Sajtó
Sajtóiroda

Sajtóiroda

A csíkszentdomokosi Községháza felirat eltávolítása tárgyában folytatott perben elfogadhatatlannak tartja a Marosvásárhelyi Ítélőtábla döntését Binder Levente, a Magyar Polgári Párt csíkszentdomokosi szervezetének elnöke, helyi tanácsos. Úgy értékeli, ebben az ügyben is kettős mércét alkalmazott a román igazságszolgáltatás. Binder ugyanis választott képviselőként, 250 személy írásba adott támogatásával akart beavatkozni a perbe tavaly, az ítélőtábla viszont ezt elutasította, így nem biztosított lehetőséget számára, hogy elmondhassa érveit. Tették ezt egy olyan perben, amiben a felperes a bukaresti Méltóságért Európában Polgári Egyesület.

„Nem magánszemélyként, hanem közösségem választott képviselőjeként, illetve a Magyar Polgári Párt képviselőjeként akartam beszállni a perbe. Ellenben a bíróság úgy ítélte meg, hogy a bukaresti bejegyzésű egyesületnek fűződik személyes érdeke ahhoz, hogy panaszt tegyen egy székelyföldi településen észlelt magyar felirat miatt, viszont nekem, mint domokosi önkormányzati képviselőnek ilyen érdekem nincs, nem képviselhetem közösségem álláspontját a bíróságon” – mutat rá Binder Levente. Ráadásul ezt a jogsértő elutasítást a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta, ezért úgy zajlott le a Községháza felirat eltávolítását célzó ügy tárgyalása, hogy a helyi közösség érdekeit védeni szándékozó önkormányzati képviselő jelen sem lehetett, nem fejthette ki álláspontját.

Binde Levente kijelentette, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul jogorvoslatért. A folyamat elindításának tárgyában már egyeztetett a Székely Figyelő Alapítvány képviselőjével, aki segítségéről biztosította.

 

Gyergyószentmiklós, 2020. január 13.

Tizenkét éves törlesztéssel 50 millió lej banki hitel felvételét irányozta elő Hargita Megye Tanácsának elnöke, a kölcsönről sürgősségi ülésen kellett volna döntést hozzon kedden a megyei tanácstestület. A Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselői nem értettek egyet a megye gazdaságát súlyosan befolyásoló lépéssel, sőt, az RMDSZ-es tanácsosok közül is többen tartózkodtak a szavazásnál, így egyelőre nem született döntés a kérdésben – számolt be a sajtónak szerdán Mezei János MPP-s tanácsos. Kifejtette, a hitelfelvétel indokolatlan, hisz megnyert pályázatok előfinanszírozására fordítanák, azaz a kölcsön célja nem több, minthogy felgyorsítsa az amúgy finanszírozást nyert projektek kivitelezését. Mezei szerint ez nem más, mint kampányfogás.

„Mandátuma végéhez közeledve Borboly Csaba nem igazán tud felmutatni komoly megvalósításokat. Most hatalmas banki kölcsönnel rövid idő alatt szeretne eredményeket felmutatni. Hargita megye nincs olyan gazdasági helyzetben, hogy költségvetését hosszú évekre megterheljük azért, hogy a megye vezetője ellensúlyozhassa négy éves semmittevését. Egy felelős vezető csak addig »játsszon« a pénzzel, amíg vezetői megbízása tart. Utódjaira ne hagyjon adósságot” – fogalmazott Mezei János. Hozzátette, felháborító, hogy egy ilyen kérdésben sürgősségi tanácsülést hív össze a megyei elnök, ugyanakkor nevetségesnek tartja a keddi ülésen a szavazás lefolytatását, ugyanis hosszú percekig állt a szavazás azért, hogy a hiányzó RMDSZ-es képviselők közül néhányat még behívhassanak az ülésre.

„Végül az RMDSZ-frakcióban is voltak, akik tartózkodtak a szavazáskor. Mindenképpen üdvözlendő, hogy vannak tanácsos kollégák, akik nem pártkatonákként viselkednek, hanem a józan észre hallgatva felelősen döntöttek” – mondta Mezei. A sajtón keresztül nyilvánosan is arra kéri Borboly Csabát, hogy ne erőltesse a hitel felvételét, ne tegyen olyan lépéseket, amelyek hosszú távon megpecsételnék Hargita megye gazdasági lehetőségeit.

