóta, még felelősségteljesebb feladatot vállaltam, hanem azoké, akik azt remélik, hogy az erdélyi magyarságot egy hangzatos nevű, de valójában megvezetett táborban kell tartani, ahol már fel sem merül az önrendelkezés jogos jussa, a 100 éves ország születésekor tett 100 éves ígéretek betartása” – kezdte beszédét Mezei János a két szervezet együttes ülésén. „Mi, akik itt vagyunk, ezt az utat nem kívánjuk járni, mert ennek az útnak a kilométer köveiről már rég lekopott a három évtizede megálmodott cél, ráadásul a megsokasodott útelágazások a kivándorlás tényszerű autópályáivá szélesedtek. Hála Istennek, hogy vagyunk még olyanok, akiknek ez fáj, és akiket ez a fájdalom arra sarkall, hogy az említett elágazásokra a hazavezető utat ráépítsük” – mondta a politikus, majd a „nemzetben gondolkodó” politikai erők összefogásának szükségszerűségéről beszélt. „Aki ma Erdélyben politizál, tudja, hogy már rég nem szabadságharcot vívunk, hanem élet-halál küzdelmet folytatunk. Egy újabb vesztes csata, félő, hogy végzetes lenne, s a jobboldalnak csak az összefogás lehet a hatékony fegyvere. A történelmi fordulópontok mindig a felismerések utáni helyes döntések és az azt követő cselekvések elszántságán múltak. Merjük felvállalni érzéseinket, identitásunkat és vegyük kezünkbe sorsunkat” – zárta beszédét Mezei János.

„A trianoni békediktátum századik éve, valamint a tény, hogy idén harminc éves a kommunizmus utáni erdélyi magyar érdekképviselet, számvetésre ad okot és lehetőséget. Harminc évvel ezelőtt bíztunk a demokráciában, reméltük, hogy elvett javainkat és jogainkat visszakapjuk, együtt követeltük az autonómiát, a Bolyai Egyetem visszaállítását, a kisebbségi jogok kiteljesítését. Ehhez képest mi történt? Rendszeresekké váltak a jogsértések, a neptuni paktum és az eredmény nélküli kormányra lépések pedig oda vezettek, hogy 2020-ban már csak egyetlen cél elérését támasztják elénk: az 5%-os bejutási küszöböt. Már nem beszélnek autonómiáról, magyar egyetemről és a számunkra oly fontos egyéb, nemzeti ügyekről. Itt az ideje, hogy kimondjuk: mi nem erre vagyunk hivatottak, s megmaradásunk érdekében többet érdemlünk” – kezdte beszédét Csomortányi István. A politikus elmondta: a Néppárt és a Magyar Polgári Párt sorsa döntően mindig közös volt, mára pedig, amikor a forradalomtól eltelt harminc évben az erdélyi magyarság lélekszáma egyharmadával csökkent, az együttműködés szükségszerűsége nem csak kényszer, hanem az egyetlen út. „A Néppártot és az MPP-t olyan elnökségek vezetik, akik félre tudták tenni a szervezeti és a személyes érdekeket. Célunk egy olyan alternatíva megalkotása, mely segítségével az előttünk álló választásokon mindazok, akik változást akarnak, a legjobb eséllyel indulhatnak a megmérettetéseken. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni: mi nem szeretnénk versenyben élni testvéreinkkel, hanem a közös, erdélyi, magyar nemzeti érdekért szeretnénk dolgozni. A Néppárt és az MPP ma letette az új magyar egység alapjait. Ez rákényszerítheti azokat is a helyes útra, akik magánérdekeik miatt másfelé próbálták meg eddig vezetni közösségünket. Jól tudjuk, hogy nem lesz egyszerű az előttünk álló néhány hónap és szervezeteink összehangolása, épp ezért türelemre és kitartó munkára van szükségünk, de mindannyian bízunk a sikerben, s kezet nyújtva egymásnak tervezzük a közös és élhető jövőt” – zárta beszédét Csomortányi István.

