gyergyoditroMozaikos országút halad át Gyergyóditró nagyközségen, a településjelző táblája sem csalogató. Nem így a község jelképe, az 1908 és 1913 között épült hatalmas katolikus templom, ahol a szász éves jubileumra készülve felújítási munkálatok zajlanak. Azt mondják, ötezer ember befogadására is alkalmas. Régen gazdag és összetartó volt a falu, emlegetik az öregek. Nyár van és nagy csend a hatezer lélekszámot megközelítő településen, melyhez hozzátartozik Orotva falu. Egy évvel az önkormányzati választások után arra keressük a választ, mi változott a község életében az eltelt időszakban. Beszélgetőtársaim Nagy Zsigmond MPP-s önkormányzati képviselő és Kovács Árpád András Hargita megyei önkormányzati képviselő.

Nagy Zsigmond: Méltó helyén a székely zászló

– Rég jártam erre, nem sok változást látni. Mi történt az önkormányzati választások óta?
– Kiderült, hogy Ditróban szeretnek az emberek választani, mert kilencventől errefelé választani lehetett a polgármesterjelöltek között, de általában a függetlenek jöttek ki győztesként. 2008-ban lett először RMDSZ-es polgármestere a községnek. Az, hogy szeretnek választani, kiderült a 2007-es EP-választások idején is, amikor Tőkés László a leadott érvényes szavazatok több mint felét magáénak tudhatta. Ezt tudva indultunk neki 2008-ban az önkormányzati választásoknak. A Polgári Párt bejegyzése előtt már működött itt a Magyar Polgári Szövetség, és egyik nagy megvalósításunk a Székely Nemzetei Tanáccsal közösen a Székely Nemzetgyűlés megszervezése volt. Kemény munka volt, sok akadályba ütköztünk A tavalyi önkormányzati választásokon a szavazatok 43 százalékát szereztük meg, hét MPP-s és nyolc RMDSZ-tanácsos van az önkormányzatban. A megalakuló ülésen azt gondoltuk, a szavazatok aránya feljogosít, hogy alpolgármestert jelöljünk, de nem sikerült elképzelésünket átvinni a többségen. Kezdetben nehezen szoktak hozzá, hogy nem egyszínű a tanács, mások is vannak még ott, más véleménnyel. A szakbizottságok megalakulásakor egy leszögezett listával jöttek, és azt akarták, hogy minden szakbizottsági elnök tőlük legyen, annyit sikerült elérnünk, hogy a mezőgazdasági szakbizottság elnöke MPP-s lett. A kezdeti feszültségek után enyhült a munkalégkör, az volt az álláspontunk, hogy konstruktív ellenzéki szerepet játszunk. Ha jó Ditrónak, függetlenül hogy ki javasolta, ki volt a kezdeményező, mi megszavazzuk. Ami az autonómia-referendumot érinti, a közigazgatási területek megváltoztatására a polgári oldal benyújtotta a határozati javaslatot, egy-két kivétellel az önkormányzat megszavazta. Ez tavaly ősszel volt, a prefektus megtámadta a határozatot, kérte az önkormányzatot, hogy vonja vissza, az ülésen az RMDSZ-es többség ennek eleget is tett. Mi ezt a tervezetet módosításokkal újra benyújtottuk, és jelenleg ott tart az ügy, hogy a prefektus ismét megtámadta. Különben az RMDSZ álláspontja húsz év után is változatlan: még várni kell. Mi pedig azt mondjuk, nem szabad halogatni tovább!
Az előző polgármester, Bardocz Ferenc a székely zászlót a helyén hagyta, az új polgármester bevette a zászlót, ezt azzal magyarázta, hogy sok hivatalosság jár el a községháza előtt Marohévíz felé, és mivel büntetést helyeztek kilátásba, hát bevette. Ezt mi nem hagytuk. Többszöri kérésünk után a zászló visszakerült méltó helyére, azóta is ott van, nem bánt senkit.
– Ezt a tulipánosok is támogatták?
– Érdekes, hogy az RMDSZ-en belül is van egy csoport, amely autonómia-párti, ők támogatják ezt az ügyet.
– Eggyel kevesebben, ellenzékben mit tudnak tenni?
– Kisebb eredmények már vannak, ezek is fontosak. Például a községben most zajlanak a vízvezeték-szerelési és kanalizálási munkálatok. Figyelmeztettük a megrendelőt és a kivitelezőt, hogy a munkálatok minősége kivetnivalót hagy maga után, a beadványunk elérte a célját. Tiltakoztunk, hogy Ditrót a parlamenti választások alkalmával Maroshévíz választókörzetéhez csatolták, ezt a beadványt minden tanácsos elfogadta. Az már egy másik téma, hogy utólag azzal vádolták a frakciónkat, hogy miattunk nem jutott be a körzet képviselője a parlamentbe. Nevetséges…
Tesszük a dolgunkat. Néhány mostani eseményt említek: a község négy iskolájában minden évzáró alkalmával jutalomkönyveket adunk át az arra érdemes tanulóknak. Csibi Bartha András tanácsosunk az Ezer Székely Leány találkozóra egy busznyi népet vitt, az általa vezetett Borsika néptáncegyüttessel. Részt vettünk a falunapokon, ahol ízlett az embereknek a polgári üstben főtt eledel.
– A gazdasági válság mennyire gyűrűzött be a községbe?
– Köztudott, hogy Gyergyói-medencében nagyon sokan az építőiparban dolgoznak, de mivel ez a húzóágazat most megtorpant, érezteti hatását nálunk is. Az elkezdett iskolaberuházás is áll pénz hiányában. A Puskás Tivadar Iskolaközponthoz tartozó Csiby Andor Iskola tetőcseréje, kiépítése egyelőre abbamaradt pénzforrások hiányában.
– Van székházuk?
– Igen, ha késve is, de megkaptuk. Jelenleg felújítás alatt van. Ha beköltözhetünk, akkor lesz irodaprogramunk is.