 

Gyergyószentmiklós, 2019. december 11.

 

„Üdvözlendő, hogy végre színt vallottak azok az emberek, akik az elmúlt időszakban szervezetünk bomlasztására tettek kísérleteket” – reagált Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke arra a keddi bejelentésre, miszerint a párt belső ellenzéke új mozgalmat hozott létre.

Gyergyószentmiklóson tartott sajtótájékoztatóján Mezei János úgy fogalmazott, az Erdélyi Polgári Mozgalom néven létrehozott tömörülés tagjai – annak ellenére, hogy állításuk szerint támogatják az erdélyi magyar politikai jobboldal összefogását – tulajdonképpen ellenlábasai ennek a törekvésnek. „Egy éve történt elnökké választásom óta azon dolgozunk, hogy a Magyar Polgári Pártot visszatereljük arra az útra, amelyet megalakulásakor jelöltünk ki. Az elmúlt hónapokban az erdélyi nemzeti oldal összefogásáért tettünk lépéseket – az Erdélyi Magyar Néppárttal való egyesülés megvalósításának lehetőségeiről, módszertanáról zajlanak az egyeztetések szervezeteink vezetőségei között. Nyilvánvaló, hogy a fúzióval egyesek elesnek majd jelenlegi politikai pozíciójuktól, és ezt képtelenek elfogadni, így hát bojkottálni próbálják a törekvésünket. Szánalmas és végtelenül sajnálatos, hogy az akadályozók számára fontosabbak az egyéni érdekek a nemzeti érdekeknél” – mondta a pártelnök. Ellentmondásokra, valótlanságokra is rámutatott az Erdélyi Polgári Mozgalom tagjainak keddi nyilatkozataiból. A közvélemény és a sajtó félrevezetéseként értékeli az állítást, miszerint az MPP-n belül szabálytalanságok történtek volna, hisz „ha valóban így mennének a dolgok, az ellenzékiek nem csak fenyegetőznének, hanem már rég az igazságszolgáltatáshoz fordultak volna”.

Mezei János félreveztesnek tartja továbbá, hogy azok, akik jól megélnek az MPP által szerzett funkcióikból, azt hirdetik magukról, hogy nem önös érdekekből tevékenykednek. „Azért ellenzik az összefogást a néppárttal, mert akkor elveszítenék summás fizetésüket. Ha ez nem így lenne, a pártból kizárt Biró Zsolt például már visszaadta volna az MPP-nek köszönhető parlamenti mandátumát” – mondta.

A sajtótájékoztatón jelen lévő Sorbán Attila Örs, az MPP ügyvezető elnöke rámutatott: az Erdélyi Polgári Mozgalom tagjait bemutató fényképen mindössze nyolc személy látható, csupán néhányan azok közül, akik nemrégiben nyilvánosan kérték Mezei János pártelnök lemondását. „Nagyon úgy tűnik, hogy kifulladt a belső ellenzék, mert még azt a 19 embert sem sikerült összegyűjteniük, akik aláírtak a »Mondjon le!« mellett. A mozgalom egy elkeseredett próbálkozás, mivel az indítványozóinak nincs támogatottságuk sem az MPP-n belül, sem pedig a párton kívül” – fogalmazott Sorbán Örs.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a Magyar Polgári Párt a továbbiakban is az erdélyi nemzeti oldal „összezárását” tartja a járható útnak. Amint már korábban is nyilvánosságra hozták, ezt a törekvést jövő év január 18-án kongresszus elé terjeszti mind az MPP, mind pedig az EMNP. Az ügyben a két szervezet legfelsőbb döntéshozó szervei hoznak végleges határozatot.



Gyergyószentmiklós, 2019. december 04.

Székházat nyitott Szatmárnémetiben a Magyar Polgári Párt (MPP). A Nicolae Golescu utca 12. szám alatti irodában egyelőre a szerdai napokon 12-16 óra között, januártól pedig naponta tartanak ügyfélfogadást – hangzott el a mai székházavatón.

Az iroda szükségességéről és jelentőségéről szólva, az avatóünnepségen felszólaló Tar Miklós, az MPP Szatmár megyei szervezetének elnöke kiemelte, egyrészt a párt megyei tisztségviselőinek munkája válhat hatékonyabbá azáltal, hogy biztosított lett egy helyiség, ahol rendezett körülmények között összehangolhatják tevékenységüket, másrészt a szatmári magyaroknak nyújthat támaszt az új iroda, hisz működtetésének egyik fő célja, hogy segítségére legyen a magyar közösségnek.