Az együttes ülést levélben köszöntötte Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A politikus úgy vélte: a fúzió kinyilvánítása az új erdélyi magyar egység fontos lépcsőfoka. Szimbolikus értékűnek találta, hogy az autonómiapárti erdélyi magyar politikai szervezetek egyesítik az erőiket, s örömét fejezte ki azért, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség megegyezésre törekszik az RMDSZ-szel.

A pártok határoztak arról, hogy az egyesült párt bejegyzési procedúráját az önkormányzati választások után indítják el, a választásokon pedig az Erdélyi Magyar Szövetség név alatt indulnak. A két párt politikai szövetségéről szerződést kötöttek, mely paritásos döntéshozást ír elő. A két párt elnöke a politikai szövetség társelnökei lesznek.

(Közlemény)

    

A csíkszentdomokosi Községháza felirat eltávolítása tárgyában folytatott perben elfogadhatatlannak tartja a Marosvásárhelyi Ítélőtábla döntését Binder Levente, a Magyar Polgári Párt csíkszentdomokosi szervezetének elnöke, helyi tanácsos. Úgy értékeli, ebben az ügyben is kettős mércét alkalmazott a román igazságszolgáltatás. Binder ugyanis választott képviselőként, 250 személy írásba adott támogatásával akart beavatkozni a perbe tavaly, az ítélőtábla viszont ezt elutasította, így nem biztosított lehetőséget számára, hogy elmondhassa érveit. Tették ezt egy olyan perben, amiben a felperes a bukaresti Méltóságért Európában Polgári Egyesület.

„Nem magánszemélyként, hanem közösségem választott képviselőjeként, illetve a Magyar Polgári Párt képviselőjeként akartam beszállni a perbe. Ellenben a bíróság úgy ítélte meg, hogy a bukaresti bejegyzésű egyesületnek fűződik személyes érdeke ahhoz, hogy panaszt tegyen egy székelyföldi településen észlelt magyar felirat miatt, viszont nekem, mint domokosi önkormányzati képviselőnek ilyen érdekem nincs, nem képviselhetem közösségem álláspontját a bíróságon” – mutat rá Binder Levente. Ráadásul ezt a jogsértő elutasítást a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta, ezért úgy zajlott le a Községháza felirat eltávolítását célzó ügy tárgyalása, hogy a helyi közösség érdekeit védeni szándékozó önkormányzati képviselő jelen sem lehetett, nem fejthette ki álláspontját.

Binde Levente kijelentette, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul jogorvoslatért. A folyamat elindításának tárgyában már egyeztetett a Székely Figyelő Alapítvány képviselőjével, aki segítségéről biztosította.

 

Gyergyószentmiklós, 2020. január 13.

Tizenkét éves törlesztéssel 50 millió lej banki hitel felvételét irányozta elő Hargita Megye Tanácsának elnöke, a kölcsönről sürgősségi ülésen kellett volna döntést hozzon kedden a megyei tanácstestület. A Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselői nem értettek egyet a megye gazdaságát súlyosan befolyásoló lépéssel, sőt, az RMDSZ-es tanácsosok közül is többen tartózkodtak a szavazásnál, így egyelőre nem született döntés a kérdésben – számolt be a sajtónak szerdán Mezei János MPP-s tanácsos. Kifejtette, a hitelfelvétel indokolatlan, hisz megnyert pályázatok előfinanszírozására fordítanák, azaz a kölcsön célja nem több, minthogy felgyorsítsa az amúgy finanszírozást nyert projektek kivitelezését. Mezei szerint ez nem más, mint kampányfogás.