Kovács Árpád András: Kiugrott a nyúl a bokorból

– Szerencsés helyzet, hogy van egy megyei tanácsosa is a községnek Kovács Árpád András személyben. Mit tud tenni a községért, a régióért?
– Ott van még a megyei tanács alelnöke, Petres Sándor is, aki szintén ebből a községből indult. Ezt a szerencsét nem igazán élvezi a közösség. Igaz, hogy már évek óta nem itt él, de ide jár haza a szüleihez, mind a mai napig, ezzel is szerencséje kellene legyen a községnek…
– Nem így van?
– Nem igazán. Ami itt megvalósult, máshol is megvan, sőt még több is. Az a plusz, amit kérdez, nem látszik a gyakorlatban. Az elmúlt évben volt is vitánk emiatt – a helyi önkormányzat, élén a polgármesterrel a választások után hátradőlve elaludta a 2008-as év második felét olyan értelemben, hogy elmaradt az általános rendezési terv módosítása. Azért, hogy rend legyen a községben, de nem utolsósorban azért is, hogy a szienitbánya létesítését meg tudjuk akadályozni, ami a településre nézve nem egy előnyös befektetés. A megyei tanács 100 millió lejt hagyott jóvá ennek támogatására, de utóbb visszavonták és odaadták Szárhegynek, mert a község vezetői kevésnek tartották egy ilyen terv elindításához. Arra mindenképpen elég lett volna, hogy a közbeszerzést elindítsák. A területrendezési tervbe bele kell foglalni, hogy a faluban milyen befektetéseket eszközölnek, hol lesz a turisztikai, és hol az ipari zóna. Ha ez nem létezik, akkor nem tudjuk megvédeni magunkat. Itt van az olasz befektető, aki minden áron szienitbányát akar létesíteni a község közelében.  Mi konstruktív szerepet vállaltunk a helyi és a megyei tanácsban is, de úgy látszik, a jelek szerint nem azzal van probléma, aki a hibát elkövette, hanem az a hibás – mármint én -, aki ezt észrevette és szóvá merte tenni.
– Hol tart ez a folyamat, hiszen nem először tiltakoznak ellene…
– Az olasz cég melegen tartja az ügyet az önkormányzatnál, ennek képviselője megmondta, előbb-utóbb meg fogja nyitni a bányát. Jelen pillanatban folyik egy per a közbirtokosság és az olasz fél között, ahol a közbirtokosság kéri a bérleti szerződés megsemmisítését, ami a területre vonatkozik. Annak idején megkötöttek törvénytelenül egy szerződést, aminek ma isszuk a levét. A következő tárgyalást őszre tűzték ki. Próbálunk mindent megtenni azért, hogy a közösségnek ne legyen kára a befektetésből, mert haszna nem tud lenni. Azt látom, az önkormányzatnál nem igazán mozgolódnak.  
– Mennyire egységes az önkormányzati testület ebben a kérdésben?
– Ez a kampányban vállalásaink egyik legfontosabb eleme volt. És ma is az. 
– Azt beszélik, hogy a bányanyitásban Verestóy Attila RMDSZ-szenátor is érdekelt…
– Így igaz, ezt ő nem is tagadta. Egy gyergyószentmiklósi sajtótájékoztató alkalmával elhangzott, hogy a bányanyitást politikusok is támogatják. Kiderült, hogy ő van a háttérben. Egyik hazai magyar újságnak adott interjúban kijelentette, hogy mindenféle befektetésben érdekelt, ahol a pénzét meg tudja forgatni. Hozzátette: csak abban az esetben, ha  ezt a helyi közösség jónak látja. Ezzel vágta ki magát. A lényeg az, hogy kiugrott a nyúl a bokorból.
– A jelenlegi gazdasági helyzet, munkanélküliség, amely Ditrót sem kerülte ki, mennyire osztja meg a falubelieket a bányakérdésben?
– Ez egy reális veszély, az olasz már többször utalt erre, tehát azt jelenti, nem hagytak fel a bányanyitás tervével. Egy biztos, a polgári oldal nem enged, mert nekünk fontos, hogy milyen környezetet hagyunk az unokáinkra. Mi nem engedünk a negyvennyolcból, mi nem térdepelünk meg. Fel kellene ébredni! Ha a jelenlegi megvalósításokról beszélünk, akkor ki kell mondani, amit ma látunk a községben, az a korábbi önkormányzat és Bardocz Ferenc független polgármester munkájának eredménye. Az, aki akar és tud dolgozni, az halad. Azt ajánlom az RMDSZ-es kollegáknak, ne próbáljanak lekezelni, lekicsinylően viszonyulni hozzánk, hiszen mi is a ditrói emberek egy olyan részét képviseljük, akik tenni akarnak ezért a községért. Fogadják el a sokszínűséget. A kritikából mindig építkezni kell, a vita előbbre visz, a veszekedés nem. Bármilyen vezetősége legyen a községnek, bármilyen politikai színezete legyen, a lakosság támogatása nélkül nem fog tudni cselekedni.