Sajtó
Sajtóiroda

Sajtóiroda

2020. április 02., csütörtök

Mezei: zárják le Hargita megye határait!

Mezei János, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke Hargita megye határainak ideiglenes lezárását kéri Ion Marcel Vela belügyminiszternek címzett nyílt levelében. Miközben Romániában a koronavírus-járvány fertőzötteinek száma április 2-án meghaladta a két és fél ezret, Hargita megyében éppen csak az első megbetegedést említik a sajtóértesülések. A székely megye továbbra is egyértelműen az ország legkevésbé érintett területe. Mezei úgy vélekedik, a korábban a Suceava megyei karantént elrendelő intézkedéshez hasonlóan katonai rendelet révén ellenőrző pontokat kell telepíteni, a régiót le kell zárni, a más megyében élők átjárását pedig meg kell akadályozni. A Magyar Polgári Párt elnöke arra is felhívja a belügyminiszter figyelmét, hogy amennyiben szükséges, a megye ellátását a katasztrófavédelmi szerveknek továbbra is biztosítani kell.

„Az ország súlyos megpróbáltatást él át. Önnek rendkívül fontos feladatok és felelősségek jutottak, amivel meghatározó módon befolyásolhatja a helyzetünket. Az eszközei közé tartoznak az azonnali érvényű katonai rendeletek is, amellyel emberéleteket menthet" – fogalmazza meg kérését a Magyar Polgári Párt elnöke. Hargita megye országos tekintetben kis terület, a tranzitforgalom elterelése könnyen megoldható feladat. Amennyiben megmarad viszonylag vírusmentes övezetnek, abból a teljes ország előnyt kovácsolhat, éppen úgy, ahogy a suceavai intézkedések is a teljes Románia javát szolgálják – teszi hozzá Mezei.

Az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke azt is kiemeli, a megye nincs felkészülve egy Olaszországhoz hasonló katasztrófahelyzetre, ezért megtévesztő lehet a jelenlegi kedvező állapot: „Európában azok a régiók tudtak sikeresen védekezni, akik a megelőzésre mozgósítottak!” Hargita megye lezárása azért is sürgető, mert a közelgő húsvéti ünnepek miatt dolgozó tömegek átutazása várható.

Erdélyi Magyar Szövetség-közlemény / polgaripart.ro

Az új koronavírus világszintű terjedési sebességét látva egyértelmű, hogy a következő időszak teljes egészében átrajzolja majd Közép-Kelet-Európa országainak is a gazdasági és szociális viszonyait. Vitathatatlan tény, hogy a csődös bukaresti politikai „elit” valamennyi parlamenti alakulata felelős azért az általános káoszért és teljes felkészületlenségért, amelyben a válság Romániát és vele együtt az erdélyi magyarságot érte, hiszen még a járvány terjedésének és az ezzel járó következmények ismeretében sem voltak egyébbel elfoglalva, mint hatalmi pozícióik megőrzésével vagy megerősítésével.

Ilyen körülmények között nem okoz meglepetést az a kapkodás és stratégianélküliség, amivel az alig kéthetes harmadik bukaresti Orban-kormány kezeli sorskérdéseinket.

Ezzel szemben példaértékűnek látjuk Magyarország kormányának világos és következetes védelmi és megelőzési lépéseit, melyek nagyrészének hazai átvétele erősen indokolt lenne.

Miközben a nyugat-európai diaszpóra-románság jelentős része – beláthatatlan egészségügyi kockázati tényezőként – döntően ellenőrzés nélkül tért haza, a bukaresti kormányzat a vállalkozásoknak csupán egy részét védő intézkedéseket improvizál, ám a lakosság napi megélhetésének biztosításával kapcsolatos döntéseket habozik meghozni. Ebben a helyzetben, és látva az olaszországi állapotokat, a következő kormányzati döntések azonnali meghozatalát tartjuk életbevágónak:

  1. A lakossági-, valamint a kis- és középvállalkozói hiteltörlesztési kötelezettségek azonnali befagyasztását ez év végéig;
  2. A lakossági közműszolgáltatások (víz-, gáz-, áram-, szennyvíz- és szemétdíj) ÁFÁ-jának 0%-ra csökkentését ez év végéig;
  3. Az alapélelmiszerek (kenyér, tejtermékek, hústermékek, tojás stb.) és alapgyógyszerek ÁFÁ-jának 0%-ra csökkentését ez év végéig, valamint a hatósági ármaximum bevezetését ezek esetében;
  4. A KKV-k esetében a jövedelemkiesés miatt biztosított kényszerszabadságolások után járó állami bérkifizetések bürokráciájának egyszerűsítését;
  5. A kisgyermekes családok védelmének érdekében a tápszerek és a pelenkák ÁFÁ-jának 0%-ra csökkentését ez év végéig;
  6. A lejáró anyasági segélyezési időszakoknak az ez év végéig történő meghosszabbítását.

Helyes és szükséges lépésnek ítéljük, hogy a bukaresti kormány felvállalta az egyéni vállalkozók (PFA-k) kieső jövedelmének részleges pótlását, és számukra legalább a bruttó minimálbér összegét biztosítani fogja. Bízunk benne, hogy e döntés végrehajtását sem fogja akadályozni a túlzott és felesleges papírmunka!

Ugyanakkor, miután az előttünk álló hónapokra a lakosság napi megélhetésének kérdéseit sikerült megoldani, a következő döntéscsomagnak elsősorban a hazai vállalkozások és a munkahelyek megmentését kell célozniuk.  Mértéktartó elemzések szerint a felfüggesztett munkaszerződések száma a jelenleg becsült 300 ezerről akár egy millióra is növekedhet.

  1. Helyesnek ítéljük a kormány azon szándékát, hogy a gazdaság gerincét alkotó KKV-k bevételkiesését kedvezményes hitelekkel és hitelvonalakkal próbálja orvosolni, de egyszerű és hatékony végrehajtási normák nélkül ez mit sem ér;
  2. Javasoljuk az KKV-k esetében a társadalom- és egészségbiztosítási járulékok befizetésének felfüggesztését legalább a kényszerszabadságolások időtartamára;
  3. Indokolt lehet a nagyvállalkozások hitelrészlet-fizetésének év végéig tartó felfüggesztése, és a kölcsönök teljes hiteldíjmutatójának (THM) maximálása;
  4. Üdvözlendő a román kormány azon szándéka, hogy a vállalkozók számára a mintegy 9 milliárd lejnyi ÁFA és a mintegy 2,7 milliárd lej hátralékos betegszabadság-díj visszafizetésére mihamarabb sor kerüljön, de ennek még ebben a hónapban meg kell történnie;
  5. Az EU döntése értelmében a kormány eltekinthet az államháztartás költségvetés-deficitjének 3%-os GDP-arányos mértékétől. Ezért sürgősen költségvetés-módosításra van szükség és a plusz forrásokat egyértelműen a vállalkozások támogatására kell fordítani;
  6. Ezzel együtt itt van a soha vissza nem térő lehetőség arra, hogy az EU által felajánlott gyorssegély keretében Románia behozza a lemaradását a 2014-2020 periódusra előírt EU-s alapok lehívásának tárgyában. Ez akár 5 milliárd euró plusz forrást jelenthet a román gazdaságnak.

Az elmúlt évek gazdasági fellendülésének hazai motorjai Erdély nagyvárosai voltak, éppen ezért a válság legnagyobb vesztesei is ezek lehetnek.

Az Erdélyi Magyar Szövetség nevében,

Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke,
az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke,
az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke

Március 23-án 22 órától lép életbe Romániában az a katonai rendelet, melynek értelmében részleges kijárási tilalomra és a határok lezárására kerül sor. De mit is tartalmaz pontosan a rendelet?

  1. A fogorvosi rendelők ideiglenesen felfüggesztik a tevékenységüket. Kivételt képeznek a sürgősségi beavatkozások.
  2. A bevásárlóközpontokban működő boltok ideiglenesen felfüggesztik a tevékenységüket. Kivétel: élelmiszerboltok, gyógyszertárak, állatpatikák és tisztítószereket forgalmazó üzletek.
  3. A lakásból, házból való kijárás legtöbb három fős csoportokban engedélyezett, kivételt képez, ha a csoport tagjai azonos állandó lakcímre vannak bejelentve.
  4. A hatóságok AJÁNLÁSÁNAK (az eredeti, román nyelvű katonai rendeletben: "recomandare") értelmében, ha valakinek el kell hagynia lakását, akkor azt reggel 6 és este 22 óra között csak a következő esetekben tegye:
  • ha munkahelyre kell menjen, miközben a munka nem végezhető el otthonról;
  • ha élelmiszereket kell vásároljon;
  • ha a munkához szükséges eszközöket kell beszerezzen;
  • ha sürgősen orvosra van szüksége;
  • ha gyermeknek, idősnek, betegnek, vagy mozgássérültnek szükséges segítséget nyújtani;
  • haláleset miatt;
  • rövid sétára az állandó lakcím környékén, továbbá a házikedvencek ellátása miatt.
  1. Este 22 és reggel 6 óra között csak saját felelősségre kiállított nyilatkozattal lehet elhagyni a lakást, KIZÁRÓLAG a 4-es pontban felsoroltak, vagy más sürgősségi helyzet érdekében.
  2. Lezárják Románia határait a nem román állampolgárok előtt. Külföldiek csak egy meghatározott útvonalon haladhatnak át az országon.
  3. Ha az otthoni vagy hatósági karanténba helyezett személyek a hatóság engedélye nélkül elhagyják a karantént, szabálysértést követnek el. Ebben az esetben a rendőrség az illetőt hatósági karantén alá helyezi. A szabályt megszegők ellen büntetőjogi eljárás indul, mely pénzbírságot vagy börtönbüntetést vonhat maga után.
  4. A helyi közigazgatási szervek kötelesek nyilvántartani a segítségre szoruló idős embereket (65 éven felül), továbbá kötelesek segítséget nyújtani nekik.

Szerkesztői megjegyzés: a rendelkezés hatályba lépésének dátumát a fenti anyagban utólag korrigáltuk. Az eredtileg helyetelenül írt időpontot, mint ismeretes, a Belügyminisztérium illetékesei tévedésből jelölték meg egy sajtótájékoztatón, illetve utólag helyesbítették a Hivatalos Közlönyben való közzététel alkalmával.

Frissítés: a Belügyminisztérium március 26-án, csütörtökön új nyilatkozatmintát adott ki.
Az egyszerűen, gyorsan kitölthető szerkeszthető PDF-változatot, illetve a magyar nyelvű kitöltési tájékoztatót innen tudja letölteni.
Ha kizárólag az eredeti kijárási nyilatkozatot tartalmazó PDF-fájlhoz szeretne hozzájutni, itt találja.

Korábbi cikkünk:

Március 23-án, hétfőn 22 órától részleges kijárási tilalom lép érvénybe Erdélyben a járványügyi szükségállapot idejére. A Belügyminisztérium rendelkezése szerint naponta 22 és 6 óra között csak egy saját felelősségre kitöltött nyilatkozattal, megalapozott indokkal lehet közterületen tartózkodni.

Mivel a romániai hatóságok folyamatosan megsértik az anyenyelvhasználati jogainkat, az Erdélyi Magyar Szövetség egy tájékoztató jellegű, nem hivatalos magyar fordítással szeretné a megértést segíteni. Célunk, hogy a nyelvismeret szintjétől függetlenül bárki kitölthesse a kiemelt fontosságú dokumentumot. Anyanyelvünk akkor kaphat a későbbiekben hivatalos státuszt, ha következetesen és gyakorlatiasan alkalmazzuk. Az Ön és a környezete egészségének megőrzése érdekében kérjük, maradjon otthon és kizárólag a hatósági ajánlásoknak illetve a törvényes kereteknek megfelelően hagyja el lakását.

A továbbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat. A jogszabály szerint csak akkor léphetnek ki az otthonukból, ha a munkahelyükre vagy munkát végezni mennek, alapszükségleti cikkeket kell beszerezniük (beleértve a háziállatok szükségleteit), munkájukhoz szükséges javakat kell beszerezniük, vagy halaszthatatlan orvosi ellátásra van szükségük. Emellett engedélyezett a lakhely elhagyása gyerek ellátása/elkísérése, idős, beteg vagy fogyatékkal élő személyek ellátása céljából vagy családtag elhalálozása esetén. A lakhely körüli rövid séta, háziállatok sétáltatása szintén engedélyezett. A katonai rendelet azt is előírja, hogy az állampolgároknak munkahelyi igazolvánnyal, a munkaadó által aláírt igazolással vagy saját felelősségre írt nyilatkozattal kell indokolniuk lakhelyük elhagyását. A saját felelősségre írt nyilatkozatban fel kell tüntetni a nevet, a születési adatokat, a lakcímet és a munkahely címét, a lakhelyelhagyás okát, a kitöltés dátumát és az aláírást.

Szerkesztői megjegyzés: a rendelkezés hatályba lépésének dátumát a fenti anyagban utólag korrigáltuk. Az eredtileg helyetelenül írt időpontot, mint ismeretes, a Belügyminisztérium illetékesei tévedésből jelölték meg egy sajtótájékoztatón, illetve utólag helyesbítették a Hivatalos Közlönyben való közzététel alkalmával.

A székely szabadság napja alkalmából közöljük Mezei János írott üzenetét. A Magyar Polgári Párt elnöke a közegészségügyi óvintézkedések miatt lemondott marosvásárhelyi tüntetés egyik meghívott szónoka volt.

*

Tisztelt székely szabadságért küzdő testvérek, kedves barátaim!

A szabadság az emberi életnek ugyanolyan természetes velejárója, mint a születés, a táplálkozás, a tanulás vagy a szeretet. Március 10-én mindnyájan a székely szabadság szószólói vagyunk. Fájdalmas azonban, hogy ma még nem emlékezhetünk nyugodtan és méltósággal. Ehelyett feladatunk van.

Fájdalmas, hogy önrendelkezés helyett, egyelőre be kell érnünk az emléknappal. Vajon, méltóak vagyunk a székely mártírokra való megemlékezésre? Hogyan tudjuk elfogadni az orvosi és gyógyszerészeti egyetem magyartalanítását? Miért tűrjük a mondvacsinált vádiratokkal bebörtönzött székely fiatalok sorsának megpecsételését? A székely zászló tilalmának és más jelképhasználati büntetések sokasodását? A legősibb magyar települések tábláinak krónikussá vált megcsúfolását?

Megjegyzem, mindezért nem a folyamatosan megvezetett székely népünk a felelős! A felelősek azok a vezetők, akik a parlamenti kávézókban politikai monopolit játszanak. Ezek a képviselők nem minimálbér értékű tételeket forgatva, fittyet hányva szavazóik érdekeire, az autonómia ígéretében vasalják be a szavazatokat.

Újabban haladó politizálásnak nevezik a magyar emberek román pártokba való becsalogatását is. A csőlátás szomorú példája ez. Ki tud mondani akár egyetlen román pártot, amelyik történelmünk során, nekünk, erdélyi magyaroknak bármi kedvező hozadékkal járt volna? A magyarság román politikai pártokba való felszívása Bukarest mindenkori álma. Ha ez sikerül, az autonomistákkal elbánni már nem okozhat gondot, hiszen az RMDSZ Neptun óta a megvásároltak tábora. Erre a malomra hajtják tehát a vizet a román pártokba szivárgó magyarok. Létezik, hogy nincsenek tisztában döntésük nemzetellenes voltával?

Hallgassunk Petőfire és tegyünk különbséget a lánc és a kard között. A költő által megírt kard a tisztességes, becsületes küzdelem jelképes eszköze. Ennek eszmeiségében vívta ki Dél-Tirol, Åland, Baszkföld és megannyi régió az önrendelkezését. Az ott élő népek vajon  hagyták volna, hogy a borvizek, a földgáz, az erdők és bányák hasznát elvegyék tőlük? Tőlük, akik őseik jussán a szülőföldjükön élnek? Ők hagyták volna Bukarestet, hogy ebből a jövedelemből hallgattassa el a kormányba csalogatott labancokat, ezt használva asszimilálja száz éven keresztül a közösségüket?

A székely emberek minden nap felteszik ezeket a kérdéseket, és aszerint válaszolnak rá, amit a népük iránt érzett felelősség diktál! Kedves barátaim, engedjék meg, hogy a székely szabadság napján tisztelettel köszöntsem Önöket. A mai napon szabadságot, jólétet és a szülőföldünk megőrzését kívánom mindannyiunknak!

Gyergyószentmiklós, 2020. március 10-én

Tisztelettel:

Mezei János,
a Magyar Polgári Párt elnöke

 

Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke egy ügyészségi dokumentum alapján „elképzelhetőnek tartja”, hogy Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke „valótlanul állította” magáról, miszerint hatósági panaszokat iktatott a 2019-es úzvölgyi magyarellenes incidensek nyomán. Korábban Borboly azt rosszallta, hogy az MPP vezetése a Hargita megyében működő hatóságok helyett a bákói szervekhez fordult volna. Mezei gyergyószentmiklósi sajtótájékoztatóján pontosított, közölte: a közösség elleni felbujtásra és testi sértésre vonatkozó panaszait eredetileg a Hargita Megyei Törvényszéken iktatta, az továbbította később az ügyet Bákóba.

„Megkérem Borboly Csabát, az úzvölgyi események kapcsán fejezze be a félretájékoztatást, netán dokumentálódjon. Egy felelősségteljes vezetőtől sokkal többet vár a közösség” – vélekedett Mezei János. A moinești ügyészség friss elutasító válaszában tudatja, hogy minden panasztevő beadványát összevonta, illetve tételesen sorolja fel a hozzá forduló szervezeteket és magánszemélyeket. A dokumentumból azonban hiányoznak az állítólagos Borboly-féle beadványok. „Sajnálatos, hogy a megyei tanács elnöke nem állt ki a közösség mellett és nem használta a jogi eszközöket. Amennyiben információra van szüksége, forduljon bátran hozzánk, segítünk” – üzente Mezei.

88213085 192390975369395 9209090901228388352 n
Békeidőben az aláírásgyűjtés és a tüntetés a fegyverünk. Czink, Mezei valamint Tőkés Lehel, az EMNP gyergyószéki elnöke

Az ügyészség a polgári párti vezető szerint „felháborító érveléssel” utasította el a bűncselekmény tényállását. A vádhatóság jogértelmezése szerint az üzvölgyi magyarellenes tüntetés, az uszító skandálások, illetve az erőszakos viselkedés nem jelentenek bűncselekményt, ugyanis a közösség elleni felbujtás nem valósulhat meg etnikumok ellen. Válaszukban kifejtik, a közösség elleni felbujtás „más embercsoportokra” vonatkozhat. „A temető előtt éltem át azokat a pillanatokat. Ijesztő volt, hogy gyerekek, nők és idősek kerültek veszélybe. Ilyen helyzetben az alázat és a méltóság a megfelelő válasz, közösen imádkoztunk a helyszínen. Megoldás lehet még a jogi eszközök érvényesítése, ezért is fellebbezek az ügyészségi döntés ellen” – mondta Mezei. A polgári vezető hozzátette: értetlenül veszi tudomásul, hogy a csíkszentmártoni önkormányzat sem iktatott panaszt, „nem védte meg saját közösségét és javait”, holott az ügyészség célzott kérdésekkel fordult az alcsíki település vezetőihez.

Székely Szabadság Napja: az elődeink karddal védelmezték a hazát, nekünk békeidőben az aláírásgyűjtés és a békés tüntetés az eszközeink

Mezei János a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókat kérő polgári kezdeményezéséről kijelentette: aláírásra biztatja az erdélyi magyarságot, a polgári párt tagsága és szimpatizánsai révén is mozgósítanak. Minden MPP-irodában alá lehet írni személyesen, és rövidesen utcai standokkal is támogatják a kezdeményezést. „Sokan jönnek, érdeklődnek a gyergyói országos székházban is, de ez még messze nem elég. Az elődeink karddal védelmezték a hazát, nekünk békeidőben más eszközeink vannak: az aláírásgyűjtésekhez és a békés tüntetéseknél mindenkire szükség van” – biztatott az elnök. Kiemelte: külön örvendetes, hogy a Fidesz-frakció is nyilatkozatban kérte aláírásra a Kárpát-medencei magyarságot, amit az egyik legerősebb mozgósító üzenetnek tart.

