2020. augusztus 30., vasárnap

Az új magyar egységet méltatták kampányindítójukon az EMSZ vezetői

Agyagfalván, az 1848-as székely nemzetgyűlés emlékművénél tartotta Hargita megyei kampányindítóját az Erdélyi Magyar Szövetség. A székely önkormányzatisági eszme kiemelkedő történelmi helyszínén a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői, az önkormányzati választásokra készülő több száz jelölt, valamint helyi érdeklődők vettek részt.

Mezei János, az MPP elnöke kijelentette, a szövetségben a jelöltállítás során tanúbizonyságot tettek arról, hogy a 2020. januárjában létrehozott szövetség tagpártjainak nem a politikai pozíciók fontosak, hanem a közösségi képviselet megerősítése.

„Az új magyar egység megalapításához nagy erőre és alázatra volt szükség, hiszen sok volt az ellendrukker és sokan próbáltak megakadályozni. Mégis, itt vagyunk és indulunk” – mondta Mezei, aki a Hargita megyei tanács elnökjelöltje.

Az EMSZ társelnöke szerint Hargita megye megújulhat, illetve véget vethetnek „a megtévesztésnek és az álszent politikának” a szeptember 27-ei választásokon. „Eljött az ideje a korrekt megvalósításoknak és az összefogásnak” – tette hozzá az elnök.

Az elmúlt időszak parlamenti magyarellenességéből és a Hargita megyei területvesztésekből is érezhető, hogy az erdélyi magyarság korszakhatárhoz érkezett: 2020-ban véget ér a „neptuni korszak” – mutatott rá Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke.

Hozzátette, sajnálatos, hogy ennek a korszaknak nem az erdélyi magyarok, hanem a román állampolitika vetett véget. „Bukarest elérte a stratégiai céljait, az úgynevezett nyugati világ »jó tanulója«, az EU és a NATO tagja, ezért senki sem kéri számon rajtuk az emberi jogokat” – jelentette ki Csomortányi.

Az EMSZ néppárti társelnöke úgy vélte, az erdélyi magyarok el kell jussanak a „valódi pluralizmushoz”. Csomortányi István szerint erre azért is szükség van, mert az elmúlt 30 évben a magyar közösség nem érte el egyetlen stratégiai célját sem: nem szerezte vissza az autonómiáját, sem az oktatási hálózatát, továbbá Erdély magyarlakta térségeiben a leggyengébb az életszínvonal.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kijelentette, a jelenlévő pártok büszkén mondhatják, hogy az autonomisták táborába tartoznak, olyan személyek alkotják, akik 1506, az első agyagfalvi nemzetgyűlés „évszázados távlatából” sem mondtak le az önrendelkezésről. „Békés honvédelmünk és önvédelmünk legfontosabb intézményes eszközének tartjuk az autonómiát” – mutatott rá Tőkés.

Az EMNT elnöke úgy vélte, az „új magyar egységben” a pártérdeket felülírta a nemzeti érdek iránti elkötelezettség. „Sajnos még mindig híjával van az egység, mert hárompárti együttműködésre gondoltunk, beleértve az RMDSZ-t is, de nem találunk partnerre” – összegzett Tőkés László.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke  üzenetben köszöntötte a kampányindító résztvevőit. Izsák arra kérte a választókat, csak olyan jelöltre szavazzanak, aki nyilvánosan elkötelezte magát Székelyföld területi autonómiája mellett. Izsák rámutatott, Mezei János Gyergyószentmiklós polgármestereként a székely zászló elfogadtatásának mozgalmában és a helyi önkormányzatok „autonómiahatározatainak” nemzetközivé tételében is nagy szerepet vállalt.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned