Területi hírek
Sajtóiroda

Sajtóiroda

2020. augusztus 03., hétfő

Barót lenne a térség mozdonya

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) bemutatta baróti tanácstagjelöltjeit és az általuk támogatott, a polgármesteri tisztséget függetlenként megpályázó Benedek-Huszár Jánost. A jelöltek szerint Barót többet érdemel, mint jutott neki az elmúlt másfél évtizedben. Amennyiben a választópolgárok bizalmat szavaznak, rendezik a városképet, uniós forrásból származó pénzből fejlesztik a város és a falvak infrastruktúráját, céljuk az is, hogy jól működjön a polgármesteri hivatal és alárendelt intézményei.

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöke a nemzeti képviseletet zászlójukra tűző pártok összefogását dicsérte, mondván nem az egyéni, hanem a közösségi érdeket helyezték előtérbe, amikor a választási listát összeállították, illetve a függetlenként megméretkező Benedek-Huszár János támogatása mellett döntöttek. Meggyőződése, hogy Barótnak, illetve Erdővidéknek olyan emberre van szüksége, mint Benedek-Huszár: népe iránt elkötelezett, közigazgatásban jártas és pályázatok menedzselésében tapasztalt szakembere. „Az Erdélyi Magyar Szövetség számára nem az a fontos, hogy mindenképp saját embere nyerje a választást, hanem az, hogy mindenhova megfelelő ember kerüljön, hiszen ez a közösség érdeke” – mondotta.

Benedek Erika, a néppárt megyei alelnöke a jelöltlista első öt helyezettjét mutatta be. Dimény László és Pál Levente jelenleg is tanácstag, Lepolszky Erwin János, a Magyar Polgári Párt elnöke, Asztalos Attila és Cséki Péter teljesen újnak számít a helyi politikában.

Asztalos Attila szállítási vállalkozó bemutatkozásában úgy fogalmazott, azért vállal szerepet a helyi politikában, mert azt szeretné, ha négy gyereke itthon, jó körülmények közt nőhetne fel, és felnőttként úgy ítélhetné meg, Barót olyan hely, ahonnan elmenni nem érdemes. Az EMSZ-t pedig azért választotta, mert Benedek-Huszár Jánossal kívánt egy csapatot alkotni. Cséki Péter állattenyésztési mérnök a közigazgatásilag Baróthoz tartozókat és a gazdálkodókat képviselné. Ő maga Bibarcfalván folytat szerteágazó tevékenységet, nemrég a közbirtokosság élére is megválasztották.

Benedek-Huszár János elmondta: évek óta önkormányzati menedzsmenttel foglalkozik, tisztában van tehát azzal, Erdővidék lehetőségeihez képest milyen szinten helyezkedik el. Úgy véli, az Európai Unió új, hétéves ciklusa Barót és a tájegység részére is fejlődési lehetőséget kínál. Ehhez az kell, hogy Ba­rót vállalja a vezető szerepet, s mozdonyként magával vigye a környékbeli községeket. Ennek érdekében olyan stratégiát kell kidolgozni, amilyent 2008-ban több erdővidéki szakember hathatós közreműködésével 2008-ban Sepsiszék számára is kidolgoztak, és az tíz éven át megszabta a fejlődés irányát nemcsak a községek, de Sepsiszentgyörgy számára is. Benedek-Huszár János elmarasztalta Barót jelenlegi és régebbi vezetőit is, amiért nem fektettek hangsúlyt a falvak modernizálására. Példaként Bibarcfalvát említette, mondván, bár hat-hét éve köztudott, hogy a megyei tanács a falun áthaladó utat felújítja, mégsem tettek semmit annak érdekében, hogy azt megelőzően mindenféle közüzemi szolgáltatást bevezessenek a házakhoz: jelenleg nemhogy nincs a víz- és szenny­vízhálózat kiépítve, de még a tulajdonviszonyok sincsenek tisztázva. Olvasatában ez a késlekedés azt jelenti, hogy legalább öt, de akár tíz évre is el kell felejteni azokat, hiszen amíg az útmentén végzett beruházások garanciális időn belül vannak, hozzájuk nem nyúlhatnak. Másik példaként pedig a baróti kampusz építését említette, mondván, önkormányzati menedzseri munkája során mindössze egyszer történt meg, hogy megnyert pályázat és aláírt szerződés után a megállapodást fel kellett bontani. Ez a szégyen 2014-ben történt meg, amikor a már megszerzett pénzről a baróti városvezetés lemondott.

Benedek-Huszár János szerint Barótnak a kedvező helyzetet nem kivárnia kell, hanem előre kell menekülnie. Ha a bibarcfalvi fürdőt nem akarja senki bérbe venni, akkor a városnak kell megoldást találnia újraélesztésére, a strandot sem szabad az enyészetnek hagyni, hanem pályázati pénzből be kell fedni, úgy télen-nyáron használható lesz, ha a város végi tó környékét rendezik, igazi szabadidőközponttá válhatna.

Arra a kérdésre, miszerint nem tart-e attól, hogy választási sikere esetén terveit a megyei tanács vezetősége megpróbálná ellehetetleníteni, Benedek-Huszár János azt felelte, pályafutása során rengeteg emberrel dolgozott már együtt, és tudja, párbeszéd folytatásával mindenkivel meg lehet találni a közös hangot.

Háromszék.ro / Polgáripárt.ro

A Magyar Polgári Pártot képviselő Román Attila és az Erdélyi Magyar Néppártot képviselő Csiki Ferenc mutatta be pénteken az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) vargyasi polgármesterjelöltjét. Az ötvenéves, bő évtizedet külföldön dolgozó Farkas Ferenc úgy nyilatkozott, annak érdekében szeretne tenni, hogy a vargyasiak a szebb jövőt ne máshol keressék, hanem otthon találják meg, s a község ne az elöregedők, hanem fiatalok faluja legyen.

Farkas Ferenc életének fordulópontjait ismertetve elmondta: négygyermekes családba született, tanulmányait a mai Puskás Tivadar Szakközépiskolában, majd esti tagozaton Szentegyházán végezte, ahol érettségizett is. Fémforgácsolóként dolgozott a sepsiszentgyörgyi IAME-ban, a köpeci bányavállalatnál nehézgépész volt, annak megszűnése után vállalkozóként öt évig betoncserepeket készített. Külföldön először 2009-ben vállalt munkát, a kint töltött tizenegy év alatt megfordult Svédországban, Belgiumban és Németországban is.

Polgármesterként azt szeretné elérni, hogy a falu infrastruktúráját modernizálják – aszfaltozzák a mellékutcákat is, a vízhálózat mindenhova elérjen és a csatornázás legyen megoldva –, több, a fejlődéshez hozzájáruló pályázatban vegyenek részt, tenni akar azért, hogy a sportcsarnok minden évszakban használható legyen, és a fiatalok szívesen járjanak oda, a művelődési házat közösségi térré változtatná. Bár az utóbbi időben némileg visszaszorult az illegális legeltetés, de ez nem elég, sokaknak okoznak gondot a mások munkájára fittyet hányók, ezért javítani kell a közbiztonságon.

Farkas Ferenc úgy vélte, Vargyasnak jó lehetőséget jelentene, ha vendégforgalmi lehetőségeit kihasználnák: kulturális, történelmi és természeti gazdagságára vendégházakat és szolgáltatásokat lehet építeni. A községháza kész lenne pályázatokkal és partnerek felkutatásával ezeket elősegíteni – mondotta.

Arra az újságírói kérdésre, hogy miként tudna együttműködni egy RMDSZ-es megyei vezetéssel, úgy nyilatkozott, meggyőződése, bárkivel megtalálná a közös szót, aki jóindulattal közeledik Vargyashoz.

Háromszék.ro / Polgáripárt.ro

Infrastrukturális fejlesztéseket, faluképjavítást, az intézmények, az önkormányzat és a vállalkozók közötti kapcsolat javítását szeretné megvalósítani Nagy Imre Barna, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) parajdi polgármesterjelöltje, aki Alsó- és Felsősófalvát is bevonná a turisztikai forgalomba.

Nagy Imre Barna bányamérnöki diplomával rendelkezik, jelenleg termelésvezető a helyi sóbányában. Munkája során a beruházásokért, a termelés megfelelő működéséért és a telep biztonságáért is felel – utóbbit tartja az egyik legfontosabbnak. Négy éve független jelöltként próbált a közösség élére kerülni, és nagyon kevés szavazaton múlt, hogy ez nem történt meg. Megválasztása esetén egyik legfontosabb feladatának azt tartja, hogy egészséges kapcsolatot alakítson ki az önkormányzat, az intézetek és intézmények, valamint a helyi vállalkozók között. Mindemellett lényegesnek tartja egy szebb, egységes falukép kialakítását.

Nem igaz, hogy nem voltak nagyobb beruházások az elmúlt években a községben, de például az ivó- és szennyvízhálózat működésén javítani kellene, mert a turistaszezonban túlterhelődik a rendszer. E hálózatok kiépítése ugyanakkor elengedhetetlen Alsó- és Felsősófalván. A két falut ugyanakkor bevonná a turisztikai forgalomba Nagy Imre Barna, hiszen éppen az az előnyük, hogy egy kicsit távolabb vannak a megszokott parajdi nyüzsgéstől és csendesebbek is. Ennek ellenére autóval gyorsan megközelíthető a községközpont. Az EMSZ jelöltje arra is kitért, hogy fontos lenne az összes falu minden mellékutcájának leaszfaltozása, Békástanyán pedig legalább a főutaké. A nagyobb beruházásokat természetesen pályázati pénzekből szeretné megvalósítani.

 Szh.ro / polgáripárt.ro

Bemutatkozott Márton Róbert, Csíkkarcfalva polgármester-jelöltje, aki szerint „nehéz idők elé nézünk”, ezért elsősorban biztonságot szeretne teremteni. Az Erdélyi Magyar Szövetség színeiben induló Márton a tavasszal hatékony polgárőrséget hozott létre Csíkkarcfalván. Pénteki, csíkszeredai sajtótájékoztatóján ismertette, három pillérre építi a programját, az életszínvonal növelését és a mezőgazdaság támogatását is tervezi.

„30 év mezőgazdasági tapasztalatával látom, hogy a mindennapi kenyeret hogyan lehet megkeresni” – jelentette ki Márton Róbert. Elmondta, sokan foglalkoznak a településeken mezőgazdasággal, ezért szeretné segíteni a helyieket a termékek eladásával, egyéb üzleti megoldásokkal kapcsolatban.

Antal Zoltán, Csíkmadaras polgármester-jelöltje céljai között jelölte meg többek között a mezőgazdasági tulajdonjogok rendezését és a kulturális élet fellendítését, a fúvós zenekar újraalapítását is – jelentette be pénteki, csíkszeredai sajtótájékoztatóján. Antal, aki az Erdélyi Magyar Szövetség csapatának tagja, fontosnak nevezte a helyi vállalkozókkal való párbeszédet.

„Egy olyan közösséget szeretnénk kialakítani, ahol minden intézmény vezetője egy asztalnál tudná megvitatni a település sorsát, ezáltal minél jobb döntések születnének és minden csíkmadarasi jól érezné magát” – mutatott rá Antal Zoltán.

Egyed József, Gyergyóújfalu polgármester újrázni készül a szeptember 27-ei választásokon – jelentette be csütörtökön. Egyed rámutatott, Újfaluban az utak aszfaltozása, a víz- és csatornahálózat kiépítése nagyrészt megvalósult, ami hátra van az már könnyen elkészül – a munkagépek most is folyamatosan dolgoznak.

Egy vezető első mandátumában megfogalmazott terveit a harmadikra tudja megvalósítani – hangzott el –, és ezzel így van Egyed József is. Gyergyóújfalu polgármestere elmondta, az infrastruktúra, utak aszfaltozása, a víz- és csatornahálózat kiépítése nagyrészt megvalósult, ami hátra van az már könnyen elkészül, de a munkagépek most, harmadik mandátuma végén is ezen dolgoznak.

Egyed József szerint az aki ma Újfaluból külföldre megy dolgozni elmondhatja, hogy nem azért ment el, mert otthon rosszak a körülmények, hanem mert rossz a gazdasági helyzet. „A gazdaság erősítésén kell dolgozni a következő években, hogy az emberek megtapasztalhassák, itthon is megéri vállalkozni, élni, nem kell kimenni külföldre dolgozni” – fejtette ki Egyed.

Gyergyóújfalu polgármestere arról is beszélt, az „új idők” polgármestereinek nem „basák”, akik saját birtokukként tekinthetnek a településre, hanem egy jó vezetőnek a szerénység, az alázat, az emberekkel való hatékony kommunikáció az erőssége.

Székelyhon.ro / polgáripárt.ro

Van benne tűz, lát magában erőt, friss lendületet – ezekkel a szavakkal kezdte Mezei János, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke újszékelyi jelöltjük bemutatását. Szabó Ottó Székelyszenterzsébeten született, jelenleg is itt él. A maga 25 évével a környék legfiatalabb polgármesterjelöltjének számít. Magánvállalkozást vezet, korábban édesapja családi vállalkozásában is dolgozott.

Szabó Ottó „régen nem látott összefogásról” beszélt, elmondása szerint a legalapvetőbb problémák jellemzik a községet: nincsenek járdák, sáncok építve, nagyon rossz az utak minősége. Legfontosabb teendőjének az elhanyagolt kanalizálása megoldását tartja. Tervei között szerepel a közvilágítás korszerűsítése, sportesemények, rendezvények szervezése. Fájlalja, hogy a községben nincs alkalmas köztér sportolásra.

„2019 őszén elkészítettek egy sportpályát Szenterzsébeten, ami azóta sem volt átadva. Mi ennek az oka? Azokon múlik, akik jelenleg a községet vezetik, akik vagy nem hajlandók, vagy nem szeretnének tenni a községünkért. Autót vásárolva tapasztaltam meg, hogy járhatatlan az út felénk. A fiatalság ilyen körülmények között nem fog itthon maradni” – jegyezte meg Szabó Ottó.

Uh.ro / polgáripárt.ro

Bereczki Ildikó úgy döntött, hogy felvállalja: színesíti csapatunkat. Ha azt az ambíciót, lendületet átviszi a község vezetésébe, amivel ide érkezett, akkor garantálom a fejlődést Etéden – mutatta be Mezei János, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke a szövetség polgármesterjelöltjét.

Bereczki Ildikó kereskedelmi vezetők, közéleti tevékenységet korábban nem folytatott. „Szeretek csapatban dolgozni, felelősséget igénylő pozícióban dolgoztam munkahelyeimen. Terveztem, hogy nyugdíjas koromban hazaköltözöm, erre korábban sort kerítettem, lemondtam a marosvásárhelyi életemet, átszerveztem a dolgokat magam körül, elfogadtam a küsmödi kihívást. A falu örömmel fogadta döntésemet, végre legyen Küsmödről is polgármester. Érzem a hátam mögött lévő támogatást, a csapat támogatását, tolnak előre engem” – beszél motivációiról az etédi jelölt.

Legfontosabb teendőjének a vízvezeték és kanalizálás kivitelezését tartja, de a telefonhálózat kiépítésére is hangsúlyt fektetne, mivel „nehezen elérhetőek a települések”. A kultúra támogatója lenne megválasztása esetén, odafigyelne a helyi értékekre: a kőrispataki szalmakalapra, az énlaki templomra, vagy akár a küsmödi harangláb turisztikai célú kihasználására.

Bereczki Ildikó hangsúlyozta, a természeti és építészeti örökség gazdasági lehetőséget teremthet az egyszerű ember számára is, azonban ehhez szükség van az infrastruktúra fejlesztésére is, hogy könnyebben elérhessék a turisták a községet, és a programszervezés tekintetében is előre kell lépni, bevonva a lakosságot, ez anyagi juttatást hoz mindenkinek.

Uh.ro / polgáripárt.ro

Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere új mandátumért indul a szeptember 27-ei önkormányzati választásokon – jelentette be az Erdélyi Magyar Szövetség csütörtökön. „Hiszek a városban, hiszek a kapacitásában. Hiszek abban hogy visszaadjuk régi patináját és régióközpont szerepét” – fogalmazott Nagy.

A polgármester úgy vélekedett, nehéz időszakot zár le a város. „Az álom, amiért küszködtünk az elmúlt időszakban, karnyújtásnyira áll tőlünk, ehhez szükséges, hogy kitartóan szolgáljuk tovább a közösséget” – mondta Nagy Zoltán.

A városvezető ismertette, 25 kiemelt beruházás vár Gyergyószentmiklóson kivitelezésre, a már megkötött szerződések értelmében ezeket 2023-ig mind befejezik. A beruházásokról kézikönyvet is kiadnak. Nagy Zoltán arról is beszélt, „őszintén félti” Gyergyószentmiklóst és az elkezdett projekteket attól, hogy a város élére olyan személy kerüljön, aki az elmúlt időszak alapján a „konfiktuskeresésben éli ki magát”.

Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke közölte: Erdély-szerte megteremtették az új magyar egységet, azért dolgoznak, hogy az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt együttműködése gyümölcsöző legyen a Hargita megyeiek számára is. „Közösségi igény volt a szövetség létrehozására, több mint 50 Hargita megyei településen állítottunk tanácsosi listát” – számolt be Mezei.

Mezei János, aki a Hargita megyei tanács elnökjelöltje, sajnálatosnak tartja, hogy a helyi közélet „zűrzavaros időszakon” van túl, továbbá az RMDSZ nem tartja fontosnak Gyergyószék képviseletét a megyei tanácsban. „A gyergyószéki elnökjelöltre vonatkozó ígéretet felrúgták, a saját szabályaikat sem tartották be. Hogyan fogják így betartani a kampányban megfogalmazott ígéreteiket?” – kérdezte az EMSZ társelnöke.

Az Erdélyi Magyar Szövetség csütörtökön jelentette be azt is, hogy Egyed József, Gyergyóújfalu polgármestere ugyancsak újabb településvezető tisztségért indul. Sajtótájékoztatókon ismertették továbbá, hogy Etéden Bereczki Ildikó kereskedelmi vezető, míg Újszékelyen Szabó Ottó vállalkozó indul polgármester-jelöltnek.

az Erdélyi Magyar Szövetség sajtóirodájának közleménye

Bálint József az Erdélyi Magyar Szövetség Kovászna megyei tanácselnök-jelöltje – jelentette be a szövetség szerdán, Sepsiszentgyörgyön. Az EMSZ a megyében 30 településen indít tanácsosi listát és a tervek szerint 16 helyszínen állít polgármesterjelöltet.

Bálint József a megye vezetésében „sokkal nagyobb hatékonyságot és szakmaiságot” szeretne alkalmazni. Az Erdélyi Magyar Néppárt megyei elnöke szerint megoldásra vár az utak állapota, ugyanis „bárki, bármilyen irányból hajt be a megyébe, azonnal észreveszi, hogy átlépte a határt, elkezd zörögni az autója”. A törvények által biztosított önrendelkezési lehetőségeket is sokkal magasabb fokon kell kihasználni – tette hozzá az elnökjelölt. Bálint József korábban Sepsiszentgyörgy alpolgármestere, illetve önkormányzati képviselő is volt.

Bálint felhívta rá a figyelmet, Sepsiszentgyörgyön évek óta szorgalmazza a jobboldali együttműködést, illetve korábban is meg volt róla győződve, hogy az erdélyi nemzeti pártok egyesülni fognak.

„Közösségi akarat volt, hogy egyesítsük a tevékenységünket, ugyanazokat az elveket valljuk, értelmetlen lett volna két pólusban tevékenykedni tovább. A nemzeti tábort a 2012-es szétválás útjáról 2020-ra visszatereltük a normalitásba” – fogalmazott Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, az EMSZ társelnöke. Mezei, aki maga is megyei tanácselnök-jelölt Hargita megyében, kijelentette, a két székelyföldi megyevezetésnek „közös vízió és közös célkitűzések” kellenek, hogy együtt segítsék a helyiek életét.

Csomortányi István, az EMNP elnöke, az EMSZ társelnöke emlékeztetett, a szövetség hivatalos bejegyzése a múlt héten a bukaresti törvényszéken is lezárult. Csomortányi hangsúlyozta, az önkormányzati választásokra való tekintettel egyelőre a szervezetek fúziója helyett a pártszövetség bejegyzése volt az ésszerű döntés. A fúzió idő előtti kezdeményezésével ugyanis előfordulhatott volna, hogy az elhúzódó bejegyzés a támogatói aláírásgyűjtés újrakezdésére kényszeríti a választásokra készülő szervezeteket. Csomortányi felemlítette, korábban a polgári párt és a néppárt együttes országos küldöttgyűlése határozott arról, hogy az önkormányzati választásokat követően az erdélyi magyar nemzeti tábor fúzióját véghez viszik.

Újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, egy alacsony választási részvétel akár az Erdélyi Magyar Szövetség hasznára is lehet, hiszen pártjaik támogatói kiemelkedő tudatossággal szavaznak.

az Erdélyi Magyar Szövetség sajtóirodájának közleménye

1. oldal / 11