A székházavatón jelenlévő Mezei János országos elnök hozzászólásában kiemelte, a Magyar Polgári Párt számára fontos, hogy megismerje az erdélyi magyarság gondjait és ezekre megoldást találjon. Az irodahálózat bővítésével azt kívánják elérni, hogy a polgárok számára széles körben biztosítsanak lehetőséget arra, hogy személyesen oszthassák meg meglátásaikat, javaslataikat a politikában részt vállaló személyekkel.

„Nem adjuk fel a küzdelmet! Bízunk a szebb jövőben, amit csakis a közösség valós igényének ismeretével érhetünk el. Ezért arra kérem a Szatmár megyei magyar embereket, hogy ismertessék velünk gondjaikat, panaszaikat, észrevételeiket. Használják ki a Magyar Polgári Párt új irodája által nyújtott lehetőségeket, és bizalommal forduljanak tisztségviselőinkhez! Haladjunk együtt azon az úton, amely nemzetünk békés, biztonságos jövője felé vezet!” – fogalmazott Mezei János.


Szatmárnémeti, 2019. december 2.

Kolozsvári sajtótájékoztató keretében jelentette be Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke és Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, hogy elindítják a két szervezet közötti fúzió folyamatát, azt megelőzően pedig politikai szövetséget kötnek, és ebben a formában indulnak a jövő évi önkormányzati választáson.

Csomortányi István elmondta: a két szervezet között egy éve zajlik a közeledés, amelynek kezdeményezői az idei év elején az EMNP volt elnöke, Szilágyi Zsolt és Mezei János voltak, majd a nyár folyamán további egyeztetések következtek. Ezek eredményeként a Néppárt és az MPP is kongresszust tart január 18-án, amelyeken határozathozatalra terjesztik elő a két párt politikai szövetségéről szóló döntést. Ezt követően – egy újabb lépésben – valósul majd meg a két párt fúziója. 

 Mezei János az EMNP és az MPP viszonya kapcsán elmondta: mindkét szervezetben olyan személyek tevékenykednek, akik az erdélyi magyar közösség legégetőbb problémáira keresik a megoldást. „Elérkeztünk egy olyan pillanathoz, amikor a bölcsesség és az alázat felülkerekedett a vitákon, s így vissza tudunk térni arra a közös útra, amelyen a kezdetekkor elindultunk” – mondta Mezei. A sajtótájékoztatón elhangzott: a pártfúzió célja az erdélyi nemzeti oldal egyesítése.

Csomortányi István hangsúlyozta, az etnikai szavazás alapvető értékünk, melyet azonban három irányból is veszély fenyeget: a magyarországi ellenzék román pártok mellett kampányol, a román pártok az erdélyi magyarok szavazataiért udvarolnak, a legnagyobb erdélyi magyar párt pedig politikai monopóliumra törekszik, ami szintén a magyar szavazói bázis csökkenését eredményezi. „Idén lesz harmincadik évfordulója a temesvári eseményeknek, és az akkor szerzett szabadságunk egyik legfontosabb eredménye az erdélyi magyar politikai pluralizmus. Ez nem csupán eredmény és érték, de a megoldása is annak, hogy országnyi méretű közösségünk politikai értelemben ne asszimilálódjon, közösségünk tagjai választás híján ne kényszerüljenek bennünket nem képviselő román pártokra szavazni. Szervezeteink a keresztény és konzervatív értékek mentén fogalmazzák meg céljaikat, a közös gondolkodás és munka kerete pedig a két párt fúziójából létrejövő új szervezet lesz. Ez az új egység irányába tett első lépés” – jelentette ki a Néppárt elnöke.

Csomortányi hozzátette: tisztázni fogják a két párt együttműködésének jogi részleteit. Ehhez kapcsolódva Mezei János „a magyar közösségen belüli rendszerváltásnak” nevezte a pártfúziót. „Harminc év után ismét rendszert váltunk, ugyanakkor számunkra nem a politikai pozíciók a fontosak, hanem az, hogy együtt nagyobb erőt tudjunk felmutatni és hatékonyabban tudjunk dolgozni” – mondta Mezei.


Kolozsvár, 2019. november 19.

