Sajtó
Sajtóiroda

Sajtóiroda

A Magyar Polgári Párt Maros Megyei Szervezete tisztújító közgyűlést tartott. A Maros Megyei Szervezet új elnökének a küldöttek Csonta Ferencet, makfalvi önkormányzati képviselőt választották. A szervezet alelnökeként Vass Imrének, Makfalva polgármesterének szavaztak bizalmat.

Elnökségi tagok a testület döntése alapján Ambrus Jenő, Biró József-Attila és Szabadi Béla lesznek. A tisztújító közgyűlés sikeres munkálataihoz Balavásár, Csíkfalva, Makfalva, Nyárádmagyarós és Nyárádszereda helyi szervezeteinek küldöttei járultak hozzá.

Marosvásárhely, 2020. március 1.

Nyilatkozat

Mi, a Magyar Polgári Párt polgármestereinek közössége, felháborodva olvastuk a híreket Molnár Tibor szentegyházi városvezető mandátumának felfüggesztéséről. 

Molnár Tibor kiváló munkát végez polgármesterként, építi és fejleszti Szentegyházát.

És mégis: az MPP egyik legsikeresebb városvezetőjét a megyei prefektus azért függesztette fel, mert korábban egy helyi iskolai közösséget, szülőket és diákokat segített vezetőtanácsi tagságával. Mi több, a törvény szerint ez a vélt összeférhetetlenség már évekkel korábban elévült.

Miközben szolgáljuk a közösségeinket, jól látjuk, hogy az emberek megvetik a pártok civakodásait. Ezért is elszomorító, hogy a Molnár Tibor elleni eljárás nem egyszerűen román állami túlkapás. A feljelentés első sorában az RMDSZ helyi tanácsosainak neveit olvassuk. Olyan helyi tanácsosokat, akik aktívan részt vállaltak Szentegyháza elsorvasztásában. Tudták, hogy a közösség bizalmára többet nem számíthatnak, ezért félnek a valós megmérettetéstől.

Követeljük Molnár Tibor ügyének méltányos és jog szerinti elbírálását!

30 év megalkuvó kisebbségi érdekvédelem után, még mindig elkeserítő kettős mércével kezelnek minket a román hatóságok. Az elévülésre vonatkozó törvényt Nagybányától Nagyszebenig az elmúlt évben több esetben is megfelelően alkalmazták. Molnár Tibor esetében a törvényszék ezt egyelőre nem hajlandó figyelembe venni.

Molnárt Tibor és a helyi csapata, a nemzeti oldalt összefogva nyerte el az MPP és Néppárt szövetségében a választók bizalmát. Molnár Tibor nem csak beszélt a munkáról, hanem eredményeket ért el. Megmutatta, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség nem csak választási eredményeket tud majd elérni, hanem hogy az összefogás erőt is ad megválasztott képviselőinknek feladataik teljesítéséhez.

Arra kérünk, Tibor, állj ki a jogfosztás ellen és fellebbezz! Követeljük: el a kezekkel a magyar közösségről, hagyják végre abba a sikeres munkát végző elöljáróink meghurcolását!

Bízunk benne, hogy sem a szentegyházi, sem az erdélyi magyar választók nem fogják tűrni a megfélemlítést és a választási verseny szétverését. Felkérünk minden jóérzésű polgárt és közszereplőt, álljon ki Molnár Tibor és a jogállam mellett!

Szentegyháza, 2020. március 1-jén

Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere

Benedek László, Kápolnásfalu polgármestere

Cseh József, Gelence polgármestere

Egyed József, Gyergyújfalu polgármestere

Márton Zsuzsanna, Egri polgármestere

Mosdóczi Vilmos, Kaplony polgármestere

Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere

Péter Lukács, Csíkcsicsó polgármestere

Schwarzkopf János, Csomaköz polgármestere

Tar Miklós, Mezőterem polgármestere

Vass Imre, Makfalva polgármestere

A Magyar Polgári Párt megdöbbenve veszi tudomásul Molnár Tibor, a jogellenesen felfüggesztett szentegyházi polgármester esetében a Hargita Megyei Törvényszék február 26-ai helybenhagyó döntését. A törvényszék elutasítja az elöljáró fellebbezését. Molnár Tibort tehát megakadályozzák, hogy tovább dolgozzon a szentegyházi emberekért illetve a városért. Újra bebizonyosodik: a román állami intézmények kettős mércét alkalmaznak a magyar közösség és elöljáróink ellen.