„Mandátuma végéhez közeledve Borboly Csaba nem igazán tud felmutatni komoly megvalósításokat. Most hatalmas banki kölcsönnel rövid idő alatt szeretne eredményeket felmutatni. Hargita megye nincs olyan gazdasági helyzetben, hogy költségvetését hosszú évekre megterheljük azért, hogy a megye vezetője ellensúlyozhassa négy éves semmittevését. Egy felelős vezető csak addig »játsszon« a pénzzel, amíg vezetői megbízása tart. Utódjaira ne hagyjon adósságot” – fogalmazott Mezei János. Hozzátette, felháborító, hogy egy ilyen kérdésben sürgősségi tanácsülést hív össze a megyei elnök, ugyanakkor nevetségesnek tartja a keddi ülésen a szavazás lefolytatását, ugyanis hosszú percekig állt a szavazás azért, hogy a hiányzó RMDSZ-es képviselők közül néhányat még behívhassanak az ülésre.

„Végül az RMDSZ-frakcióban is voltak, akik tartózkodtak a szavazáskor. Mindenképpen üdvözlendő, hogy vannak tanácsos kollégák, akik nem pártkatonákként viselkednek, hanem a józan észre hallgatva felelősen döntöttek” – mondta Mezei. A sajtón keresztül nyilvánosan is arra kéri Borboly Csabát, hogy ne erőltesse a hitel felvételét, ne tegyen olyan lépéseket, amelyek hosszú távon megpecsételnék Hargita megye gazdasági lehetőségeit.

 

Gyergyószentmiklós, 2019. december 11.

 

„Üdvözlendő, hogy végre színt vallottak azok az emberek, akik az elmúlt időszakban szervezetünk bomlasztására tettek kísérleteket” – reagált Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke arra a keddi bejelentésre, miszerint a párt belső ellenzéke új mozgalmat hozott létre.

Gyergyószentmiklóson tartott sajtótájékoztatóján Mezei János úgy fogalmazott, az Erdélyi Polgári Mozgalom néven létrehozott tömörülés tagjai – annak ellenére, hogy állításuk szerint támogatják az erdélyi magyar politikai jobboldal összefogását – tulajdonképpen ellenlábasai ennek a törekvésnek. „Egy éve történt elnökké választásom óta azon dolgozunk, hogy a Magyar Polgári Pártot visszatereljük arra az útra, amelyet megalakulásakor jelöltünk ki. Az elmúlt hónapokban az erdélyi nemzeti oldal összefogásáért tettünk lépéseket – az Erdélyi Magyar Néppárttal való egyesülés megvalósításának lehetőségeiről, módszertanáról zajlanak az egyeztetések szervezeteink vezetőségei között. Nyilvánvaló, hogy a fúzióval egyesek elesnek majd jelenlegi politikai pozíciójuktól, és ezt képtelenek elfogadni, így hát bojkottálni próbálják a törekvésünket. Szánalmas és végtelenül sajnálatos, hogy az akadályozók számára fontosabbak az egyéni érdekek a nemzeti érdekeknél” – mondta a pártelnök. Ellentmondásokra, valótlanságokra is rámutatott az Erdélyi Polgári Mozgalom tagjainak keddi nyilatkozataiból. A közvélemény és a sajtó félrevezetéseként értékeli az állítást, miszerint az MPP-n belül szabálytalanságok történtek volna, hisz „ha valóban így mennének a dolgok, az ellenzékiek nem csak fenyegetőznének, hanem már rég az igazságszolgáltatáshoz fordultak volna”.

Mezei János félreveztesnek tartja továbbá, hogy azok, akik jól megélnek az MPP által szerzett funkcióikból, azt hirdetik magukról, hogy nem önös érdekekből tevékenykednek. „Azért ellenzik az összefogást a néppárttal, mert akkor elveszítenék summás fizetésüket. Ha ez nem így lenne, a pártból kizárt Biró Zsolt például már visszaadta volna az MPP-nek köszönhető parlamenti mandátumát” – mondta.