A Magyar Polgári Pártot (MPP) Mezei János elnök képviselte a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) november 15-én, Budapesten tartott, 18. plenáris ülésén. Hozzászólásában a pártelnök beszámolt az MPP jelenlegi helyzetéről, rámutava, hogy az elnökké választása óta eltelt időszakban hangsúlyos munkát végeztek azért, hogy a szervezetet visszatérítsék az eredetileg kijelölt nemzeti útra. „Azért munkálkodunk, hogy fogyatkozóban lévő közösségünk visszakaphassa annak reményét, hogy élhető, békés és biztonságos szülőföldön, otthon maradva is kiszámítható a jövő” – emelte ki Mezei János. Mindez kizárólag Székelyföld autonómiájának kivívásával érhető el – tette hozzá, és kijelentette, hogy az MPP újra és újra a román parlament elé terjeszti az autonómiastatútumot.

A fiatalok szülőföldön maradásának szempontjából fontos, hogy megszűnjön a magyar diákokat hátrányosan megkülönböztető gyakorlat a tanügyi vizsgarendszerben – a diszkrimináció megszüntetését célzó törvénymódosító javaslatát is sikerre kívánja vinni a Magyar Polgári Párt – ismertette az elnök.

Nemzeti ügyekben az összefogás szükségességét hangsúlyozva, Mezei megerősítette az MPP korábbi álláspontját: a szervezet a jövőben is szövetségese kíván lenni minden olyan Kárpát-medencei magyar szervezetnek, amely a magyar érdeket tartja minden előtt. „Ezért különös figyelmet fordítunk az anyaország felhívásaira, és cselekvéseinket ennek érdekében próbáljuk alakítani, hogy ne kioltsuk, hanem segítői legyünk az Önök által indítványozott kezdeményezéseknek” – fogalmazott.

Beszámolt továbbá a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt közötti együttműködési szándékról, amely által szorosabbá kívánják tenni az egyazon eszméket valló két politikai szervezet közötti kapcsolatot, ez által pedig kiszolgálni a teljes erdélyi magyar közösséget.

„A Magyar Polgári Párt számára nem arra kellenek a politikai pozíciók, hogy azok révén önös érdekeket szolgáljunk, hanem arra, hogy erdélyi magyar közösségünk igényét egységesen képviselhessük. Mi ezt tartjuk a helyes útnak, és az a célkitűzésünk, hogy ez az út járható legyen mindenki számára, akinek valóban fontosak a nemzeti ügyek” – zárta beszédét Mezei János.

 

Budapest, 2019. november 16.

 

Együttes elnökségi ülést tartottak november 13-án Kolozsváron a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos elnökségei. A két párt országos vezetői áttekintették a szervezeteik működésének összehangolásával kapcsolatos, valamint a 2020-ban esedékes választásokhoz kapcsolódó együttműködések szorosabbra fűzésének lehetőségeit.

A tanácskozás résztvevői kiértékelték a romániai államelnök-választás első fordulójának eredményeit, és egyetértettek a magyar-magyar párbeszéd mihamarabbi kiterjesztésének szükségességében Erdély valamennyi magyar politikai érdekvédelmi szervezetére.

Az EMNP és az MPP elnökségei – az államelnök-választás első fordulós eredményeinek tükrében – ismételten felszólítják az RMDSZ vezetőit, hogy legyenek partnerek az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívásában.


Gyergyószentmiklós, 2019. november 14.

2019. november 14., csütörtök

Új szervezettel bővült a Bihar megyei MPP

A többségében magyar lakosságú Köbölkúton alapított szervezetet a Magyar Polgári Párt (MPP). A november 10-én tartott alapítóülésen Kele Vajda Sándort választották elnöknek, az alelnöki tisztség betöltésére Kele Vajda Lorena és Kópis Gábor kapott megbízást.

„A Magyar Polgári Párt megerősítésén dolgozunk. Fontosnak tartjuk, hogy a jobboldali eszméket valló erdélyi magyarok is – éljenek akár a legkisebb településen – hallathassák hangjukat, lehetőséget kapjanak a közéletben való aktív szerepvállalásra. Köbölkút egy kistelepülés Bihar megyében, az itt élők számára nagy eredmény, hogy helyi szervezet létrehozva, a Magyar Polgári Párt lehetőséget teremtett ötleteik, meglátásaik, tudásuk érvényesítésére, és hogy alternatívát kínál az RMDSZ-szel szemben” – jelenti ki Helmeczi Tibor, az MPP Bihar megyei elnöke, hozzátéve, hogy előreláthatóan újabb szervezetekkel bővül a Magyar Polgári Párt Bihar megyében.