Felháborítónak találjuk:

  1. a Hargita Megyei Törvényszék nem alkalmazza a hatályos 54/2019-es jogszabályt;
  2. harminc évvel a rendszerváltást követően is kaparósjegy-jogállamban élünk: Molnár Tibor még úgy sem folytathatja munkáját, hogy más elöljárók kapcsán már több jogilag megfelelő precedens döntés is történt.

A Hargita megyei prefektus az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) megállapítása nyomán határozott 2020. januárban a felfüggesztésről. Az ANI összeférhetetlenségnek találta, hogy Molnár a Tamási Áron Iskolánál töltött be vezetőtanácsi tagságot egy korábbi alpolgármesteri mandátuma során, 2011–2014 között.

A tavaly májusban módosított törvény ugyanakkor egyértelműen kimondja, hogy egy bizonyos mandátum alatt megállapított összeférhetetlenség már nem hat ki a következő megbízatásra, illetve hogy három év az elévülési idő. Néhány korábbi eset az 54-es törvény alkalmazására:

  • Astrid Fodor, Nagyszeben polgármestere 2019 augusztusában fellebbezett sikeresen a Szeben Megyei Prefektúra felfüggesztő határozata ellen. Az ellene felhozott állítólagos összeférhetetlenségi eset egy korábbi, 2012–2014 közötti mandátuma során történt, amikor még a város alpolgármestere volt.
  • Maria Precup, Szászrégen polgármestere ugyancsak 2019 augusztusában fellebbezett sikeresen a Maros Megyei Prefektúra határozata ellen. A prefektus itt is felfüggesztést rendelt el, ugyancsak törvényellenesen: Precup vélt összeférhetetlenségi esete is a megelőző mandátumára esik.
  • Két másik esetben a Máramaros megyei prefektus törvények melletti karakán kiállása nyomán még csak fel sem függesztették az érintett elöljárókat. 2019 szeptemberében Vida Noémi, Nagybánya alpolgármestere illetve Gheorghe Stan, Szaplonca polgármestere kapcsán az elévülésre egyaránt tekintettel volt a törvények őrének tartott prefektusi hivatal.

Elkeserítő kettős mérce, hogy a világos jogszabály alkalmazása helyett közigazgatási kő-papír-olló játékot játszanak a helyi közösség sorsával. Értetlenkedve kérdezzük: néhány hónappal az önkormányzati választások előtt kinek lehet az érdeke a székely elöljárókat üldözni? Kik akarják az Erdélyi Magyar Szövetség polgármestereit éppen most ellehetetleníteni?

Határozottan cáfoljuk az országos sajtó egy részének azt a vélekedését, miszerint a Magyar Polgári Párt szakadna. Tény, hogy több MPP-tag, aki nem ért egyet a nemzeti oldal megerősítésével és az Erdélyi Magyar Szövetség építésével, az elmúlt napokban kilépett. Céljuk, hogy más pártok listáján induljanak a közelgő helyhatósági választásokon. Távozásukat a Magyar Polgári Párt elnöksége tudomásul vette.

A kilépések sorát, továbbra is a Biró Zsolt polgári párti elnöksége alatt beférkőzött, RMDSZ-hez közeli politikusok elkeseredett próbálkozásának tekintjük. Így akarják lerombolni az Erdélyi Magyar Néppárttal kötött új magyar egységet.

Az elmúlt napok összehangolt kilépési nyilatkozatai alatt felsorolt területi szervezetek egy része már jelezte az elnökség részére: visszaéltek a neveikkel, valótlanság, miszerint távoznának. Néhány szervezet, amelynek a megszűnését most jelentették be, a korábbi elnökség felületes munkája nyomán, évek óta nem is működött. Némelyek soha nem is léteztek.

Az MPP tagságának a döntő többsége továbbra is kitart a nemzeti irányvonal mellett, amelyet a közös döntés nyomán meghatározott a párt Országos Tanácsa. Az Erdélyi Magyar Szövetségen belül céltudatosan készülünk a választásokra.