A sajtótájékoztatón jelen lévő Sorbán Attila Örs, az MPP ügyvezető elnöke rámutatott: az Erdélyi Polgári Mozgalom tagjait bemutató fényképen mindössze nyolc személy látható, csupán néhányan azok közül, akik nemrégiben nyilvánosan kérték Mezei János pártelnök lemondását. „Nagyon úgy tűnik, hogy kifulladt a belső ellenzék, mert még azt a 19 embert sem sikerült összegyűjteniük, akik aláírtak a »Mondjon le!« mellett. A mozgalom egy elkeseredett próbálkozás, mivel az indítványozóinak nincs támogatottságuk sem az MPP-n belül, sem pedig a párton kívül” – fogalmazott Sorbán Örs.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a Magyar Polgári Párt a továbbiakban is az erdélyi nemzeti oldal „összezárását” tartja a járható útnak. Amint már korábban is nyilvánosságra hozták, ezt a törekvést jövő év január 18-án kongresszus elé terjeszti mind az MPP, mind pedig az EMNP. Az ügyben a két szervezet legfelsőbb döntéshozó szervei hoznak végleges határozatot.



Gyergyószentmiklós, 2019. december 04.

Székházat nyitott Szatmárnémetiben a Magyar Polgári Párt (MPP). A Nicolae Golescu utca 12. szám alatti irodában egyelőre a szerdai napokon 12-16 óra között, januártól pedig naponta tartanak ügyfélfogadást – hangzott el a mai székházavatón.

Az iroda szükségességéről és jelentőségéről szólva, az avatóünnepségen felszólaló Tar Miklós, az MPP Szatmár megyei szervezetének elnöke kiemelte, egyrészt a párt megyei tisztségviselőinek munkája válhat hatékonyabbá azáltal, hogy biztosított lett egy helyiség, ahol rendezett körülmények között összehangolhatják tevékenységüket, másrészt a szatmári magyaroknak nyújthat támaszt az új iroda, hisz működtetésének egyik fő célja, hogy segítségére legyen a magyar közösségnek.

A székházavatón jelenlévő Mezei János országos elnök hozzászólásában kiemelte, a Magyar Polgári Párt számára fontos, hogy megismerje az erdélyi magyarság gondjait és ezekre megoldást találjon. Az irodahálózat bővítésével azt kívánják elérni, hogy a polgárok számára széles körben biztosítsanak lehetőséget arra, hogy személyesen oszthassák meg meglátásaikat, javaslataikat a politikában részt vállaló személyekkel.

„Nem adjuk fel a küzdelmet! Bízunk a szebb jövőben, amit csakis a közösség valós igényének ismeretével érhetünk el. Ezért arra kérem a Szatmár megyei magyar embereket, hogy ismertessék velünk gondjaikat, panaszaikat, észrevételeiket. Használják ki a Magyar Polgári Párt új irodája által nyújtott lehetőségeket, és bizalommal forduljanak tisztségviselőinkhez! Haladjunk együtt azon az úton, amely nemzetünk békés, biztonságos jövője felé vezet!” – fogalmazott Mezei János.


Szatmárnémeti, 2019. december 2.

Kolozsvári sajtótájékoztató keretében jelentette be Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke és Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, hogy elindítják a két szervezet közötti fúzió folyamatát, azt megelőzően pedig politikai szövetséget kötnek, és ebben a formában indulnak a jövő évi önkormányzati választáson.

Csomortányi István elmondta: a két szervezet között egy éve zajlik a közeledés, amelynek kezdeményezői az idei év elején az EMNP volt elnöke, Szilágyi Zsolt és Mezei János voltak, majd a nyár folyamán további egyeztetések következtek. Ezek eredményeként a Néppárt és az MPP is kongresszust tart január 18-án, amelyeken határozathozatalra terjesztik elő a két párt politikai szövetségéről szóló döntést. Ezt követően – egy újabb lépésben – valósul majd meg a két párt fúziója. 

 Mezei János az EMNP és az MPP viszonya kapcsán elmondta: mindkét szervezetben olyan személyek tevékenykednek, akik az erdélyi magyar közösség legégetőbb problémáira keresik a megoldást. „Elérkeztünk egy olyan pillanathoz, amikor a bölcsesség és az alázat felülkerekedett a vitákon, s így vissza tudunk térni arra a közös útra, amelyen a kezdetekkor elindultunk” – mondta Mezei. A sajtótájékoztatón elhangzott: a pártfúzió célja az erdélyi nemzeti oldal egyesítése.

Csomortányi István hangsúlyozta, az etnikai szavazás alapvető értékünk, melyet azonban három irányból is veszély fenyeget: a magyarországi ellenzék román pártok mellett kampányol, a román pártok az erdélyi magyarok szavazataiért udvarolnak, a legnagyobb erdélyi magyar párt pedig politikai monopóliumra törekszik, ami szintén a magyar szavazói bázis csökkenését eredményezi. „Idén lesz harmincadik évfordulója a temesvári eseményeknek, és az akkor szerzett szabadságunk egyik legfontosabb eredménye az erdélyi magyar politikai pluralizmus. Ez nem csupán eredmény és érték, de a megoldása is annak, hogy országnyi méretű közösségünk politikai értelemben ne asszimilálódjon, közösségünk tagjai választás híján ne kényszerüljenek bennünket nem képviselő román pártokra szavazni. Szervezeteink a keresztény és konzervatív értékek mentén fogalmazzák meg céljaikat, a közös gondolkodás és munka kerete pedig a két párt fúziójából létrejövő új szervezet lesz. Ez az új egység irányába tett első lépés” – jelentette ki a Néppárt elnöke.

Csomortányi hozzátette: tisztázni fogják a két párt együttműködésének jogi részleteit. Ehhez kapcsolódva Mezei János „a magyar közösségen belüli rendszerváltásnak” nevezte a pártfúziót. „Harminc év után ismét rendszert váltunk, ugyanakkor számunkra nem a politikai pozíciók a fontosak, hanem az, hogy együtt nagyobb erőt tudjunk felmutatni és hatékonyabban tudjunk dolgozni” – mondta Mezei.


Kolozsvár, 2019. november 19.

A Magyar Polgári Pártot (MPP) Mezei János elnök képviselte a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) november 15-én, Budapesten tartott, 18. plenáris ülésén. Hozzászólásában a pártelnök beszámolt az MPP jelenlegi helyzetéről, rámutava, hogy az elnökké választása óta eltelt időszakban hangsúlyos munkát végeztek azért, hogy a szervezetet visszatérítsék az eredetileg kijelölt nemzeti útra. „Azért munkálkodunk, hogy fogyatkozóban lévő közösségünk visszakaphassa annak reményét, hogy élhető, békés és biztonságos szülőföldön, otthon maradva is kiszámítható a jövő” – emelte ki Mezei János. Mindez kizárólag Székelyföld autonómiájának kivívásával érhető el – tette hozzá, és kijelentette, hogy az MPP újra és újra a román parlament elé terjeszti az autonómiastatútumot.

A fiatalok szülőföldön maradásának szempontjából fontos, hogy megszűnjön a magyar diákokat hátrányosan megkülönböztető gyakorlat a tanügyi vizsgarendszerben – a diszkrimináció megszüntetését célzó törvénymódosító javaslatát is sikerre kívánja vinni a Magyar Polgári Párt – ismertette az elnök.

Nemzeti ügyekben az összefogás szükségességét hangsúlyozva, Mezei megerősítette az MPP korábbi álláspontját: a szervezet a jövőben is szövetségese kíván lenni minden olyan Kárpát-medencei magyar szervezetnek, amely a magyar érdeket tartja minden előtt. „Ezért különös figyelmet fordítunk az anyaország felhívásaira, és cselekvéseinket ennek érdekében próbáljuk alakítani, hogy ne kioltsuk, hanem segítői legyünk az Önök által indítványozott kezdeményezéseknek” – fogalmazott.

