Hírek
Sajtóiroda

Sajtóiroda

Cáfoló dokumentumok bemutatásával reagált Mezei János, a Hargita Megyei Tanács elnökjelöltje Borboly Csaba, a testület elnökének valótlan állításaira, miszerint a Békás-szoros határvitájának perét Gyergyószentmiklós a megyei tanács sürgetésére indította volna el. Borboly korábbi közszereplései során több alkalommal is úgy fogalmazott, „rávették” a várost a terület visszaszerzését célzó per elindítására, továbbá „huzavonát követően, nagyon lassan indult a per”. Mezei János keddi sajtótájékoztatóján több dokumentummal is alátámasztotta, hogy a korábban általa vezetett Gyergyószentmiklós 2010. március 10-én, pár hónappal az eljárás kezdete után kérte a megyei tanács belépését a perbe. Bemutatta továbbá azt a válaszdokumentumot is, amelyben a Borboly által vezetett megyei tanács belép az eljárásba.

„Megkérem a tanácselnök urat, ne terelje az ügyet politikai útra, hanem használja ki a megyevezetésből származó jogi lehetőségeket” – üzente az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke. Mezei rámutatott, a tanácsnak is meg lett volna a hatásköre a per elindítására, hiszen érintett volt, mivel megyehatárt is sértett a módosítás. „Borboly Csaba 2004-től alelnök volt. A helyzetet tudta, vagy tudnia kellett volna, a testület második embereként. Ha ennyire szívügye lett volna, már akkor üti a vasat, amíg meleg” – hívta fel a figyelmet Mezei.

Mint ismert, 1998-ban az akkori RMDSZ-es városvezetés írta alá azt a történelmi előzményeket és a megyék létesítésekor megállapított határokat mellőző topográfiai felmérést, amely a Neamț megyei Almásmező község részének vélelmezte a szorost és környékét. 2009 novemberében Mezei János Gyergyószentmiklós polgármestereként a jegyzőkönyv megsemmisítéséért indított pert. Az elnökjelölt arra is emlékeztetett, hogy az alapfokú döntés jóváhagyta a gyergyószentmiklósiak panaszát, de a másodfokú döntés végül megerősítette az 1998-as jegyzőkönyv érvényességét. Mezei János jelezte, indoklást még nem kapott. Hozzátette: már konzultált szakemberekkel, semmiképpen nem fogadja el a döntést, további jogi lépéseket tervez.

Agyagfalván, az 1848-as székely nemzetgyűlés emlékművénél tartotta Hargita megyei kampányindítóját az Erdélyi Magyar Szövetség. A székely önkormányzatisági eszme kiemelkedő történelmi helyszínén a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői, az önkormányzati választásokra készülő több száz jelölt, valamint helyi érdeklődők vettek részt.

Mezei János, az MPP elnöke kijelentette, a szövetségben a jelöltállítás során tanúbizonyságot tettek arról, hogy a 2020. januárjában létrehozott szövetség tagpártjainak nem a politikai pozíciók fontosak, hanem a közösségi képviselet megerősítése.

„Az új magyar egység megalapításához nagy erőre és alázatra volt szükség, hiszen sok volt az ellendrukker és sokan próbáltak megakadályozni. Mégis, itt vagyunk és indulunk” – mondta Mezei, aki a Hargita megyei tanács elnökjelöltje.

Az EMSZ társelnöke szerint Hargita megye megújulhat, illetve véget vethetnek „a megtévesztésnek és az álszent politikának” a szeptember 27-ei választásokon. „Eljött az ideje a korrekt megvalósításoknak és az összefogásnak” – tette hozzá az elnök.

Az elmúlt időszak parlamenti magyarellenességéből és a Hargita megyei területvesztésekből is érezhető, hogy az erdélyi magyarság korszakhatárhoz érkezett: 2020-ban véget ér a „neptuni korszak” – mutatott rá Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke.

Hozzátette, sajnálatos, hogy ennek a korszaknak nem az erdélyi magyarok, hanem a román állampolitika vetett véget. „Bukarest elérte a stratégiai céljait, az úgynevezett nyugati világ »jó tanulója«, az EU és a NATO tagja, ezért senki sem kéri számon rajtuk az emberi jogokat” – jelentette ki Csomortányi.

Az EMSZ néppárti társelnöke úgy vélte, az erdélyi magyarok el kell jussanak a „valódi pluralizmushoz”. Csomortányi István szerint erre azért is szükség van, mert az elmúlt 30 évben a magyar közösség nem érte el egyetlen stratégiai célját sem: nem szerezte vissza az autonómiáját, sem az oktatási hálózatát, továbbá Erdély magyarlakta térségeiben a leggyengébb az életszínvonal.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kijelentette, a jelenlévő pártok büszkén mondhatják, hogy az autonomisták táborába tartoznak, olyan személyek alkotják, akik 1506, az első agyagfalvi nemzetgyűlés „évszázados távlatából” sem mondtak le az önrendelkezésről. „Békés honvédelmünk és önvédelmünk legfontosabb intézményes eszközének tartjuk az autonómiát” – mutatott rá Tőkés.

Az EMNT elnöke úgy vélte, az „új magyar egységben” a pártérdeket felülírta a nemzeti érdek iránti elkötelezettség. „Sajnos még mindig híjával van az egység, mert hárompárti együttműködésre gondoltunk, beleértve az RMDSZ-t is, de nem találunk partnerre” – összegzett Tőkés László.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke  üzenetben köszöntötte a kampányindító résztvevőit. Izsák arra kérte a választókat, csak olyan jelöltre szavazzanak, aki nyilvánosan elkötelezte magát Székelyföld területi autonómiája mellett. Izsák rámutatott, Mezei János Gyergyószentmiklós polgármestereként a székely zászló elfogadtatásának mozgalmában és a helyi önkormányzatok „autonómiahatározatainak” nemzetközivé tételében is nagy szerepet vállalt.

Hárompárti egyezséget szeretett volna az önkormányzati választásokra készülő Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt, de a párbeszéd és az esetleges politikai egyezség helyett az RMDSZ megpróbálta „felszalámizni” a két jobboldali alakulatot – állítja az MPP, illetve az EMNP vezetője, Mezei János és Csomortányi István.

Hárompárti egyezséget szeretett volna kötni a szeptember 27-ei helyhatósági választásokra a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt az RMDSZ-szel, de utóbbi még a tárgyalás lehetőségét is elutasította – rója fel a legnagyobb romániai magyar politikai alakulatnak a két kisebb párt vezetője. Mind Mezei János, mind Csomortányi István határozottan állítja, hogy a valós magyar–magyar összefogás meghiúsítója a Kelemen Hunor által vezetett RMDSZ.

Mezei János elmondta, ha kevesen is, de egyesek mégiscsak engedtek a csábításnak – főként a háromszéki kollégák közül. A fúzióra készülő két kisebb alakulat vezetője egyetértett abban, hogy – öröm az ürömben – az átállók távozásával egy letisztulási folyamat is végbement.

A társelnökök szerint az RMDSZ – az MPP, illetve az EMNP megkerülésével – befutó helyeket kínált fel a két alakulat egyes tekintélyes és népszerű politikusainak. Mint mondták, legtöbbjük visszautasította, akadtak viszont olyanok is, akik opportunizmusból örültek, hogy felkerülhetnek a nagyobbik romániai magyar párt listájára. „Az RMDSZ igyekezett minket szalámiként felszeletelni, amikor külön-külön próbált egyezségre jutni embereinkkel. Büszke vagyok arra, hogy a legtöbben elutasították az ajánlatot” – nyilatkozta Csomortányi, aki az erdélyi politizálástól idegen, tipikus Dâmbovița-parti módszernek nevezte Kelemen Hunorék taktikáját.

Krónika.ro / Polgáripárt.ro

Pop Zoltán Károly indul az Erdélyi Magyar Szövetség részéről a Szatmár megyei tanácselnöki pozícióért – jelentették be a szövetség vezetői Szatmárnémetiben, pénteken.

„Lendületet hozott” a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt egysége, ezt a lendületet kihasználva úgy döntött a szövetség, hogy Szatmárban is megyei tanácsosi listát is állít a szeptember 27-ei önkormányzati választásokon – közölte Mezei János, az EMSZ társelnöke.

Az MPP elnöke úgy fogalmazott, a megyében nyitottak a tárgyalásra más pártokkal, de „méltánytalan” ajánlatokat nem tudnak elfogadni. „A versenyhelyzetet akarjuk megteremteni, mert a versennyel mindig a közösség nyer, mi pedig a közösség javát akarjuk szolgálni” – mutatott rá Mezei János.

Csomortányi István, az EMSZ társelnöke ismertette, megyeszerte egységesen, az MPP listáin fog megméretkezni valamennyi néppártos jelölt, amit a vegyes nemzetiségű környezetben a bejutási küszöb indokol. A néppárt elnöke szerint „természetes módon” illeszkednek össze a két párt helyi szervezetei, ami érthető, hisz 2008-ban közösen kezdték a munkát, 12 év után most közösen folytatják.

Csomortányi úgy vélekedett, az erdélyi magyar pártok között nincsen alá-fölérendeltségi viszony. „Nem alacsonyabb rangú egy néppártos vagy polgári pártos szavazó, mint egy RMDSZ-es, ezért egyenrangú félként kell tudjunk megegyezni. Ma az egyik párt az erősebb, holnap, lehet, a másik párt lesz erősebb, a lényeg, hogy legyen párbeszéd” – mondta az elnök.

Csomortányi István szerint az EMSZ gesztust tesz azáltal, hogy nem indít polgármester-jelölteket a megye legnagyobb városaiban, Szatmárnémetiben és Nagykárolyban. A tárgyalások egyik feltétele, hogy a közösségi célokat érintő feladatokról szóljanak, és ne a „romániai, balkáni gyakorlat” szerint a politikusok funkcióiról – tette hozzá Csomortányi.

Pop Zoltán Károly, a Szatmár megyei tanács elnökjelöltje elmondta, a szövetség több mint 20 településen állít tanácsosi listát. A civilben közgazdász, közintézmény-vezető Pop bízik benne, hogy a jelenlegi négy MPP-s polgármester számát meg tudják duplázni. „1989-ben nyertük a demokráciával, hogy választhassunk és választhatók lehessünk. Nem lehet az egész magyarságot bezárni egy kalitkába” – fogalmazott Pop Zoltán Károly.

Polgáripárt.ro / EMSZ

Maros megyében 23 településen állít tanácsosi listát, továbbá 8 polgármestert indít és független jelöltet is támogat az Erdélyi Magyar Szövetség – ismertette Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, az EMSZ társelnöke csütörtökön, Makfalván. A Hargita megyei tanács elnökjelöltje úgy vélekedett, a szűkös önkormányzati költségvetési források miatt egy székelyföldi polgármester fontos erénye, hogy uniós pályázatokat tudjon megvalósítani.

Biró Zsigmond Sándor, Nyárádszereda polgármesterjöltje szerint a városban „tekintélyelvű és énközpontú” a vezetés, félelem uralja a közbeszédet – ezért szeretnék bevonni a közösséget a városvezetésbe.

08.06. Biro

„A tett az első, a szó a második” – jelentette ki Vass Imre, Makfalva polgármestere. Az új mandátumra készülő Vass Imre felsorolta: Makfalván felújították a kultúrotthont, a csatornázást, három kilométer járdát építettek. Jelenleg tanintézményeket újítanak fel, illetve folyamatosan teszik rendbe az utakat, a munkálatok végén Makfalva és Hármasfalu „szinte minden” utcájában új aszfalt lesz – tette hozzá a polgármester. „Ahhoz, hogy a céljainkat meg tudjuk valósítani, két-három mandátumra is szükség van, ez volt az első mandátumom, szeretném folytatni a munkát” – ismertette Vass.

08.06. Vass

Polgáripárt.ro / EMSZ

„Borszéken összmagyar egység valósul meg, hiszen Bara Szabolcs polgármesterjelölt korábban az RMDSZ színeiben tevékenykedett, ott szerzett tapasztalatot, most viszont az Erdélyi Magyar Szövetségbe tömörülve, csapatként dolgozunk tovább” – jelentette be Mezei János Gyergyószentmiklóson, csütörtökön. Az EMSZ társelnöke, aki a Hargita megyei tanács elnöki tisztségét pályázza meg, újabb két gyergyószéki polgármesterjelöltet mutatott be. Mezei úgy vélekedett, egységes stratégia mentén kellene fejleszteni Hargita megye turisztikai településeit, mert ezek a térségek – így Borszék és Marosfő is – folyamatosan veszítenek a vonzerejükből.

Bara Szabolcs ennek megfelelően a borszéki idegenforgalmat szeretné fejleszteni, illetve arra törekszik, hogy minél több kis- és középvállalkozást alapítsanak a helyiek. „Kiemelten fontosnak tartom, hogy a külföldön dolgozó fiataljainkat visszahívjuk Borszékre, és lehetőséget teremtsünk, hogy maradjanak, és tapasztalataikat itthon valósítsák meg” – jelentette ki Bara.

08.06. Bara

Domokos Zsolt, Vasláb polgármesterjelöltje elmondta, a mezőgazdaságot és az úthálózat állapotát szeretné fejleszteni.  A vaslábi és marosfői problémák feltérképezése céljából Domokos Zsolt utcafórumokat tervez.

08.06. Domokos

Polgáripárt.ro / EMSZ

Az Erdélyi Magyar Szövetségben levő tudást, amit a polgármesterek az önkormányzatok vezetésével szereztek, kamatoztatni szeretnék, illetve átadják a tapasztalatot az újonnan indulóknak is – jelentette ki Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, az EMSZ társelnöke szerdán, Székelyudvarhelyen.

„A versennyel, amit a megjelenésünkkel hoztunk a településeinkre, csak a közösség tud nyerni” – tette hozzá Mezei, aki a Hargita megyei tanács elnökjelöltje. A sajtótájékoztatón újabb udvarhelyszéki polgármesterjelölteket mutatott be a szövetség.

„A kommunizmust követően Keresztúr nagyon jó pozíciót foglalt el akár a megyében, akár az udvarhelyszéki zónában. Ez a pozíció nem jogosított fel arra, hogy ennyire kényelmesek legyünk és ennyire hátradőljünk” – jelentette ki Koncz Hunor János, Székelykeresztúr polgármesterjelöltje.

Koncz szerint a térségben a Maros és Hargita megyei települések mind „elrobogtak” Székelykeresztúr mellett. „Sajnos azt tapasztaljuk, hogy mind az egészségügy, mind a mezőgazdaság botladozik” – jelentette ki. A polgármesterjelölt szerint a székelykeresztúri embereknek arra van szüksége, hogy a várost „tisztességesen és tisztán” vezessék. Koncz Hunor János elmondta, több mint kilenc éve dolgozik a pénzügyi szektorban, olyan területen, ami jogi és közigazgatási tapasztalatokat is biztosít.

Bencze Attila, Homoródszentmárton jelöltje kijelentette: „a mellettem álló tanácsosi csapatban többnyire vállalkozók találhatóak, akik érzik annak a súlyát, hogy mit jelent egy önkormányzatot irányítani”. Bencze a tervei között ismertette egy „emberbarát” önkormányzat létrehozását, a pályázat-alapú gazdaságfejlesztést, továbbá adópolitikával is segítené a fiatalokat, azok helybenmaradását.

Csomor Csaba független jelöltként, az EMSZ támogatásával indul Bögöz polgármesteri tisztségéért. Csomor elmondta, többek között a föld- és erdőtulajdonok viszonyának rendezését, fenntartható erdőgazdálkodást, infrastruktúra-fejlesztést és egységes falukép megteremtését tervezi. A polgármesterjelölt  – a székelykeresztúri gyakorlathoz hasonlóan – több utcafórumot szervezett, amelyeket folytatni készül a község több falvában is.

az Erdélyi Magyar Szövetség sajtóirodájának közleménye

Az Erdélyi Magyar Szövetség társelnökei kedden, Csíkszeredában jelentették be, hogy polgármester-jelöltként a városban Tőke Ervin, helyi önkormányzati képviselő, míg Csíkcsicsóban Péter Lukács jelenlegi polgármester indul a szeptember 27-ei önkormányzati választásokon.

„Az Erdélyi Magyar Szövetséggel az új magyar egységet alapítottuk meg, ebben szeretnénk kiteljesíteni a munkát” – jelentette ki Mezei János. A Magyar Polgári Párt elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke kiemelte, az EMSZ alapítása közösségi igény volt, hiszen a tagszervezetek „egy tőről fakadnak, egy a szándékuk, egy az ideológiájuk”.

Mezei, aki a Hargita megyei tanács elnökjelöltje, úgy vélekedett, „nem nézhetjük azt, hogy folyamatosan elszakítanak a területeinkből, hogy egyre beljebb tolódnak az idegen megyék határai, és elveszítjük a természeti kincseinket”. Mezei fontosnak nevezte, hogy „gazdája” legyen Hargita megyének, és a közösségért elvégzett munka ne a „szemfényvesztésre” épüljön.

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az EMSZ társelnöke rámutatott, nem személyi vagy szervezeti érdekből hozták létre a szövetséget, hanem mert az a céljuk, hogy sikeres keretet biztosítsanak „az alkotás, a jó cselekvés” céljával induló jelölteknek. Csomortányi kiemelte, a Kárpát-medencében igen ritka jelenség az, hogy magyar pártok egyesülnek.

„Bukarestben a magyar érdekérvényesülés kerete drámaian szűkült az elmúlt években, ott komolyabb eredményt nem lehet elérni, ezért fontos az, hogy jó polgármestereink legyenek” – közölte Csomortányi.

Tőke Ervin, Csíkszereda polgármesterjelöltje elmondta, szereti, ugyanakkor félti szülővárosát. „Féltem Bukarest növekvő befolyásától, féltem attól, hogy különböző érdekcsoportoknak a zsákmánya lesz, hogy megverekednek érte” – jelentette ki Tőke. A helyi polgármesterségért második alkalommal induló Tőke Ervin szerint Csíkszereda az otthonteremtés álmával lehet versenyképes Székelyföldön. „Azt szeretném, hogy a lakosok itthon érezzék magukat” – mondta a második mandátumát záró helyi tanácsos.

Péter Lukács, Csíkcsicsó polgármesterjelöltje kiemelte, helyi szinten már 2012-ben megvalósította a nemzeti pártok összefogását. Péter legnagyobb célkitűzésnek a turizmus fejlesztését, illetve egy sípálya-komplexum felépítését nevezte meg. A projekt erdei bicikliutak építését is tartalmazza, négy település részvételével a projektben. Péter Lukács kiemelte, több más aláírt beruházással is készül újabb mandátumára.

az EMSZ sajtóirodájának közleménye / Polgáripárt.ro

„Szeretnénk, ha minden településen a legjobb vezetők határoznák meg a fejlődést, ezért indítja a Magyar Polgári Párt polgármesterjelöltként Székelyudvarhelyen Mike Leventét, a helyi szervezet elnökét” – jelentette be Mezei János elnök kedden, Székelyudvarhelyen.

Mezei elmondta, a szeptember 27-ei önkormányzati választásokat követően olyan személyt szeretnének a város élén látni, aki nem a veszekedésekre és az összetűzésekre helyezi a hangsúlyt a munkája során, hanem csapatával inkább a békét teremti meg és lehetőséget talál az együttműködésre. „Nyitott, új gondolkodású ember, nyitott arra, hogy felfedezzen új dolgokat a város részére és uniós forrásokat szerezzen” – jellemezte Mikét.

„Öntsünk tiszta vizet a pohárba” – ismertette jelmondatát a zaklatott székelyudvarhelyi közéletre utalva Mike Levente.  Az MPP székelyudvarhelyi elnöke felidézte, a 2000-es helyhatósági választásokon független képviselőjelöltként indult. „Relatív fiatalon már érdekelt a közélet” – vázolta Mike.  Az önkormányzati képviselői testületben 2009-től MPP-s képviselő. „Sem a rossz, sem az ezt követő rosszabb időszakban nem ültem át máshova” – mondta Mike Levente.

az Erdélyi Magyar Szövetség sajtóirodája / Polgáripárt.ro

2020. augusztus 03., hétfő

Barót lenne a térség mozdonya

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) bemutatta baróti tanácstagjelöltjeit és az általuk támogatott, a polgármesteri tisztséget függetlenként megpályázó Benedek-Huszár Jánost. A jelöltek szerint Barót többet érdemel, mint jutott neki az elmúlt másfél évtizedben. Amennyiben a választópolgárok bizalmat szavaznak, rendezik a városképet, uniós forrásból származó pénzből fejlesztik a város és a falvak infrastruktúráját, céljuk az is, hogy jól működjön a polgármesteri hivatal és alárendelt intézményei.