A Magyar Polgári Párt Országos Elnöksége tudomásul veszi Berki Ferenc Maros megyei elnök pártból való kilépését.

Bár a kilépés pillanatáig a közös munkára törekedtünk, a döntése várható volt. Berki az Erdélyi Magyar Szövetség januári megalapítása óta kilépésre biztatja társait és álhíreket terjeszt, amelyben a Fidesszel fenntartott stratégiai kapcsolatunkat is megkérdőjelezi. Úgy gondoljuk, Berki a kilépésbe menekült a viselkedése miatt esedékes fegyelmi eljárás elől, amelyről a működési szabályzatunk rendelkezik.

Az Erdélyi Magyar Szövetség megyei egyeztető tanácsait a tagpártok küldöttei már 12 megyében sikeresen megalapították és működtetik. Berki Ferencet bár bizakodva delegáltuk a tizenharmadik, Maros megyei testületbe, pozícióvesztése miatti vélt félelme egyedül itt nehezítette el a választásokra való felkészülést.

Berki a kilépéséről tájékoztató közleményében sajnálatos módon visszaélhetett egy szűk tagság nevével. Ugyanis, írott felmondást eddig a pillanatig nem kaptunk. Tárgyalunk velük, higgadtságra és mérlegelésre szólítjuk őket. Eddigi munkájukat elismerve, baráti kezet nyújtunk. Várjuk őket, hogy vegyenek részt az Erdélyi Magyar Néppárttal meghirdetett új magyar egység építésében. Várjuk őket, hogy ápoljuk közösen a magyar kormánnyal kiépített szoros együttműködésünket.

A továbbiakban Vass Imre, a Maros megyei szervezet alelnöke, a párt alapszabályzatával összhangban, összehívja a tisztújító közgyűlést.

a Magyar Polgári Párt Országos Elnöksége nevében,
Mezei János, elnök

Mi, az Erdélyi Magyar Szövetség Maros megyei tagjai örömmel látjuk az Erdély-szerte épülő új magyar egységet. A szövetség 12 másik megyében hozott létre a polgári pártra és az Erdélyi Magyar Néppártra épülő egyeztető tanácsokat. Bizakodunk, hiszen a tagok együttesen mindenhol a korábbi bajok fölé nőttek, és fontosabbnak tartják az új magyar egységet vélt önös politikai érdekeiknél.

Elképedve tapasztaljuk, hogy mindeközben Berki Ferenc, a Magyar Polgári Párt Maros megyei elnöke rendszeresen kirívó stílusban támadja saját párttársait és az összefogást. Érthetetlen, hogy Berki szembefordul a januári közös pártkongresszus döntéseivel, ezáltal hűtlen az erdélyi jobboldali választópolgárokhoz, és hűtlen az Erdélyi Magyar Szövetséghez is.

Csak feltételezni tudjuk, hogy Berki Ferenc funkcióját félti, és korábbi bukott párttársai, az összefogás gáncsolói mozgatják. Mi, a megyei tagok többségének szószólójaként, szeretnénk, ha Maros megye is felzárkózhatna az összefogáshoz. Végre kívánjuk hajtani a közös januári kongresszusának döntéseit. Az erdélyi szavazók érdekeit szem előtt tartva, egységben szeretnénk készülni az önkormányzati választásokra.

Kátai Attila, a Magyar Polgári Párt országos alelnöke

Biró József-Attila, Maros megyei önkormányzati képviselő

Vass Imre, Makfalva polgármestere, a Magyar Polgári Párt Maros Megyei Szervezetének alelnöke

Az Erdélyi Magyar Szövetség pártjainak vezetői közösen vettek részt a Székelykeresztúrért Konferencián. Mezei János MPP-elnök és Csomortányi István EMNP-elnök hétvégén együtt hangsúlyozták az önkormányzati választásokra való közös felkészülés fontosságát illetve biztatták a helyi Változás Székelykeresztúr egyesület fiatal tagjait. Az MPP és a Néppárt azért csatlakozott egymáshoz, hogy összeadja a tudását. A polgáriak 14 polgármester tapasztalatát tudják maradéktalanul átadni, mert közösségként egy csapathoz tartoznak – hangsúlyozta Mezei.

Szekelykereszturert konferencia 02

A polgári vezető a keresztúri közönség előtt beszélt az elmúlt évek megpróbáltatásairól is. „Az ember, amikor megszületik az első gyereke, elkezd sokkal felelősségteljesebben gondolkodni. Én is azt éreztem, hogy nem pazarolhatom el magamra az időmet és energiámat, hanem a közösségnek is kell adnom belőle” – indított Mezei. „Minderre sokszor nehéz igent mondani. Például Gyergyószentmiklóson, amikor polgármesternek indultam, látva az elődeim húszéves semmittevését. Az emberek fáztak, nem volt fűtés a tömbházakban, folyamatosan elégedetlenséggel, panaszokkal találkoztam. Bár kilátástalannak tűnt, igent mondtam. Az egyenes út, amit választottam, a cellaajtóig vezetett, de a gondviselés segített abban, hogy kiderüljön az igazság és a cellaajtó nélkülem csukódjon is be” – vélekedett a vezető.

Hozzátette: a gondviselés segítette abban is, hogy ismét vállaljon, és ne a megfélemlítés, hanem a hajtóerő legyen úrrá rajta. Később ezért mondott igent társai felkérésére és jelentkezett be a polgári párti elnökségért.

Székelykeresztúrért konferencia 02

Csomortányi István a közelgő önkormányzati választásokról értekezve felhívta a figyelmet, az erdélyi magyar közösség a 90-es évektől számítva az egyharmadával csökkent, a magyarlakta megyék rendelkeznek a legrosszabb fizetésekkel az országban. Mindeközben a kormányban résztvevő pártoktól „ömlik a sikerpropaganda, hogy minden épül, minden szépül. Hogy mennyire jól jártunk. Hát, igen, egyesek jól jártak” – összegzett keserűen Csomortányi.

A gyergyóditrói események ismét rávilágítottak arra a sajnálatos tényre, hogy a román politikai elit, valamint a román nyelvű média jelentős része az erdélyi magyar közösséggel szemben egyértelmű és folyamatos kettős mércét alkalmaz. A román sajtótermékekből napok óta egyéb sem folyik, mint a Srí Lanka-iak körüli hírverés ürügyével a magyarság lejáratására, intoleráns közösségként való bemutatására gyártott csúsztatásokkal és hamis állításokkal felerősített uszítás és gyűlöletkeltés.

Meggyőződésünk, hogy a Ditróban kialakult helyzet a lakosság és a vállalkozó közötti belső feszültség következménye és a közösség elmúlt 100 évben – de főként a rendszerváltás óta eltelt időszakban – a román állammal kapcsolatban szerzett negatív tapasztalatainak az eredménye, és semmi esetre sem a zajló magyarellenes kampányban szajkózott idegenellenességé és intoleranciáé. Épp ezért visszautasítjuk az erdélyi magyarság lejártatásának céljával zajló országos román médiakampány valamennyi vádját. A kettős beszéd alkalmazásának iskolapéldáját láthatjuk, hiszen éppen közösségünk az elszenvedője a száz éve töretlen román állami asszimilációs törekvéseknek, valamint az ezzel járó folyamatos és hátrányos megkülönböztetésnek, jogfosztásnak.

Emlékeztetünk: csak az elmúlt néhány napban számos egyértelműen magyarellenes megnyilatkozás látott napvilágot. Lia Olguța Vasilescu, a PSD magyargyűlölő politikusa, Craiova-i városfejlesztések kapcsán nyilatkozta: azt szeretné, ha a helyi vállalkozók döntő többségben helyi munkaerőt alkalmaznának, hiszen nem kívánatos, hogy a várost magyarul beszélő munkások lepjék el. Traian Băsescu, volt államelnök, jelenleg európai parlamenti képviselő pedig az erdélyi magyarokat nemes egyszerűséggel „komplexusos” közösségnek nevezte, olyanoknak, akik nem képesek elviselni más etnikumú személyeket környezetükben. Ezek mellett szintén botrányos és égbekiáltó igazságtalanság, hogy miközben, példának okáért, az úzvölgyi magyarverés és temetőgyalázás kapcsán a román állami hatóságok megtagadják a felelősségre vonást, Gyergyóditróban már több hatóság – ezek között az ügyészség is – hivatalból indított eljárást és nyomozást.

 

Asztalos Csabának távoznia kell az Országos Diszkriminációellenes Tanács éléről

Mindezek fényében különösen érthetetlennek és károsnak tartjuk az Országos Diszkriminációellenes Tanács által hivatalból kezdeményezett eljárását, hiszen azzal a magyar közösség megítélését csak tovább rontja. Ehhez képest Asztalos Csabának, a testület elnökének – bravúros módon – a magyar kormányt is sikerült az ügybe belerángatnia azzal, hogy a román sajtóban többször is kijelentette, a gyergyóditrói lakosság vélt idegenellenességének oka a magyar kormány illegális migrációval kapcsolatos kommunikációja. Olyan körülmények között, amikor a brüsszeli fórumokon folyamatosan támadják Magyarországot, amiért vezetői a keresztény Európa jól felfogott érdekeit védik, megítélésünk szerint ez nem egyéb, mint nemzetárulás. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy Asztalos Csaba sem Lia Olguța Vasilescu, sem pedig Traian Băsescu megnyilvánulásai után nem érezte szükségét annak, hogy hivatalból eljárást indítson, ugyanakkor az állami szintre emelkedett magyarellenességet sem tartotta fontosnak megemlíteni a román sajtóban. Következésképpen elvárjuk, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke a lehető legrövidebb időn belül távozzon tisztségéből!

 

Szégyentletes, hogy egyes magyar politikusok is a ditróiakra támadtak

 

Szintén elfogadhatatlan, hogy miközben a székelység ellen zajló lejárató kampány kapcsán közösségünk védelme lett volna feladatuk, az RMDSZ szóvivője, Hegedűs Csilla, ahogyan pártjának két európai parlamenti képviselője, Winkler Gyula és Vincze Lóránt is a román sajtóban szajkózott uszítástól és idegenellenessétől tartották fontosnak elhatárolódni.

Ugyanakkor az elmúlt száz esztendőben gyakorlattá vált, hogy akár az objektivitás, vagy a megfelelési kényszer okán, amennyiben magyar közéleti szereplő saját közösségére nézve akár csak részlegesen is elmarasztaló nyilatkozatot tett, azt a trianoni utódállamok politikusai sokszorosan használták fel ellenünk, miközben a viszonosság és a valóság jegyében soha egyetlen önkritikus nyilatkozat részükről nem hangzott el. Épp ezért tartjuk érthetetlennek Kelemen Hunor azon nyilatkozatát, melyekben a gyergyóditrói közösség egy részét felelősként jelöli meg a történtek miatt. Véleményünk szerint egy magyar politikus feladata, hogy minden körülmények között saját közösségét védje. A téma kapcsán véleményt formáló Markó Béla szintén a ditróiak egy részét okolja a kialakult helyzetért, ugyanakkor Magyarország részéről ijesztegetésnek, politikai sci-finek nevezi a migránsproblémát.


Beszédes és jellemző továbbá, hogy míg a gyergyóditrói lakosok falugyűlés keretében igyekezték orvosolni a kialakult helyzetet, addig – az egyébként mindenhol kényszeresen jelenlévő és a reflektorfényt kereső – Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács RMDSZ-es elnöke, fontosabbnak látta, hogy egy másik község disznótoros fesztiválján szerepeljen.

Végezetül egyértelművé tesszük: az Erdélyi Magyar Szövetség legfőbb célja, hogy olyan választott vezetőink legyenek, akik megalkuvás, a bukaresti politikusoknak való megfelelési kényszer és gyávaság nélkül képviselik a magyar emberek érdekeit.


Az Erdélyi Magyar Szövetség nevében,

Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke
és
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke


Molnár Tibor, Szentegyháza polgármestere, közösségi oldalán tette közzé a település főjegyzőjének közleményét, melyből kiderül: Hargita megye prefektusa felfüggesztette a város elöljáróját tisztségéből, egy 2014-es összeférhetetlenségi ügyre hivatkozva. Mint ismeretes, a polgármester 2011 és 2014 között, alpolgármesteri működése alatt, azzal egyidőben a Tamási Áron Általános Iskola vezetőtanácsi tagja is volt, s e két betöltött tisztsége miatt jöhetett létre az akkori, úgynevezett összeférhetetlenség.

Mindenekelőtt fontosnak tartjuk leszögezni: a 2014 óta módosult és jelenleg is hatályos törvények értelmében Molnár Tibor ügye mára már elévültnek tekinthető, egy előző mandátum során megállapított összeférhetetlenség pedig nem hat ki egy újabb (jelenlegi) mandátumra. Ennek megfelelően Molnár Tibor felfüggesztését nem tudjuk másnak tekinteni, mint ami: egy magyar elöljáró elleni újabb nyílt és brutális támadásnak.

Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a korábbi években megkezdődött, államilag segített magyarellenes lépések sorozata folytatódik, ugyanakkor egyértelművé kell tennünk, hogy semmilyen megfélemlítési kísérletnek nem fogunk engedni, s célunkat, hogy az új magyar egység megteremtésével erősebb közösségeket és hatékonyabb magyar képviseletet hozzunk létre, a bukaresti főhatalom ellenében is elérjük!

Épp ezért kiállunk Molnár Tibor mellett, s minden rendelkezésünkre álló eszközzel azon leszünk, hogy igazát jogi úton is bizonyítani tudja. Meggyőződésünk, hogy ezen újabb magyarellenes esetet – a közelgő önkormányzati választásokra való tekintettel – jelzésértékűnek is szánták, s ezzel együtt le kell szögeznünk: mindennemű megfélemlítési kísérlet csak újra és újra megerősíti hitünket abban, hogy az egységes erdélyi magyar nemzeti oldal gondolata és gyakorlata az egyetlen valós önvédelmi lehetőség.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a Molnár Tibor polgármester mandátumának felfüggesztésére vonatkozó prefektusi döntés, egy olyan 2014-es feljelentés következménye, melyet a nyilvánvaló politikai leszámolás szándékával egy, az akkori RMDSZ-frakcióban tevékenykedő tanácsos és társai láttak el kézjegyükkel. Az Erdélyi Magyar Szövetség vezetőiként számunkra felfoghatatlan, hogy magukat magyarnak valló politikusok, ártó szándékkal, pillanatnyi politikai haszonlesésből feljelentést tesznek településünk egy ártatlan, köztiszteletnek örvendő magyar elöljárójával szemben.


Végezetül arról biztosítjuk a román állami segédlettel, a korábbi RMDSZ-es polgármester érdekei szerint, kollégáinak kezdeményezésre indított eljárás tetteseit, hogy Molnár Tibor polgármester mögött felkészült, elkötelezett és erős csapat áll, mely minden körülmények között biztosítani fogja Szentegyháza elmúlt években elindult fejlődésének folyamatosságát.

Az Erdélyi Magyar Szövetség nevében,

Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke

 

Csíkszeredában tartotta Országos Küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Néppárt és Országos Tanácsát a Magyar Polgári Párt. A két politikai szervezet legfőbb döntéshozó fórumai külön-külön is elsöprő többséggel fogadták el a két párt politikai szövetségének létrehozását, mely az Erdélyi Magyar Szövetség néven szerepel a továbbiakban, valamint a Néppárt és az MPP fúzióját. A küldöttgyűlések határozatait az együttes ülés résztvevői szintén egyértelmű és kimagasló többséggel támogatták, és szavazataikkal megerősítették.

„Öt évvel ezelőtt, ezen a napon koholtak vádat ellenem, és akadályoztak meg abban, hogy az önrendelkezés elkötelezettségében végezhessem a munkám. Az eltántorítás manővere természetesen nem az én kudarcom, hiszen azóta, még felelősségteljesebb feladatot vállaltam, hanem azoké, akik azt remélik, hogy az erdélyi magyarságot egy hangzatos nevű, de valójában megvezetett táborban kell tartani, ahol már fel sem merül az önrendelkezés jogos jussa, a 100 éves ország születésekor tett 100 éves ígéretek betartása” – kezdte beszédét Mezei János a két szervezet együttes ülésén. „Mi, akik itt vagyunk, ezt az utat nem kívánjuk járni, mert ennek az útnak a kilométer köveiről már rég lekopott a három évtizede megálmodott cél, ráadásul a megsokasodott útelágazások a kivándorlás tényszerű autópályáivá szélesedtek. Hála Istennek, hogy vagyunk még olyanok, akiknek ez fáj, és akiket ez a fájdalom arra sarkall, hogy az említett elágazásokra a hazavezető utat ráépítsük” – mondta a politikus, majd a „nemzetben gondolkodó” politikai erők összefogásának szükségszerűségéről beszélt. „Aki ma Erdélyben politizál, tudja, hogy már rég nem szabadságharcot vívunk, hanem élet-halál küzdelmet folytatunk. Egy újabb vesztes csata, félő, hogy végzetes lenne, s a jobboldalnak csak az összefogás lehet a hatékony fegyvere. A történelmi fordulópontok mindig a felismerések utáni helyes döntések és az azt követő cselekvések elszántságán múltak. Merjük felvállalni érzéseinket, identitásunkat és vegyük kezünkbe sorsunkat” – zárta beszédét Mezei János.

„A trianoni békediktátum századik éve, valamint a tény, hogy idén harminc éves a kommunizmus utáni erdélyi magyar érdekképviselet, számvetésre ad okot és lehetőséget. Harminc évvel ezelőtt bíztunk a demokráciában, reméltük, hogy elvett javainkat és jogainkat visszakapjuk, együtt követeltük az autonómiát, a Bolyai Egyetem visszaállítását, a kisebbségi jogok kiteljesítését. Ehhez képest mi történt? Rendszeresekké váltak a jogsértések, a neptuni paktum és az eredmény nélküli kormányra lépések pedig oda vezettek, hogy 2020-ban már csak egyetlen cél elérését támasztják elénk: az 5%-os bejutási küszöböt. Már nem beszélnek autonómiáról, magyar egyetemről és a számunkra oly fontos egyéb, nemzeti ügyekről. Itt az ideje, hogy kimondjuk: mi nem erre vagyunk hivatottak, s megmaradásunk érdekében többet érdemlünk” – kezdte beszédét Csomortányi István. A politikus elmondta: a Néppárt és a Magyar Polgári Párt sorsa döntően mindig közös volt, mára pedig, amikor a forradalomtól eltelt harminc évben az erdélyi magyarság lélekszáma egyharmadával csökkent, az együttműködés szükségszerűsége nem csak kényszer, hanem az egyetlen út. „A Néppártot és az MPP-t olyan elnökségek vezetik, akik félre tudták tenni a szervezeti és a személyes érdekeket. Célunk egy olyan alternatíva megalkotása, mely segítségével az előttünk álló választásokon mindazok, akik változást akarnak, a legjobb eséllyel indulhatnak a megmérettetéseken. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni: mi nem szeretnénk versenyben élni testvéreinkkel, hanem a közös, erdélyi, magyar nemzeti érdekért szeretnénk dolgozni. A Néppárt és az MPP ma letette az új magyar egység alapjait. Ez rákényszerítheti azokat is a helyes útra, akik magánérdekeik miatt másfelé próbálták meg eddig vezetni közösségünket. Jól tudjuk, hogy nem lesz egyszerű az előttünk álló néhány hónap és szervezeteink összehangolása, épp ezért türelemre és kitartó munkára van szükségünk, de mindannyian bízunk a sikerben, s kezet nyújtva egymásnak tervezzük a közös és élhető jövőt” – zárta beszédét Csomortányi István.

Az együttes ülést levélben köszöntötte Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A politikus úgy vélte: a fúzió kinyilvánítása az új erdélyi magyar egység fontos lépcsőfoka. Szimbolikus értékűnek találta, hogy az autonómiapárti erdélyi magyar politikai szervezetek egyesítik az erőiket, s örömét fejezte ki azért, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség megegyezésre törekszik az RMDSZ-szel.

A pártok határoztak arról, hogy az egyesült párt bejegyzési procedúráját az önkormányzati választások után indítják el, a választásokon pedig az Erdélyi Magyar Szövetség név alatt indulnak. A két párt politikai szövetségéről szerződést kötöttek, mely paritásos döntéshozást ír elő. A két párt elnöke a politikai szövetség társelnökei lesznek.

(Közlemény)

    

8. oldal / 13