Beszámolt továbbá a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt közötti együttműködési szándékról, amely által szorosabbá kívánják tenni az egyazon eszméket valló két politikai szervezet közötti kapcsolatot, ez által pedig kiszolgálni a teljes erdélyi magyar közösséget.

„A Magyar Polgári Párt számára nem arra kellenek a politikai pozíciók, hogy azok révén önös érdekeket szolgáljunk, hanem arra, hogy erdélyi magyar közösségünk igényét egységesen képviselhessük. Mi ezt tartjuk a helyes útnak, és az a célkitűzésünk, hogy ez az út járható legyen mindenki számára, akinek valóban fontosak a nemzeti ügyek” – zárta beszédét Mezei János.

 

Budapest, 2019. november 16.

 

Együttes elnökségi ülést tartottak november 13-án Kolozsváron a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos elnökségei. A két párt országos vezetői áttekintették a szervezeteik működésének összehangolásával kapcsolatos, valamint a 2020-ban esedékes választásokhoz kapcsolódó együttműködések szorosabbra fűzésének lehetőségeit.

A tanácskozás résztvevői kiértékelték a romániai államelnök-választás első fordulójának eredményeit, és egyetértettek a magyar-magyar párbeszéd mihamarabbi kiterjesztésének szükségességében Erdély valamennyi magyar politikai érdekvédelmi szervezetére.

Az EMNP és az MPP elnökségei – az államelnök-választás első fordulós eredményeinek tükrében – ismételten felszólítják az RMDSZ vezetőit, hogy legyenek partnerek az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívásában.


Gyergyószentmiklós, 2019. november 14.

2019. november 14., csütörtök

Új szervezettel bővült a Bihar megyei MPP

A többségében magyar lakosságú Köbölkúton alapított szervezetet a Magyar Polgári Párt (MPP). A november 10-én tartott alapítóülésen Kele Vajda Sándort választották elnöknek, az alelnöki tisztség betöltésére Kele Vajda Lorena és Kópis Gábor kapott megbízást.

„A Magyar Polgári Párt megerősítésén dolgozunk. Fontosnak tartjuk, hogy a jobboldali eszméket valló erdélyi magyarok is – éljenek akár a legkisebb településen – hallathassák hangjukat, lehetőséget kapjanak a közéletben való aktív szerepvállalásra. Köbölkút egy kistelepülés Bihar megyében, az itt élők számára nagy eredmény, hogy helyi szervezet létrehozva, a Magyar Polgári Párt lehetőséget teremtett ötleteik, meglátásaik, tudásuk érvényesítésére, és hogy alternatívát kínál az RMDSZ-szel szemben” – jelenti ki Helmeczi Tibor, az MPP Bihar megyei elnöke, hozzátéve, hogy előreláthatóan újabb szervezetekkel bővül a Magyar Polgári Párt Bihar megyében.

A megyei elnök tájékoztat: az elmúlt napokban tisztújítás zajlott az MPP Székelyhíd városi szervezetében, ahol a jelenlévő tagság újra egyhangúan bizalmat szavazott Adonyi Gyulának, így a jövőben is ő tölti be az elnöki tisztséget. Alelnöknek Bálint Papp Renátát és Incze Leventét, ügyvezető elnöknek pedig Szabó Gyöngyit választották az ülés résztvevői.
Tisztújítást tartottak Berettyószéplakon is, ahol a helyi szervezet elnöki tisztségének betöltésére továbbra is Gál Sándor kapott megbízást. Szász Istvánt alelnöi tisztségében erősítették meg a tagok.
A közeljövőben Bihar településen kerül sor tisztújításra.

 

Bertettyószéplak, 2019. november 14.

4. oldal / 9