Előválasztások: házi selejtező folyik, az igazi bajnokság később kezdődik

Mezei a március 7-ei hétvégén esedékes előválasztások kapcsán kiemelte: az még csak „az RMDSZ házi selejtezője, az igazi bajnokság később kezdődik.” Jelezte: a polgári párti alapszervezeteknél országszerte érdeklődnek a magyarok, hogyan tudnak az RMDSZ-előválasztásokon az Erdélyi Magyar Szövetség jelöltjeire szavazni. „Az EMSZ jelöltjei az önkormányzati választásokon kérik a szavazók bizalmát, a voksolás előreláthatólag júniusban lesz” – tájékoztatott Mezei János.

Czink Attila, az MPP Hargita megyei elnöke a választási listaállításról elmondta, minden településen indítanak jelölteket, ahol polgári párti vagy néppárti alapszervezetek működnek. Hargita megyéről közölte, a kétpárti egyeztető tanácsok és a tagsággal folytatott konzultációk nyomán többségükben már körvonalazódnak a listák, ezzel együtt még nyitottak a megkeresésekre. „Örömmel várunk mindenkit, aki tenni szeretne a közössége érdekében és magáénak vallja az önrendelkezésre és a politikai pluralitásra vonatkozó alapértékeinket” – emelte ki Czink.

A Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester pártjának bejegyzését jogi úton támadó Koszta Attila nem tagja a Magyar Polgári Pártnak. Ezt a tényt Koszta saját magáról is lenyilatkozza, egyebek mellett a Székelyhon.ro portál március 3-ai híranyagában. Elhatárolódunk Koszta Attila cselekedetétől: a politikai pluralizmust és a területi önrendelkezést keretprogramunkban támogatjuk.

A polgári pártot és a Koszta-féle képtelen nacionálkommunista érveket tudatosan mossa össze néhány közszereplő. Céljuk a magyar választók megtévesztése, és az Erdélyi Magyar Szövetség szétszakítása. Teszik ezt szándékosan épp azon a napon, amikor bejelentettük, hogy Marosvásárhelyen is megvalósul az új magyar egység: a Néppárt és az MPP közösen támogatja Soós Zoltán független polgármesterjelöltet.

Marosvásárhelyen tartottak sajtótájékoztatót az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) társelnökei, vagyis Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke. Az eseményen bejelentették: az Erdélyi Magyar Szövetség Soós Zoltán független polgármesterjelöltet támogatja, ezzel pedig létrejött Marosvásárhelyen az a magyar egység, melynek célja, hogy a 2020-as önkormányzati választások eredményeként leváltsák Dorin Floreat, s újra magyar polgármestere legyen a székely fővárosnak.

„Az Erdélyi Magyar Szövetség célja, hogy Erdély-szerte erős magyar képviselet legyen. Ennek szellemében jelenthetjük be, hogy az EMSZ Soós Zoltán független polgármesterjelöltet támogatja a közelgő önkormányzati választások alkalmával” – jelentette be Mezei János. Az MPP elnöke hozzátette: azért is fontos Soós Zoltán támogatása, mert így összmagyar jelöltként mérettetheti meg magát, s ezzel létrejött az az együttműködés, mely a marosvásárhelyi magyarság jogos igénye. Ehhez kapcsolódva Csomortányi István elmondta: egyértelmű, hogy Marosvásárhelynek változásra van szüksége, hiszen az mindenki által jóideje megtapasztalható, hogy a jelenlegi városvezetés alkalmatlan feladata elvégzésére. „Az, hogy Marosvásárhelynek új polgármesterre van szüksége, elsősorban nem etnikai kérdés. Minden helyi lakos érdeke, hogy a Dorin Florea neve által fémjelzett időszak véget érjen, s épp ezért léteznie kell egy olyan együttműködésnek, mely a változás feltételeit lehetővé teszi” – mondta a Néppárt elnöke, majd hozzátette: fontosnak tartja, hogy Soós Zoltánt más, adott esetben román politikai szervezetek is támogassák.

Példátlan bírósági döntés: nem tekintik magyarellenes uszításnak az úzvölgyi eseményeket

„Kellemetlen meglepetés ért mindannyiónkat tegnap, amikor kézhez kaptuk azt az ügyészségi választ, melyben az úzvölgyi magyarellenes cselekmények kapcsán született feljelentésekre érkezett reakció. Bár a feljelentések keletkezésekor még nem létezett az Erdélyi Magyar Szövetség, a Néppárt és az MPP szinte egyidőben fordult a hatósághoz sírgyalázás, garázdaság, rongálás, testi sértés, valamint gyűlöletkeltés miatt. Bár a sajtót tavaly bejárták azok a felvételek, melyeken egyértelműen látszanak az erőszakos események, a román ügyészség mégis lezárta a nyomozást – bűncselekmény hiányára hivatkozva” – tájékoztatott Csomortányi. A Néppárt elnöke elmondta: összesen öt különböző feljelentés érkezett a Bákó megyei ügyészséghez, ám ezek között nem szerepel sem a csíkszentmártoni önkormányzat, sem pedig Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök feljelentése. „Jó lenne, ha egyeztetni tudnánk Borboly elnök úrral arról, hogy ő milyen feljelentéseket tett, hasznos lenne egyeztetni a stratégiáinkat. Elképzelhetetlennek tartom, hogy nem mondott volna igazat akkor, amikor azt állította, tucatnál is több panaszt és feljelentést tett” – mondta Csomortányi. A Néppárt elnökének beszámolójából kiderült: bár a hatóságok válaszukban etnikai alapú ügyként kezelik az úzvölgyi eseményeket (végig román és magyar táborokról beszélve), mégis egyetlen magyar tanút sem hallgattak meg. A testi sértés és garázdaság vádját azzal utasították el, hogy senki nem tett ilyen tárgyú feljelentést, valamint nem tudtak beazonosítani áldozatokat, miközben számtalan videofelvétel tanúskodik az erőszakos cselekmények sorozatáról. „Külön elgondolkodtató, hogy az ügyészség közlése szerint a csíkszentmártoni önkormányzat nem kívánt feljelentést tenni rongálás miatt, de a legbotrányosabb mégis az, hogy az ügyészség megállapította: gyűlöletkeltés és uszítás tényállása nem állapítható meg az úzvölgyi eset kapcsán, a magyarság – vagy bármely más nemzeti közösség – elleni esetleges uszítás pedig egyébként sem tekinthető bűncselekménynek, legföljebb csak szabálysértésnek. Ez a fajta, a román hatóságok részéről tapasztalható hozzáállás példa nélküli, épp ezért megfellebbezzük az ügyészségi határozatot, ha pedig ismét elutasítják keresetünket, nemzetközi színtéren szerzünk érvényt igazunknak. Nem hagyhatjuk, hogy másfél milliós közösségünket elüldözéssel és halállal fenyegessenek – ahogy ez az úzvölgyi hősi katonatemetőnél történt –, majd pedig az elkövetők mindezt büntetés nélkül megússzák” – jelentette ki Csomortányi István. Mezei János arról is tájékoztatott, korábban feljelentést tett a Bákó megyei prefektus és a dormánfalvi polgármester érintettsége miatt is. A területi ügyészség a feljelentéseket ugyancsak elutasította.

Az Erdélyi Magyar Szövetség közleménye

A szlovákiai választások végeredménye nem csak a felvidéki magyarok számára sorskérdés. Olyan tanulságokat mutat, amire a teljes kárpát-medencei közéletnek érdemes odafigyelni. Különös tekintettel ránk, erdélyiekre, akik minden bizonnyal ősszel a bukaresti parlamentbe küldjük képviselőinket.

A Magyar Közösségi Összefogás mintegy 4 százalékot, a magyar választók által is támogatott Híd pedig cirka 2 százalékot szerzett. Egyik párt sem ugrotta meg a romániaival egyenértékű 5 százalékos parlamenti küszöböt. Könnyen belátható, erejüket összeadva, ésszerű kompromisszumok és közös lista révén sikerre juthattak volna. Különösen igaz az állítás, ha figyelembe vesszük: a magyar közösségek áhítják az összefogást, annak mindenhol kiemelt mozgósító szerepe van. Olyankor, az eredményeket tekintve, képletesen az 1 meg 1 az 3 lehet!

A széthúzás és az elvtelen megegyezések a hétvégihez hasonló bukásokhoz vezetnek. Öröm az ürömben, hogy a felvidéki testvéreink most kapnak egy történelmi esélyt az újratervezésre. Hajrá Felvidék! A továbbiakban saját magunkról, az erdélyi közösségről vélekedünk.

Amennyiben nincs összefogás, a magyar választók jelentős része a számára elfogadható többségi pártokhoz fordul vagy szavazás helyett otthon marad. Ezt nem engedhetjük meg magunknak! Összefogásról nem csak beszélni kell, azért a résztvevőknek kompromisszumokat kell kötni és áldozatokat kell hozni – félretéve régi és friss sérelmeket, karriervágyat, érdekeket.

A magyar közösség nem tűri a pártpolitikai civakodást. Tudja ugyan, hogy a tömbmagyar vidékeken és a többségében általunk lakott településeken a helyi politikai verseny hasznára válik a közéletnek, és ezáltal a teljes közösségnek is. A nagy, közös sorskérdésekben vagy a bejutási küszöb veszélyeztetése esetén azonban minden magyar megköveteli az összefogást.

Tanulság: egyik magyar párt sem engedheti meg magának, hogy arrogáns módon figyelmen kívül hagyja a többiek véleményét és törekvéseit. Amikor közös a tét, az RMDSZ-nek, mint nagyobb szervezetnek, kötelessége a többi alakulatra is figyelni és egyeztetni az Erdélyi Magyar Szövetséggel.

 

A közelgő önkormányzati választások kapcsán értesülünk, miszerint néhány háromszéki politikus egyik percről a másikra politikai tábort váltanak, és egyéni érdekeik miatt RMDSZ-es képviselői listán indulnak. Ezek a szereplők hamisan hirdetnek összefogást, tudatosan próbálják átverni korábbi választóikat és teljes erdélyi magyar közösséget is.

A valódi összefogást ugyanis pártok közötti, elvekre alapozott egyeztetés előzi meg. A valódi összefogás célja, hogy a pártok kompromisszumot találjanak, engedjenek a saját érdekeikből, amivel a közösség nyer. Ezzel szemben, az egyéni átvándorlások öncélú döntések.

A vándorlók közül többen is RMDSZ-közeli politikusok, akik Biró Zsolt MPP-elnök vezetése alatt fészkelték be magukat a polgári pártba. Most vezényszóra térnek vissza az anyapártjukba. Elvtelen viselkedésük kártékony a helyi közösségre. Bármikor kaphatnak egy friss ajánlatot, majd nekik hullajtott morzsák miatt újra továbbállnak. A választási zsibvásár résztvevői szavazóik megkerülésével, kétes háttéralkuk révén üzletelnek. Példaképeik a bukaresti parlamentben ülnek - többnyire ott láthatjuk, ahogy a képviselők egy vállvonás nélkül, tucatszám kóborolnak a frakciók között.

Hogy megóvjuk a közösséget és tisztítsuk a közéletet, az MPP elnöksége határozatot hozott: kizárunk a társaságunkból mindenkit, aki előzetes egyeztetés nélkül más párt vagy érdekképviseleti szervezet listáin indul. Természetesen kivételek ez alól azok az esetek, amikor országos szintű egyeztetés kíséretében, alacsony magyar lélekszám mellett, a sikeres képviseletért teszünk kompromisszumokat.

Kovászna megyében és más erdélyi helyszíneken, a Néppárttal kötött új magyar egység révén, az Erdélyi Magyar Szövetségben továbbra is céltudatosan készülünk az önkormányzati választásokra.

7. oldal / 13