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöke a nemzeti képviseletet zászlójukra tűző pártok összefogását dicsérte, mondván nem az egyéni, hanem a közösségi érdeket helyezték előtérbe, amikor a választási listát összeállították, illetve a függetlenként megméretkező Benedek-Huszár János támogatása mellett döntöttek. Meggyőződése, hogy Barótnak, illetve Erdővidéknek olyan emberre van szüksége, mint Benedek-Huszár: népe iránt elkötelezett, közigazgatásban jártas és pályázatok menedzselésében tapasztalt szakembere. „Az Erdélyi Magyar Szövetség számára nem az a fontos, hogy mindenképp saját embere nyerje a választást, hanem az, hogy mindenhova megfelelő ember kerüljön, hiszen ez a közösség érdeke” – mondotta.

Benedek Erika, a néppárt megyei alelnöke a jelöltlista első öt helyezettjét mutatta be. Dimény László és Pál Levente jelenleg is tanácstag, Lepolszky Erwin János, a Magyar Polgári Párt elnöke, Asztalos Attila és Cséki Péter teljesen újnak számít a helyi politikában.

Asztalos Attila szállítási vállalkozó bemutatkozásában úgy fogalmazott, azért vállal szerepet a helyi politikában, mert azt szeretné, ha négy gyereke itthon, jó körülmények közt nőhetne fel, és felnőttként úgy ítélhetné meg, Barót olyan hely, ahonnan elmenni nem érdemes. Az EMSZ-t pedig azért választotta, mert Benedek-Huszár Jánossal kívánt egy csapatot alkotni. Cséki Péter állattenyésztési mérnök a közigazgatásilag Baróthoz tartozókat és a gazdálkodókat képviselné. Ő maga Bibarcfalván folytat szerteágazó tevékenységet, nemrég a közbirtokosság élére is megválasztották.

Benedek-Huszár János elmondta: évek óta önkormányzati menedzsmenttel foglalkozik, tisztában van tehát azzal, Erdővidék lehetőségeihez képest milyen szinten helyezkedik el. Úgy véli, az Európai Unió új, hétéves ciklusa Barót és a tájegység részére is fejlődési lehetőséget kínál. Ehhez az kell, hogy Ba­rót vállalja a vezető szerepet, s mozdonyként magával vigye a környékbeli községeket. Ennek érdekében olyan stratégiát kell kidolgozni, amilyent 2008-ban több erdővidéki szakember hathatós közreműködésével 2008-ban Sepsiszék számára is kidolgoztak, és az tíz éven át megszabta a fejlődés irányát nemcsak a községek, de Sepsiszentgyörgy számára is. Benedek-Huszár János elmarasztalta Barót jelenlegi és régebbi vezetőit is, amiért nem fektettek hangsúlyt a falvak modernizálására. Példaként Bibarcfalvát említette, mondván, bár hat-hét éve köztudott, hogy a megyei tanács a falun áthaladó utat felújítja, mégsem tettek semmit annak érdekében, hogy azt megelőzően mindenféle közüzemi szolgáltatást bevezessenek a házakhoz: jelenleg nemhogy nincs a víz- és szenny­vízhálózat kiépítve, de még a tulajdonviszonyok sincsenek tisztázva. Olvasatában ez a késlekedés azt jelenti, hogy legalább öt, de akár tíz évre is el kell felejteni azokat, hiszen amíg az útmentén végzett beruházások garanciális időn belül vannak, hozzájuk nem nyúlhatnak. Másik példaként pedig a baróti kampusz építését említette, mondván, önkormányzati menedzseri munkája során mindössze egyszer történt meg, hogy megnyert pályázat és aláírt szerződés után a megállapodást fel kellett bontani. Ez a szégyen 2014-ben történt meg, amikor a már megszerzett pénzről a baróti városvezetés lemondott.

Benedek-Huszár János szerint Barótnak a kedvező helyzetet nem kivárnia kell, hanem előre kell menekülnie. Ha a bibarcfalvi fürdőt nem akarja senki bérbe venni, akkor a városnak kell megoldást találnia újraélesztésére, a strandot sem szabad az enyészetnek hagyni, hanem pályázati pénzből be kell fedni, úgy télen-nyáron használható lesz, ha a város végi tó környékét rendezik, igazi szabadidőközponttá válhatna.

Arra a kérdésre, miszerint nem tart-e attól, hogy választási sikere esetén terveit a megyei tanács vezetősége megpróbálná ellehetetleníteni, Benedek-Huszár János azt felelte, pályafutása során rengeteg emberrel dolgozott már együtt, és tudja, párbeszéd folytatásával mindenkivel meg lehet találni a közös hangot.

Háromszék.ro / Polgáripárt.ro

2. oldal / 13