A megyei elnök tájékoztat: az elmúlt napokban tisztújítás zajlott az MPP Székelyhíd városi szervezetében, ahol a jelenlévő tagság újra egyhangúan bizalmat szavazott Adonyi Gyulának, így a jövőben is ő tölti be az elnöki tisztséget. Alelnöknek Bálint Papp Renátát és Incze Leventét, ügyvezető elnöknek pedig Szabó Gyöngyit választották az ülés résztvevői.
Tisztújítást tartottak Berettyószéplakon is, ahol a helyi szervezet elnöki tisztségének betöltésére továbbra is Gál Sándor kapott megbízást. Szász Istvánt alelnöi tisztségében erősítették meg a tagok.
A közeljövőben Bihar településen kerül sor tisztújításra.

 

Bertettyószéplak, 2019. november 14.

Az erdélyi magyarság szempontjából figyelmeztetésértékű, hogy az RMDSZ jelöltje 5 százalékos támogatottságot sem ért el a vasárnapi államelnök-választáson. Az eredmény az összefogás hiányát tükrözi. Ismételten bebizonyosodott, hogy magyar közösségünk egészét nem győzi meg egyetlen politikai párt „hangja”, biztos jövőnkhöz, megmaradásunkhoz ennél többre van szükség.

A Magyar Polgári Párt az erdélyi magyar pártok összefogásában látja a megoldást. Hangsúlyozzuk, hogy közösségünk ügye soha, semmilyen körülmények között nem lehet pártpolitikai ügy. Kizárólag együttműködéssel lehet megteremteni annak lehetőségét, hogy a romániai magyar választópolgárokban feloldódjon az „érdekeik képviselői” iránti közömbösség, hogy hitet nyerve ismét urnák elé járuljanak a választásokon.

Az idei európai parlamenti választásokon is bebizonyosodott, hogy mekkora ereje van az együttműködésnek. A Magyar Polgári Párt továbbra is partnerséget ajánl minden olyan magyar szervezetnek, amely a nemzeti érdeket tartja fontosnak, mindenek előtt. Szorgalmazzuk ugyanakkor az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum mielőbbi összehívását a közelgő parlamenti választások előtt, mivel az erdélyi magyar pártok csak egységes erővel, de több nézőpont figyelembevételével lesz képes újra hitelesen és kellő felhatalmazással képviselni nemzeti közösségünket Romániában.

Gyergyószentmiklós, 2019. november 11.

Az erdélyi magyarság szempontjából figyelmeztetésértékű, hogy az RMDSZ jelöltje 5 százalékos támogatottságot sem ért el a vasárnapi államelnök-választáson. Az eredmény az összefogás hiányát tükrözi. Ismételten bebizonyosodott, hogy magyar közösségünk egészét nem győzi meg egyetlen politikai párt „hangja”, biztos jövőnkhöz, megmaradásunkhoz ennél többre van szükség.

A Magyar Polgári Párt az erdélyi magyar pártok összefogásában látja a megoldást. Hangsúlyozzuk, hogy közösségünk ügye soha, semmilyen körülmények között nem lehet pártpolitikai ügy. Kizárólag együttműködéssel lehet megteremteni annak lehetőségét, hogy a romániai magyar választópolgárokban feloldódjon az „érdekeik képviselői” iránti közömbösség, hogy hitet nyerve ismét urnák elé járuljanak a választásokon.

Az idei európai parlamenti választásokon is bebizonyosodott, hogy mekkora ereje van az együttműködésnek. A Magyar Polgári Párt továbbra is partnerséget ajánl minden olyan magyar szervezetnek, amely a nemzeti érdeket tartja fontosnak, mindenek előtt. Szorgalmazzuk ugyanakkor az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum mielőbbi összehívását a közelgő parlamenti választások előtt, mivel az erdélyi magyar pártok csak egységes erővel, de több nézőpont figyelembevételével lesz képes újra hitelesen és kellő felhatalmazással képviselni nemzeti közösségünket Romániában.

Gyergyószentmiklós, 2019. november 11.

9. oldal / 13